Az utóbbi évtizedekben már Európában is óriási károkat okozott a dióburok-fúrólégy. A fúrólégy csökkentheti a dió méretét, a dió korai hullását, illetve a dióbél ráncosodását is kiválthatja. Itt a legfőbb ideje a védekezésnek, ami ha nem is lehet 100 százalékos, jelentősen gyérítheti a kártevőt.

Minden május harmadik keddjén tartják meg a tej világnapját. Azt azonban nem lehet állítani, hogy ezen a napon mindenki tejjel koccintana az ünnepre. Sőt, a felmérések szerint nagyon is kevés tejet fogyaszt a hazai lakosság.

A repce aratásáig még sok idő van hátra, a kereskedők azonban már most kezdik kínálni az új szezonra a vetőmagot, amely eladásánál az elsődleges érv általában a hozam. Azonban, ha egy hibrid mégsem teljesít jól, nem biztos, hogy a hibrid a hibás.

A gazdák által a kártevők és a növénybetegségek elleni védekezésre használt növényvédő szerek a betakarítás után kimutatható nyomokat hagyhatnak a növényeken. Ezek sokszor riogatólag hatnak, pedig ezek nem biztonsági előírások.

A növekvő népesség a mezőgazdaság nagyobb termelékenységét követeli meg. Mindazok ellenére is, hogy a változó klímafeltételek miatt nemcsak a hozam csökkenhet, hanem a minőség is.

Nem is tudja, milyen az élet szőlészet, borászkodás nélkül az ipolynyéki Zsigmond családi pincészet (eddig) legfiatalabb férfitagja, Gábor.

A hazai tejtermelők és -feldolgozók beruháznának, de az állam segítsége nélkül ezt nem tudják megvalósítani. A szakemberek szerint a jelenleg előkészítés alatt álló stratégiai terv dönti el azt, hogy 2028 után is lesz-e a boltok polcain hazai tejtermék.

A burgonya gazdaságos termesztése nagy kihívást jelent a vegyszer betiltások, a levegő növekvő szén-dioxid-tartalma és a hőmérséklet növekedése miatt. A kevés nyári csapadék és a gyakori hőségperiódusok miatt a burgonya vegetatív fejlődése hamar leáll, ezért öntözés nélkül a nyugat-európai termésszinteket hazánkban nem lehet elérni.

A sorközkultiváció manapság egyre nagyobb teret hódít, és egyre több cég választja ezt a megoldást, különösen a kapásnövényeknél.

A BASF a klímasemlegesség felé vezető úton az eddigieknél is nagyravágyóbb célokat tűz ki maga elé, hiszen 2050-re nettó zéró kibocsátást kíván elérni.

A mintegy 300 szlovákiai hallgatóval rendelkező győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Az utóbbi hetekben egyre több, konkrét adatokkal is alátámasztott információhoz juthattak a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók és erdészeti ágazatban tevékenykedők, ill. a vidékfejlesztési programban érintett vállalkozások. Ezek az adatok elsősorban a 2021–2022-es kétéves átmeneti időszak támogatási lehetőségeit érintik.

Idén viszonylag nagy teret kapott a különféle mezőgazdasági növények fejlődésének értelmes befolyásolása. Ez nemcsak 2020 őszének és 2021 áprilisának kedvezőtlen alakulásának, hanem a szolid felvásárlási áraknak is köszönhető, amelyek erőt adnak abban a törekvésben, hogy magasabb hozamokat és magasabb minőséget termeljünk. A következőkben azokra a prioritásokra fogunk összpontosítani, amelyek május közepétől lesznek aktuálisak.

Az integrált védekezés a kártevők elszaporodásában (IPM) 2014 óta kötelező jellegű az EU-ban, és döntő fontosságú lesz a „Farmról az asztalra” biodiverzitási stratégia céljainak elérésében.

Mivel a vegyszeres kezelés útjába egyre több akadály gördül, nem marad más hátra, mint koncepciót váltani, és ameddig csak lehet, a mechanikus megoldások felé elmenni, főleg, ami a gyomirtást illeti.