A többség csak álmodhat a gondtalan nyugdíjas évekről, pedig sokan korán nyugdíjba mennének (Galéria)

Szlovákia lakosságának a fele már a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjaztatná magát, derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség 2023-ban és 2024-ben is elvégzett felmérése alapján. A lakosság 34 százaléka már jóval a nyugdíjkorhatár előtt abbahagyná a munkát, 18 százalék pedig a korengedményes nyugdíjat választaná, vagyis legalább két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt feladná állását. A legtöbben jó nyugdíjas éveket várnak, többet akarnak lenni családjukkal, unokáikkal, a hobbijuknak akarnak élni vagy utazni akarnak. 

A lakosság túlnyomó többsége nemcsak »túl akarja élni« a nyugdíjas éveit, hanem tényleg élni akar, azonban nem nagyon van tervük arra, hogy ezt miből valósítsák meg

 – magyarázta a Partners társaság számára készített felmérés eredményét Martin Slosiarik, a Focus ügynökség igazgatója.

A terveknek és az elvárt életkörülményeknek ellentmond, hogy a lakosság többsége tisztában van azzal, hogy az állami nyugdíj, vagyis az első pillérből származó járadék nem lesz elég. „Csak az emberek 12 százaléka gondolja azt, hogy az első pillérből származó nyugdíj elég lesz a nyugdíjra vonatkozó tervei megvalósításához, 79 százalék szerint túl alacsony lesz a nyugdíja” – mondta Slosiarik.

A nyugdíj csak az átlagbér fele

Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) elemző közgazdásza szerint a többségnek ebben az esetben igaza van. A nyugdíj ugyanis jelenleg a bruttó bér fele. 

Aki egész életében átlagosan 1000 eurót keresett, az 500 eurós nyugdíjra számíthat

 – magyarázta Baláž, hozzátéve, a jelenlegi állapot csak romlani fog.

Szlovákia egyébként az uniós országok tekintetében kicsivel az átlag felett áll: nálunk a bruttó bér 54,9 százaléka a nyugdíj, az uniós átlag 53,4%. Ez hasonlít Magyarországhoz (54,9%), de nagyon elmarad például Ausztriától, ahol 74,1 százalék ez az arány.

Baláž szerint azonban ez az érték is tarthatatlan lesz hosszú távon, egyrészt rendkívül magas az ország államadóssága, a Szociális Biztosító pedig csak tavaly 3 milliárd eurós hiányt „termelt”, másrészt pedig gyorsan öregszik a lakosság. 

A sor végén Japán, az USA és Nagy-Britannia áll, a rendkívül elöregedett Japánban az állami nyugdíj nagyon alacsony, az emberek ezért átlagosan 75 éves korukig dolgoznak

 – magyarázta a közgazdász.

Baláž szerint 20 év múlva Szlovákia is kénytelen lesz Japán szintjére – 35-40 százalékra – csökkenteni a nyugdíj és a fizetés arányát, mert folyamatosan csökken az évente megszülető gyerekek száma. „A legutóbbi csúcs a Husák-korszakban, a múlt század 70-es éveinek végén volt, amikor 100 ezer gyerek született évente” – magyarázta a szakértő. Azóta a születésszám fokozatosan csökken, ma már az 50 ezret sem éri el.

A 2000-es években kellett volna egy újabb csúcs, de az elmaradt, ezért nem lesz, aki fizesse a 70-es, 80-as években született korosztályok nyugdíját

 – magyarázta az SAV elemzője. Szerinte a jövő nyugdíjasai három dolgot tehetnek: szűkölködni fognak nyugdíjas korukban az egyre szerényebb állami nyugdíjból, dolgozni fognak a nyugdíj mellett, hogy meg tudják őrizni a korábbi életszínvonalukat, vagy pedig most nekiállnak takarékoskodni.

120 ezres megtakarítás a nyugdíjas évekre

A rendes nyugdíjhoz legalább 120 ezer eurós megtakarításra lenne szüksége egy átlagpolgárnak, állítja Maroš Ovčarik, a Partners Investments pénzügyi elemzője. Az átlagkereset ugyanis jelenleg mintegy 1500 euró, ami átlagosan 800 eurós nyugdíjat jelent. 

Vagyis legalább mintegy 700 euró hiányzik ahhoz, hogy a nyugdíjas a korábbi életszínvonalon tudjon élni

 – magyarázta az elemző. Figyelembe véve a várhatóan nyugdíjban eltöltött időt, szerinte ehhez mintegy 120 ezer euróra lenne szükség. Egy 65 éves ember ugyanis jelenleg még átlagosan 13-22 évet él. A legrövidebb nyugdíjban töltött időre a mindössze alapiskolai végzettséggel rendelkező férfiak számíthatnak (13,6 év), a leghosszabbra a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők (22,2) év.

A szükséges megtakarítást annál könnyebb összegyűjteni, minél előbb kezdi el az ember. „A 24 éves fiatalnak elég havonta 48 eurót befektetni a nyugdíjba, hogy meglegyen ez az összeg” – magyarázta Ovčarik. Aki 10 évvel idősebben kezd el takarékoskodni, annak már legalább 100 eurót kell havonta félre tennie, az 50-es éveinek a közepén járóknak ehhez már havonta 700 eurót kellene megspórolniuk.

Az sem mindegy, hogy milyen spórolást választunk. 

A legnagyobb probléma, hogy a lakosság nagy része otthon tartja a pénzét, egy újabb nagy csoport pedig takarékszámlán vagy akár egyszerű folyószámlán, ami nem jövedelmez megfelelően

 – mondta az elemző. A Focus által végzett felmérés ezt támasztja alá: 35 százalék mondta azt, hogy takarékszámlán spórol, 38 százaléknak van valamilyen spórolással egybekötött életbiztosítása. Viszonylag magas, 31 százalék azok aránya, akik befektetési ingatlanvásárlással akarják megoldani a gondtalan nyugdíjat.

Ovčarik szerint legalább a bevételünk 10 százalékát a nyugdíjra kellene félretenni, és ezt több befektetés között megosztva. „Meg kell osztani a kockázatot, nem elég a 2. nyugdíjpillér vagy egy ingatlan. A banki megtakarítások mellett a befektetési alapok, a részvények vagy a kötvények is jó hasznot biztosítanak hosszú távon” – magyarázta a pénzügyi elemző.