Közélet

Lassan halad az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülése

Pozsony | Lassan haladnak az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülési tárgyalásai. Karácsonyig egy megállapodás-tervezet kidolgozásáig, talán az aláírásáig juthatnak el. A közös párton belüli pozíciók leosztásáról még nincs egyezség. A nehézkes folyamatot a koronavírus-járvány is hátráltatja.
Czímer Gábor

2020. november 5. 07:30

Hosszú az út az összefogásig, a három magyar párt elnökeire még nehéz tárgyalások várnak ⋌(Somogyi Tibor felvétele)
Hosszú az út az összefogásig, a három magyar párt elnökeire még nehéz tárgyalások várnak. - Somogyi Tibor felvétele

Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy a három párt delegációi miben egyeztek meg, egyelőre szinte minden a színfalak mögött zajlik. Annyit azonban sikerült kiderítenünk, hogy a pártoknak a közös politikai formációt kitalálni hivatott munkacsoportjai nem mindig ültek össze az előre egyeztetett időpontban. Úgy tudjuk, egy alkalommal Berényi József MKP-alelnök kérte az egyik tárgyalás későbbi időpontra halasztását. Ez közvetlen az után történt, hogy a Híd és az Összefogás is bíráló hangnemben nyilatkozott arról, hogy az MKP vezetői Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnökkel egyeztettek. Azóta azonban a hárompárti munkacsoportok több ülésére is sor került. 

A hatalmi osztozkodás 

A három párt jövőbeli együttműködésének talán a legfontosabb kérdése, hogy milyen arányban osztják el egymás között a közös szubjektumon belüli pozíciókat. Így például, hogy melyikük adja az elnököt, mennyi helyet kap az elnökségben és a közgyűlésben, esetleg az országos tanácsban az MKP, mennyit a Híd és mennyit az Összefogás. Amíg ebben nem születik megállapodás, addig biztosan nem lesz közös párt, és úgy tudjuk, a kérdésben jelenleg nincs közös álláspont. Az a munkacsoport, amely az ilyen, strukturális, szervezeti és egyben költségvetési kérdéseket hivatott tisztázni, ma ülésezik. A testületnek és az általa tárgyalt témáknak a fontosságát jól mutatja, hogy a három pártot ebben a munkacsoportban vagy az elnök, vagy az általános alelnök képviseli. 

Úgy tudjuk, hogy a pozíciók elosztásával kapcsolatban egyik szereplő számára sem elfogadható, hogy bármelyik másik a döntéshozó testületekben a helyek 51 százalékát birtokolja, hiszen akkor az sok kérdésben gyakorlatilag egyedül tudná irányítani a közös pártot. Információink szerint az MKP ragaszkodik ahhoz, hogy a közgyűlésben és az elnökségben, esetleg az országos tanácsban a helyek 50 százaléka az övé legyen. Egy ilyen felállás esetén egyes fontos döntések meghozásához minden esetben az MKP-nak és a másik két szereplő közül legalább egynek a beleegyezésére lenne szükség. Magyarán az MKP lényegében megkerülhetetlen lenne. Ha azonban az MKP végül csak a helyek 49 százalékát szerezné meg, akkor a Híd és az Összefogás együtt bizonyos döntéseknél leszavazhatja a harmadik szereplőt. A belső erőviszonyok meghatározásánál felmerült, hogy a 2020-as parlamenti választás eredményeit vegyék figyelembe, de az is terítékre került, hogy egy ún. előválasztást tartsanak. Ez utóbbi szerint maguk a pártok az országos választáshoz hasonló eseményt szerveznének, ahol a polgárok személyesen, vagy interneten is leadhatnák a szavazatukat a három szubjektum közül valamelyikre. 

Elnök kerestetik 

A közös szubjektumon belüli erőviszonyokról szóló tárgyalások bonyolult egyenletében ugyancsak fontos szerepet játszik, hogy melyik szereplő adja a pártelnököt. Ezzel kapcsolatban terítéken van, hogy egy olyan szabályrendszert dolgozzanak ki, amely, egyfajta automatizmusként, az egyes pártszervekben a három szereplő súlyozásánál figyelembe venné azt is, melyikük adta a közös szubjektum vezetőjét. Így azt a két szereplőt, amely éppen nem az elnököt adja, valamilyen más pozíciókkal kompenzálnák. 

Az, hogy a megalakuláskor ki lesz a pártelnök, egy politikai alku tárgya lesz. Egyelőre nem tudni arról, hogy valamelyik párt erős embere bejelentkezett volna a posztért, de még egyik jelentős szereplő sem zárta ki, hogy indulna a tisztségért. Meg nem erősített információk szerint az is felmerült, hogy a három párton kívülről érkező, független személyiséget tegyenek meg elnöknek. Egyben az is igaz, ha a jelenleg létező pártok a közös keretrendszerben valamilyen módon a továbbiakban is létezni akarnak, akkor egy "gyenge" elnöki pozíciót érdemes kialakítaniuk. Az ilyen elnök viszonylag kevés kompetenciával bírna, de nem mosná össze a három politikai szubjektumot. 

A közös párton belüli pozíciók elosztásánál a tárgyalófelek ugyancsak figyelembe vehetik, hogy az országos pártszerveken kívül milyen tisztségeket kell még betöltenie egy ilyen politikai szubjektumnak. Így a megyei alelnöki, képviselői helyeknek, egy nagyobb város polgármesteri tisztségének, esetleg a parlamenti jelöltlista bejutó helyeinek is súlya lehet. 

A megoldás: platformok 

Az MKP, a Híd és az Összefogás képviselői már korábban is elmondták, a közös párton belül három ún. platformban szeretnének a továbbiakban létezni. Ezek viszonylag autonóm, de nem ideológiai, vagy tematikus kérdések mentén szerveződő egységek lennének, hanem a jelenleg létező szubjektumok mentenék át a struktúrájuk egy részét. Ez azt jelenti, hogy helyi szinten továbbra is megmaradnának az egyes pártok alapszervezetei, már ahol és amelyiknek van ilyen. Ezek a platformok helyi egységeivé alakulnának át. Járási szinten azonban már csak a közös politikai szubjektum létezne. Bizonyos politikai kérdésekben az egyes platformok különböző véleményt is képviselhetnek. Alapesetben a közös párthoz újonnan csatlakozó személyeknek is választaniuk kellene, hogy a szubjektumon belül melyik platformba akarnak belépni. Itt fontos megemlíteni, hogy a két régebben létező párt, a Híd és az MKP regionális szervezetei között helyi szinten jelentős, akár személyi jellegű, ellentétek feszülhetnek, amelyeknek az elsimítása nem egyszerű feladat. Az ilyen problémák megoldása kulcsfontosságú lehet például egy megyeelnökjelölt, vagy egy polgármesterjelölt állításánál. 

Az egyes platformoknak a közös párton belüli döntéshozásban is fontos szerepe lenne. Elképzelhető ugyanis, hogy bizonyos kérdésekben vétójoggal rendelkeznének, esetleg más fékeket és ellensúlyokat is beépítenének a határozatok meghozásának mechanizmusába, amelyek szintén a platformokhoz kötődnének. Így például az olyan nagy horderejű döntéseknél, minthogy belépjenek-e egy kormánykoalícióba, vagy sem, a három szubjektumot képviselő három platformnak konszenzusra kellene jutnia. De ha például még az alakulásnál nem egyeznének meg arról, miként álljon össze valamelyik választási lista, akkor erről a későbbiekben is az egyes platformoknak kellene megállapodást kötnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hagyományos pártszervek, vagyis az elnökség, országos tanács és a kongresszus, mellett a hatalom jelentős része a platformokhoz kerülne. 

Új név kerestetik 

A fenti kérdéseket tárgyaló munkacsoportban egyeztetnek arról is, mi legyen az új párt neve. Ezen a ponton érdekes kérdésként merül fel, hogy a létrehozandó párt nevében szerepel-e majd az a szó, hogy magyar. Ez ugyanis hatással lehet arra, hogy más kisebbségek mennyire könnyen találják meg a helyüket egy ilyen formációban. A ruszinok, esetleg a romák ugyanis könnyebben azonosulhatnak egy olyan szubjektummal, amelynek a megnevezésében nem szerepel egy nemzetiség neve. Információink szerint a felek, talán éppen ezért, élénk vitát folytatnak arról, hogyan nevezzék az új pártot. Lehetőségként kínálkozik például, hogy a létrehozandó szubjektum neve ne egy betűszó, egy rövidítés, hanem, a mai pártmegnevezési trendeknek megfelelően, egy jelentéssel bíró rövid kifejezés legyen. A Hlas, a Spolu, de korábban a Híd is így kapta a nevét. Kötőjellel a pártnév része lehet ugyanakkor egy több szóból álló kifejezés, ami pontosíthatja, milyen politikai szubjektumról van szó. Ilyen például Peter Pellegrini pártja, amelynek teljes neve HLAS - sociálna demokracia. 

Ugyancsak formai, de szimbolikus értékkel bíró kérés, hogy jogilag miként történik meg a három szereplő egyesülése. Erre két lehetőség kínálkozik. Az első szerint valamelyik létező pártba olvadna be a másik kettő. Úgy tudjuk, azt már kizárták, hogy az MKP-hoz csatlakozna a Híd és az Összefogás. Egyes információk szerint még az Összefogásba való beolvadás is szóba került. A másik és egyben valószínűbb lehetőség, hogy egy új párt regisztrációját indítanák el, amelyhez legalább 10 ezer támogatói aláírást kell összegyűjteni. Ez most a koronavírus-járvány miatt némileg nehezebb, de nem lehetetlen feladat. 

Az elvekben megállapodtak 

A tárgyalások két átfogó és három szakmai munkacsoportban zajlanak. Az utóbbiak konkrét ügyekre, programbéli kérdésekre, így a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság, az uniós támogatások, valamint a közigazgatási reform problémáira, próbálnak közös megoldásokat találni. Ezeket fogja össze valamelyest a pártok elnökségi tagjaiból álló tartalmi, programbéli kérdésekkel foglalkozó bizottság, amely most kedden már negyedik alkalommal ülésezett. Az eseményről a csak egy általános, a "magyarság megmaradását és gyarapodását" említő Facebook-poszt került nyilvánosságra, ugyanakkor információink szerint a három párt képviselőinek ebben a bizottságban sikerült a legfontosabb pontokban megegyezniük és papírra vetniük a majdani közös politikai szubjektum alapelveit és alapvető célkitűzéseit. Ezek között olyan megállapodások szerepelnek, mint hogy a majdani közös szereplő is támogatja a NATO-ban és az Európai Unióban való tagságot, ezen belül pedig a V4-ekkel való együttműködést szorgalmazzák. Az uniós szintű politizálást az Európai Néppárt (EPP) keretein belül képzelik el. Ez utóbbi nem meglepő, hiszen a Híd és az MKP is ennek a pártcsaládnak a tagja. 

A három párt egyesülését némileg a koronavírus-járvány is nehezíti. Ha ugyanis a munkacsoportok kidolgoznak valamilyen megállapodás-tervezetet, akkor azt az egyes pártokon belül is el kell fogadni. Az egyesülésre például áldását kell adnia mind a három párt kongresszusának. Ez az MKP esetében azonban 200 küldött összehívását jelenti. 

Mennyi az annyi? 

A Focus közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi, a pártok támogatottságáról szóló felmérésében arra is rákérdeztek, hogy ha az MKP, a Híd és az Összefogás közös pártként indult volna, akkor vajon hányan szavaztak volna erre a formációra. Az ügynökség adatai szerint a választók 7,3 százaléka adná a voksát egy ilyen közös pártra, ami egyben azt is jelentené, hogy a formáció jelentős mértékben átlépné az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Ugyanebben a felmérésben az MKP önállóan 3,2, a Híd 2,4, az Összefogás pedig 0,4 százalékos eredményt ért el. A kutatást október 7. és 15. között, a Híd megrendelésére készítették. A felmérések pontossága kapcsán érdemes megemlíteni, hogy közvetlenül az idei parlamenti választás előtt nyilvánosságra hozott, február 20. és 24. között készült kutatásban a Híd támogatottságát 3,9 százalékra mérték, a Magyar Közösségi Összefogásét (MKÖ) pedig 3,5 százalékra. A választás eredményei szerint a Híd 2,05 százalékos, az MKÖ pedig 3.9 százalékos eredményt ért el. 

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Joe Biden beiktatása
Frissítve

ÉLŐ: Letette a hivatali esküt Joe Biden, ő az Egyesült Államok 46. elnöke

TIS

Transparency International: csalnak a bérleti díjakra nyújtott támogatásokkal

koronavirus

A Szlovák Orvosi Kamara útmutatót kér a Covid-19-ből való felgyógyulás igazolásához

Érsekújvár

Fejlesztések az érsekújvári kórház szülészetén

Igor Matovič

4 millió vakcina megvásárlására kötött szerződést a kormány

koronavírus

Már novemberben jelen volt Szlovákiában a koronavírus brit mutációja

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.