A ránk törő járvány és a kényszerű otthoni tartózkodás miatt a hazai magyar közéleti szereplők többsége leginkább a közösségi hálókon ad életjelt magáról.

Szokatlan húsvét előtt állunk – legalábbis, ha felelősségteljesen akarunk viselkedni: idén a négy fal között fogunk ünnepelni, szűk családi körben.

Vitathatatlanul egy nagyon jól felkészült vírus indult világhódító útjára. A nem előzmények nélküli viharos terjedése számos tudományos, gazdasági és politikai kérdést vet fel, arról nem is szólva, hogy már most eltűnődhetünk azon, vajon a jövőben miképpen változtatja meg gyökeresen életünket a járvány.

Aki megteheti, nézzen kicsit körül, kinek tudna segíteni.

Mind világosabb, hogy a globális járvány nem ér gyorsan véget, súlyosan érinti a világgazdaságot, mi több: a maga módján félbetörte az évet és kidobni készül – hova is?

Matovičnak most gyorsabban járt a nyelve, mint az esze...

Felhívott egy ismerősöm, hogy úgy örül ennek a Matovičnak, mert ez olyan „helyre ember”!

Nem kellett sokáig várnunk az első, jellegzetesen matoviči ötletre a kormányfői székből.

Nyári időszámítás szerint maradunk otthon.

Emberségből, empátiából színjelesre vizsgáztak mindazok, akik az elmúlt napokban esténként otthonuk erkélyéről, ablakából közösen megtapsolták a járvány elleni küzdelem arcvonalában megfeszített munkát végző orvosokat, nővéreket, ápolókat, mentősöket, tűzoltókat, rendőröket és az áldozatkész önkénteseket.

Kisvállalkozók, alkalmazottak és a nagyvállalatok menedzserei is nagyon várták a szlovák kormány gazdasági mentőcsomagját.

A vezetésben gyakorlatlan emberek – esetleg politikusok – addig tudnak tündökölni pozíciójukban, míg egy válsághelyzet valódi döntést nem kíván tőlük.