​​​​​​​Brüsszel furcsa hely. Az Európai Unió nemzetközi szervezet, bár nagyon sokban különbözik a hagyományos intézményektől. Például épp abban, hogy az Európai Parlament az egyetlen szupranacionális hely, ahol ideológiai alapon szerveződnek.

Tudom, hogy mindannyian kellemes, lelket melengető dolgokra vágyunk, de van egy megrázó élményem, amit úgy érzem, meg kell osztanom.

Van egy régi akciófilmes klisé, tudják, mikor két autó rohan egymás felé: az egyikben a jóképű főhős, esetleg a szíve hölgye, a másikban a nagyképű ellenfél. Ordítanak a motorok, remeg a kamera, premier plánban szűkülnek a szemek, csillog bennük az elhivatottság. A kérdés az, ki rántja félre a kormányt.

Éppen megérkezett az első fekete gólya Gemencre, amikor Bandika és Ervin majdnem letépett egy hóvirágot.

Most, hogy a hetvenöt éves bácsika egyszerre kaphatja meg az oltást a tizenkilenc éves taxis unokájával, mert a csoportbesorolás szerint egyformán veszélyeztetettek, kitörni látszik a káosz. Ami érthető is, hiszen életről-halálról van szó, és egyre többen érzik, hogy a sorsuk nem a saját kezükben van.

Tavaly tavasszal még megmosolyogtuk Igor Matovič eszmefuttatásait a gazdaság többhetes leállításáról, a lockdownról, de a jelenlegi helyzetben már ez a drasztikus lépés sem teljesen elképzelhetetlen.

Az eddigieknél szigorúbb korlátozásokat vezet be a szlovák kormány, sőt, ha ez sem vezet eredményre, akkor szinte biztos, hogy elkerülhetetlenné válik az ország teljes leállítása, azaz a kemény lockdown.

Egy éve nincs magyar képviselet a szlovákiai törvényhozásban. Mi változott, mit végeztek ez idő alatt a pártjaink? Hasznos munka zajlott, vagy ismét elvesztegettünk egy évet? Értékeljünk.

Kolbászból készült a kerítés, amikor Bandika és Ervin összetalálkoztak a Fáradt eperhez címzett fagylaltozó előtt.

Drámaian romlik a járványhelyzet, de a kormány csak totojázik. Máshol sem jobbak az állapotok, de az ottani kabinetek igyekeznek valamiképpen megfékezni az egyre agresszívabb kórt.

Erdei séta közben pár évvel ezelőtt még csak nagy ritkán találkoztunk túrázókkal. Üresek voltak a parkolók a turistautak kezdőpontjain, és néha a benőtt ösvényt is nehezen találtuk meg. Idén már rendszeresen megtelnek a kirándulóhelyek és keresni sem kell a fákon a ritka jelzéseket, elég a kitaposott utat követni.

Bizony isten, használnám a jelenlegi helyzetre a kabaré szót, de nem fogom. Egyrészt mert elkoptatott, másrészt ha az elmúlt napok tartalmaztak némi humort, azon csak kínunkban röhögünk.