A feltett kérdésekből is kiderülhet, mit gondol rólunk a nagyvilág.

Olaszország teljesen a szélsőjobb pártjainak markába kerülhet.

A házelnök magyarságminőségét eszem ágában sincs minősíteni. Hatalompolitikusi kvalitásait sem vitatom. Valóságos politikusi minőségét – azt meg minősítik az alábbi adatok.

Az bizony probléma, ha egy politikust utoléri a múltja egy elszívott marihuánás cigaretta formájában, és a droghasználattal kapcsolatos kijelentései egyszer csak felbukkannak a világhálón.

Hogy mi a közös? Például a csehek szimpátiája. De nem árt szóba hozni a vizuális és verbális populizmus jelenségeit sem.

Normális országban talán mostanában szabadulnának, ehelyett az egyik a Legfelsőbb Bíróság elnöke akar lenni, a másik pedig vissza akar térni a politikába.

A Coca-Cola melegek elfogadását promotáló magyarországi plakátjai kiverték a biztosítékot az örök fenyegetettségben élő széljobbon.

Az ellenzék potenciális vezető ereje, a PS/Spolu élén álló Michal Truban mostanában mintha házhoz járna a pofonokért.

Peter Tóth szorgalmasan dolgozik rajta, hogy tisztára mossa magát.

Egyelőre nem beszélnek róla, hétpecsétes titokként kezelik, a szemfülesebb elemzők azonban már sejthetik.

Idén a közeledő parlamenti választások felpezsdítik a rendszerint álmos nyári uborkaszezont.

Itt ez a fenékfogdosó úszó ügye, amely lázban tartja Magyarországot. Szándékosan használom a láz szót a megosztás helyett, mert egyszerűen nem akarok belelátni az ország egyik felének a fejébe.