Sokan nem hitték, hogy a koronavírus-járvány második hulláma valódi fenyegetés, de a fertőzések számának növekedését nézve ma már kevesen vitatják, hogy nagy a baj. ​​​​​​​

Sokan ismerjük azt a szlovák mondást, mely szerint az a liba gágog, amelyiket eltalálták. Ez a népi bölcsesség jutott eszembe, mikor utánanéztem, milyen visszhangja lett Dušan Kováčik különleges ügyész letartóztatásának a legismertebb ellenzéki politikusok körében.

Hosszú és fontos cikk jelent meg a New York Timesban, egyfajta útmutató olyan barátok, családtagok, kollégák verbális „kezelésére”, akik álhíreket, összeesküvés-elméleteket terjesztenek a vírussal kapcsolatban. ​​​​​​​

Nem csekély kockázata van, ha kiiktatunk minden szűrőt, és világjárvány idején ostobaságokat terjesztünk.

Ha megadatik a választás lehetősége, az emberek többsége inkább hős szeretne lenni, mintsem áldozat.

Micsoda gonoszság önkéntesnek nevezni valamit, ami színtiszta zsarolás.

A távol-keleti városállam példája számunkra is figyelmeztetés.

Természetesen csak a holdkórosok örülhetnek az éjféltől érvényes kijárási korlátozásnak, a hajnali egy és öt óra közötti „szabadságot” más nem igazán élvezi.

Sok dolog van az életünkben, aminek kozmikus szálait az ember sosem fogja kibogozni, mert túl apró hozzá: az egyik ilyen a halál misztériuma.

Éppen elkezdett súgni a radiátor, amikor Bandika meghallotta, hogy csapódik az utcaajtó. Ervin volt az, hozta a napi sajtot.

A koronavírus-járvány második hullámának árnyékában kissé elsikkadt a jövő évi költségvetés tervezete, melyet a szlovák kormány a múlt héten fogadott el.

Megnéztem az Amerikai Űrkutatási Ügynökség (NASA) kisfilmjét a Mars-jármű megépítéséről és felhasználásáról. Első reakcióm a csodálattal vegyes borzongás volt.