Közélet

2020-ban sem született magyar egység

Pozsony | Mozgalmas egy évet tudhatnak maguk mögött a szlovákiai magyar pártok. A parlamenten kívül maradt MKP-nak, Hídnak és az Összefogásnak 2020-ban sem sikerült egységes pártot létrehoznia.
Czímer Gábor

2021. január 5. 12:30

Az MKP, a Híd és az Összefogás elnökei augusztus 20-án írták alá a szándéknyilatkozatot, mely szerint a felek egy pártként akarnak részt venni a következő választáson. A választók helyett a három párt tavaly inkább a véget nem érő tárgyalásokra koncentrál
Az MKP, a Híd és az Összefogás elnökei augusztus 20-án írták alá a szándéknyilatkozatot, mely szerint a felek egy pártként akarnak részt venni a következő választáson. A választók helyett a három párt tavaly inkább a véget nem érő tárgyalásokra koncentrált. A megállapodás viszont elmaradt, sőt, év végén úgy tűnt, már romokban hever a hárompárti egység. - Somogyi Tibor felvétele

Tavaly a magyar pártok egy éves történetét összegző írásunknak a „2019: amikor nem lett egyezség” címet adtuk. Kis túlzással elmondható, hogy ehhez képest a 2020-as évről szóló, hasonló cikkünk címében csak az évszámot kellett volna megváltoztatni, hiszen a magyar politikai szubjektumoknak ebben az évben sem sikerült teljesen egyesülniük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Híd, az MKP és az Összefogás, valamint a többi szereplő háza táján nem is történt volna semmi. Éppen ellenkezőleg, bejelentésekben, kiszorítósdiban és fordulatokban gazdag egy évet tudhatnak maguk mögött a szlovákiai magyarok szavazataira (is) pályázó politikai szubjektumok. Ezt a történetet tekintjük most át.

Eldördült a startpisztoly

A 2020-as politikai év kezdőpontja egyértelműen a parlamenti választás, amely startpisztolyként dördült el február 29-én éjszaka. A voksoláson a Híd és a listáján induló apró pártok, köztük a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) a szavazatok csupán 2,05 százalékát szerezte meg, így a parlamenten kívül rekedt, akárcsak a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) 3,9 százalékkal. Utóbbi választási párt kereteit az Összefogás adta, amelynek jelöltjei mellett ezen a listán indultak az MKP és a Magyar Fórum tagjai is. Az 5 százalékos parlamenti küszöböt tehát egyik formáció sem érte el, a rendszerváltás óta először magyar párt nélkül alakulhatott meg az új törvényhozás. Sőt, míg az MKÖ listán indulóknak legalább az állami párttámogatáshoz szükséges 3 százalékot sikerült elérniük, addig a Híd ezt sem teljesítette. 

A magyar pártok már-már végtelennek tűnő egyesülési próbálkozásai pedig még az választási éjszakán, az eredményváró utolsó óráiban újraindultak. Bugár Béla, a Híd akkori vezetője még éjjel felhívta Menyhárt Józsefet, az MKP elnökét, hogy tárgyalóasztalhoz hívja őt. Menyhárt azonban csak az összes magyar politikai szubjektumot magában foglaló ötpárti tárgyalást tudott elképzelni, a Híd, az MKDSZ, a Magyar Fórum, az Összefogás és az MKP részvételével. Közben a Híd, az MKP és az Összefogás pártok vezetőségei egyenként lemondtak

Lecsapott a vírus

Mindössze néhány nappal a parlamenti választás után, március 6-án Szlovákiában megtalálták az első koronavírus-fertőzött személyt és a járványügyi korlátozások sem várattak magukra sokáig. A vezető nélkül maradt pártoknak azonban közgyűlést kellett összehívniuk, hogy új elnököt és elnökséget válasszanak. A gyülekezési korlátozások miatt a Hídnak és az MKP-nak hosszú időbe telt, míg ezt sikerült megoldaniuk, addig pedig mindkét szubjektumot egy ügyvivő testület vezetett. Az világjárvány miatt hosszúra nyúlt átmeneti időszakban a Híd élén Sólymos László állt, az MKP-elnöki jogköröket pedig Őry Péter, a párt Országos Tanácsának vezetője látta el. Az Összefogás még a parlamenti választás után megerősítette a formáció élén Mózes Szabolcsot. Az MKDSZ és a Magyar Fórum, néhány apróbb életjelet leszámítva, a választás óta gyakorlatilag radar alatt maradt. 

Bár a választási kudarc utáni első perctől a levegőben volt, hogy a pártok újra a tárgyalóasztalhoz üljenek, és voltak is egyeztetések, ennek főleg az MKP, de az Összefogás vezetői is csak akkor látták igazán értelmét, ha mindegyik szubjektumban megtörténik a tisztújítás. Erre hivatkozva nem tárgyaltak a Híddal. A járvány miatt a Híd csak három hónappal az elnöksége lemondása után, május 30-án tudta megtartani a kongresszusát, ahol Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter került az elnöki tisztségbe. Sólymos már a választási éjszakán is úgy nyilatkozott, a pártok együttműködésére van szükség. Az MKP közgyűlésére még később, július 19-én került sor, ahol az országos politikában addig viszonylag ismeretlen Forró Krisztiánt választották a párt vezetőjévé. Forró széles, több szereplő együttműködésére építve képzelte el a politikai képviselet egyesítését, de kijelentette, először az Összefogással akar tárgyalóasztalhoz ülni. 

Trianoni intermezzo

A magyar pártok 2020-as története, ahogy az egy évvel korábbi is, főként az együttműködési lehetőségek kereséséről szólt, de voltak azért olyan mozzanatok is, amik ettől függetlenül izgalomban tartották néha az egész ország nyilvánosságát. Ilyen volt az a találkozó, amit Igor Matovič (OĽaNO) újdonsült miniszterelnök szervezett a pozsonyi várban június 2-án, a trianoni békeszerződés 100. évfordulójának előestéjén. A kormányfő a magyar közösség irányába tett gesztus során a történelmi megbékélést hangsúlyozta. Az MKP akkori átmeneti vezetése Őryvel az élén azonban egy memorandumot adott át az eseményen Matovičnak, amelyben a magyar közösség számára fontos kéréseket fogalmaztak meg. A dokumentum például a kétnyelvűség és az önigazgatás kiterjesztését tartalmazta. A lépésre az új kormány tagjai, de az ellenzéki pártok és a szlovák sajtó jelentős része is elutasítóan, vagy felháborodva reagált. A magyar kártya néhány napig újra előkerült az országos politikában. Az MKP átmeneti ügyvivő testületének lépését a párton belülről a Matovičcsal jó viszonyt ápoló Berényi József, korábbi pártelnök kritizálta. A későbbi pártkongresszuson megválasztott Forró Krisztián pedig pont az ő közeli emberének számít. 

Piknik és nyilatkozat

Eljött tehát a politikailag is forró nyár, amikor a járványügyi korlátozások némileg enyhültek. Az Összefogás június 25-én az MKP-val, annak még átmeneti vezetésével, majd június 26-án a Híddal tárgyalt. Júliusban, immáron új elnökkel, Forróval az élén az MKP azt kommunikálta, elsősorban az Összefogással, majd a Híddal szeretne együttműködési tárgyalásokba kezdeni. Az Összefogás pedig bejelentette, hogy július 30-ára egy közéleti pikniket szervez Gombaszögön, ahol nyilvános beszélgetésre ülteti egymás mellé a Híd, az MKP és a saját vezetőit. 

A piknik során, amelyet az Összefogás élőben az interneten is közvetített, Forró a korábban bejelentett kétoldalú, MKP-Összefogás egyeztetésekre nyilvánosan meghívta Sólymost is. A Híd elnöke ezt elfogadta, így a nyilvánosság előtt is világossá vált, hogy megnyílt az út a háromoldalú tárgyalások előtt, amelyeken az Összefogás, az MKP és a Híd vesz majd részt. Sólymos ugyanezen a beszélgetésen azt javasolta, hogy augusztus 20-án a három pártvezető írjon alá egy szándéknyilatkozatot az egységes politikai képviselet létrehozásáról. A dokumentumot Komáromban alá is írták, a nyilatkozat szövege azonban főleg általánosságokat, vagy magától értetődő dolgokat tartalmazott, mint például, hogy vissza szeretnék fordítani a szlovákiai magyarokat sújtó asszimilációt. A dokumentumban politikai értelemben egy lényeges elköteleződés van, mi szerint a felek egy pártként akarnak részt venni a soron következő választáson. Erre előreláthatóan 2022-ben kerül sor, amikoris egyszerre tartják majd az önkormányzati és a megyei választást.

Tárgyalgatások

Bár a három párt már augusztus 7-én tárgyalóasztalhoz ült, az augusztus 20-i nyilatkozat aláírása után is lassan haladtak az egyeztetések, hiszen az abszolút nulla fokról indultak. Munkacsoportokat állítottak fel, amelyek közül több programbéli kérdéseket, mint például az uniós költségvetésből származó támogatások felhasználására tett javaslatokat dolgozott ki. A pártegyesítés kérdéseivel két ilyen testület foglalkozott, az egyik az együttműködés technikai, pártszervezési kérdéseire kereste a választ, a másik inkább tartalmi, ideológiai kérdésekkel foglalkozott. Ebből is az előbbi bizonyult fontosabbnak, ahol végső soron arról egyeztettek, miként irányítanák a létrehozandó politikai szubjektumot. A testület fontosságát mutatja, hogy többnyire a pártelnökök, vagy a legbefolyásosabb alelnök járt ezekre a tárgyalásokra. 

Súrlódások is akadtak

A hárompárti tárgyalások gyakorlatilag szeptembertől decemberig húzódtak. Ez alatt és előtt is voltak a pártok közeledését mutató jelzések, de ellenkezőleg, a szereplők vetélkedését, a felek közti súrlódásokat is szép számmal láthattunk. 

A már említett közös szerepléseken, nyilatkozatokon túl szeptemberben például a Híd, MKP és Összefogás közös levélben szólították meg Andrej Doležal (Sme rodina) közlekedési minisztert, hogy a déli útfejlesztések az új kormány terveiben kapjanak magasabb prioritást. Októberben pedig a három párt képviselői közösen mutatták be, hogy milyen javaslatokat dolgoztak ki az uniós költségvetésből származó források elköltésére. 

A szereplők közötti súrlódások ezzel együtt már márciusban, közvetlenül a parlamenti választás után kezdődtek. Az MKP ekkor azt hangoztatta, hogy az MKÖ-re, mint választási pártra leadott 112 ezer voks 80-90 százalékát ők hozták. Az Összefogás azonban úgy látta, ők nagyobb arányban járultak hozzá a közös eredményhez, ami némi feszültséget okozott a két szereplő között. Június elején a már említett Trianon-memorandum miatt bírálta az Összefogás és a Híd az MKP-t. 

Október elején kiderült, hogy Sólymos Tomáš Druckerrel, a parlamenten kívüli Dobrá voľba vezetőjével tárgyalt arról, hogy a két párt miként tud szakmailag együttműködni. Erre az MKP úgy reagált, ha a Híd nem velük állapodna meg, ők majd Sólymosék szavazóival igyekeznek megegyezni. Az Összefogás pedig Drucker pártjának gyanús hátterét firtatta. Alig telt el két hét és az MKP új elnöke Forró, valamint alelnöke, Berényi Matovičcsal közösen állt a sajtó elé, ennek ürügyét a világjárvánnyal kapcsolatos információk terjesztése szolgáltatta. Az eseményen a miniszterelnök például a kettős állampolgárság kérdéséről is beszélt, de nem tett vállalást a jelenleg is érvényben lévő tiltás teljes feloldására. Erre a Híd, amely egyébként is gyakran bírálja a kormányfőt, nemtetszését fejezte ki, szerintük az MKP, csak Matovič színjátékához asszisztált. Egyben hozzátették, ők pedig a Progresszív Szlovákiával tárgyaltak. Az Összefogás pedig többek közt azt kritizálta, hogy az MKP a találkozón nem lépett fel erélyesebben a kettős állampolgárság ügyében. 

A három párt között az egyik legfurcsább ilyen rivalizálás a kormány által beharangozott iskolareform körül alakult ki. Az oktatási tárca az iskolahálózat racionalizációját is tervezi, ami a kisebb magyar iskolák bezárását jelentheti. A kérdésben a Híd, az Összefogás és az MKP szinte versenyt futott. Sólymosék szakpolitikusa, Prékop Mária december 2-án tartott a témában sajtótájékoztatót, az MKP vezetése pedig másnap ugyanebben a témában állt a nyilvánosság elé, közben pedig az Összefogás egy sajtónyilatkozatot küldött, amiben arra hívják fel a figyelmet, hogy a racionalizálás a magyar iskolák jelentős hányadát bezárással fenyegeti. Az ügyben a témában illetékes és egyben egyetlen magyar nemzetiségű kormánytag, Filip Mónika (SaS) oktatási államtitkár igyekezett megnyugtatni a nyilvánosságot, hogy nem tervezik a magyar intézményrendszer ilyen radikális leépítését. Bár a változások konkrétumait nem részletezte

Nem az ideológián múlott

Az egymással vetélkedő három párt között a súrlódások ellenére folyamatosan és zárt ajtók mögött zajlottak a tárgyalások. A kiszivárgó információkból és a később nyilvánosságra került közleményekből kiderült, programbéli, ideológiai kérdésekben nagyrészt meg is találták a közös hangot. Bár nem ez volt a legnehezebb, hiszen a déli régiók, a magyar nemzetiség és a többi kisebbség problémái jól ismertek, a szereplőknek a rájuk adott válasza pedig alig különbözik. Az európai szintű politizálással kapcsolatban ugyancsak abban állapodtak meg, hogy a közös szubjektum az Európai Néppárt tagja szeretne lenni. Ami kézenfekvő megoldásként kínálkozott, hiszen az MKP és a Híd is ennek a pártcsaládnak a tagja.

A nyitva maradt kérdések között a Híd által hangoztatott multietnikus elem körül alakult ki némi bizonytalanság, de az is inkább csak a szóbanforgó párton belül. Ravasz Ábel, a párt elnökségi tagja és Bugár Béla, a párt volt elnöke még augusztusban a multietnikusság megtartása mellett tört lándzsát. A későbbi tárgyalások során azonban ez nem bizonyult áthidalhatatlan problémának, hiszen a Híd már elvesztette a szlovák szárnyának nagy részét. Decemberben pedig már az MKP elnöke is arról beszélt, a többi nemzetiséggel együttműködve, a magyarok lakta régiók érdekképviseletét akarják ellátni. A magyar és a szlovák kormányhoz való viszony is kérdésként merült fel, ami a napi politikában némi súrlódást is okozott. Ezzel kapcsolatban szóba került, hogy a létrehozandó politikai szubjektumon belül a Hídnak, az MKP-nak és az Összefogásnak más-más véleménye is lehet, hiszen valamilyen mértékben a közös jogalanyban is megőrizték volna függetlenségüket. 

A hatalom és az arányok

A felek a tárgyalások során megállapodtak abban, hogy az MKP, a Híd és az Összefogás a közös pártban ún. platformok formájában fog továbbélni. Felmerült tehát a kérdés, hogy milyen arányban képviseltesse magát a három szereplő a jogilag egységes közös szubjektum döntéshozó testületeiben, így a közgyűlésben, az országos tanácsban, az elnökségben, esetleg más bizottságokban. De az erőviszonyoknak a regionális pártstruktúrába való leképeződése is problémát jelentett. Az MKP ragaszkodott hozzá, hogy az említett testületekben a helyek 50 százalékát kapja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a párt a döntéshozatal során megkerülhetetlen, a másik két szereplő nélküle nem tud átvinni semmit, viszont az MKP-nak is legalább az egyik partnert a maga oldalára kell állítania, ha el akar fogadtatni egy döntést. Ez a Híd és az Összefogás számára is elfogadhatónak bizonyult. A probléma az utóbbi két párt közötti hatalomelosztás kapcsán bontakozott ki.

Terítéken volt, hogy a közös párt döntéshozó testületeibe az MKP 3, a Híd 2, az Összefogás pedig 1 arányban delegálja a tagokat. Az utóbbi szereplő keveselte a részesedését és a Híddal azonos befolyást, vagy egy ún. előválasztás megtartását szerették volna elérni. Az előválasztás során maguk a szavazópolgárok dönthettek volna, kit támogatnak a három szereplő közül, és ez alapján határozták volna meg a három félnek a közös pártban a befolyását. Ezt azonban Híd és az MKP is elvetette. Decemberben Sólymosék részéről végül elfogadható lett volna, hogy a közös párt egyik döntéshozó testületének, az elnökségének a tagjait az MKP, a Híd és az Összefogás 5:3:2 arányban adná. Ugyancsak terítéken volt, hogy létrehoznának egy "elnökségen belüli elnökséget", egy grémiumot is. Ez utóbbiba a három szereplő fejenként két tagot delegált volna és ez a testület  ̶d̶ö̶n̶t̶h̶e̶t̶e̶t̶t̶ ̶v̶o̶l̶n̶a̶  tehetett volna javaslatot az elnökségnek az olyan fontos kérdésekben, mint egy kormányból való ki- és belépés.

A tárgyalásokon arról is megállapodtak, hogy a közös párt elnökét az MKP, az országos tanács vezetőjét pedig a Híd adja, az Összefogás pedig alelnöki tisztséget kapott volna. Az utóbbi fél azonban továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy nagyobb befolyást kapjon a pártvezetésben és úgy látták, több más fontos kérdésben sincs még meg a közös álláspont. Ezzel patthelyzet alakult ki. 

Sajtótörténelemet írtak

Az Összefogás álláspontja ellenére az MKP és a Híd úgy döntött, még karácsony előtt mindenképpen a nyilvánosság elé akarnak állni, hogy beszámoljanak az egyeztetésekről, ezért egy hárompárti sajtótájékoztatót jelentettek be. Ekkor felpörögtek az események, hiszen ezt a lépést az Összefogás ultimátumként értelmezte, szerintük nem volt miről tájékoztatni a nyilvánosságot. Bár a sajtóeseményt az MKP hirdette meg, az Összefogás szerint mindezzel Sólymosék akarták kikényszeríteni a közös párt mihamarabbi létrehozását. Mózesék december 15-én este egy Facebook-posztban az írták, a Híd politikusai azért siettetik a megállapodást, mert attól tartanak, hogy letartóztatja őket a rendőrség. Az MKP elnöke a sajtótájékoztató napján, december 16-án reggel egy SMS-t küldött az Összefogás vezetőjének, amelyben azt kérdezte, részt vesznek-e a fent leírt módon körvonalazódó megállapodásban, vagy sem. Mózesék nemleges válasza után az MKP levélben értesítette a szerkesztőségeket, hogy a sajtótájékoztató kétoldalú lesz, csak Solymos és Forró áll a kamerák elé.

Elérkezett a sajtóesemény meghirdetett időpontja és a helyszínen, az MKP székházában váratlanul megjelent Mózes és az Összefogás több tagja. Forró és Sólymos néhány mondatot mondott az megállapodásról, amikor Mózes hirtelen a pulpitushoz lépett és arról beszélt, nem igaz, amit két másik pártelnök pár perccel korábban állított, még pedig, hogy a három szereplő már 90 százalékban megállapodott volna. Sólymos és Forró megdöbbenve, és az Összefogást élesen bírálva reagált minderre, míg Mózes a sajtónak megismételte, hogy a Híd szerinte a bűnüldöző szervektől tart. Ezt Sólymos visszautasította. Mindezt élőben közvetítette a sajtó is. 

Az esemény után, amely kétségkívül beírta magát a szlovákiai magyarság sajtótörténetébe, a Híd elnöke úgy nyilatkozott, hogy az Összefogás ismét megakasztotta a magyar pártok egyesülési tárgyalásait. A sajtótájékoztatót követően ő és Forró is arról beszélt, hogy MKP-Híd kétoldalú tárgyalásokat terveznek. Forró azonban hozzátette, keresik a lehetőséget arra, hogy az egyezségben az Összefogás is megtalálja a helyét. Ezzel decemberben véget ért a szlovákiai magyar pártok mozgalmas egy éve, amelyben megint nem lett egység. 

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Eduard Heger

Elkészült a helyreállítási terv: a tét több mint 6 milliárd euró

Zuzana Čaputová

Čaputová javasolt néhány válságkezelő intézkedést a nők megsegítésére

tavasz illusztráció

Ilyen időnk lesz kedden

sport a tv-ben 4

Képernyőn a BL-nyolcaddöntők visszavágói

érsekújvár

Készülhetnek a playoff-selejtezőre az érsekújvári hokisok

Kamala Harris EP

Kamala Harris is felszólalt Európai Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmából

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.