Az elszámoltatás körül forgott Tarr Zoltán gombaszögi beszélgetése

Tarr tavaly még ellenzéki politikusként jelent meg a fesztiválon, az idén azonban a legfontosabb, a határon túli kapcsolatokért felelős döntéshozóként nyilatkozott az elképzeléseiről. A magyarországi kormányváltást követően a határon túli magyar közösségekben pedig leginkább az a kérdés fogalmazódott meg, mire számíthatnak a Tisza-kormánytól, különösen a korábban kilátásba helyezett elszámoltatás fényében.

„Ami ezután jön, nem büntetés, hanem következmény lesz” – harangozták be az előadást, ami szintén némileg ellentmondásos asszociációkat kelthetett. A beszélgetésen tömegek jelentek meg, a Tóth Károly sátor környéke is megtelt nézelődőkkel – köztük a szlovákiai magyar közélet prominens személyiségeivel.

A beszélgetés Czímer Gábor (paraméter.sk) moderálásával zajlott. „Az elmúlt esztendőkben furcsa inkognitós életben voltunk, furcsa átélni, hogyan változott ez meg” – jelentette ki Tarr annak a margójára, hogy a Tisza párt korábbi gombaszögi megjelenései kapcsán is sok volt a konfliktus.

„Nem számoljuk azt a szót, hogy elszámoltatás, rossz konnotációja van. (...) Szeretnénk megnézni, úgy működtek-e a dolgok, ahogy az a jogszabályok tekintetében elvárható lett volna. Az emberek azt várják, hogy az elmúlt 16 esztendő lopásai a megfelelő következményekkel járnak.” – jelentette ki a politikus a beszélgetésen, aki megerősítette, hogy a határon túli támogatások tekintetében tíz évre visszamenőleg végeznek áttekintést.

Átvilágítják a határon túli támogatásokat

A beszélgetésben felmerültek azok az ügyek, amelyek rejtett politikai támogatásokra irányultak – mint a múltban az MKP-hoz és utódpártjaihoz kötődő Főnix Polgári Társulás vagy a Libertate. Tarr nem bocsátkozott konkrétumokba az elszámoltatás terén, általánosságokban beszélt az Orbán-kormány határon túli politikájáról. A közpénzt a saját politikai céljaik felhasználására használták fel – mutatott rá Tarr, aki szerint az Orbán-kormány a saját gazdasági érdekcsoportjainak finanszírozására használta fel a támogatásokat és hangsúlyozta, céljuk a források azonosítása, a pénz útját követve pedig a támogatás hasznosulásának felmérése. Az új miniszter szerint a cél, hogy a közvélemény megismerje a pénz útját és levonják a következményeket.

Az a beszélgetést követően sem lett világosabb, hogy pontosan milyen következményei lehetnek annak, ha egy-egy szereplő hűtlenül kezelte a rendelkezésére bocsájtott forrásokat, különösen, miután sok esetben nem is magyarországi szereplők követték el a visszaéléseket. Tarr szerint a részletek kidolgozása folyamatban van, de indirekt módon azt is jelezte, hogy a magyarországi hatóságok a helyi döntéshozókat tudják a legkönnyebben felelősségre vonni.

Új pályázati rendszer és társadalmi párbeszéd

Tarr jelezte, hogy nyílt és transzparens pályázatokat szeretnének kiírni a határon túli magyarokat érintő kérdésekben is, és jelezte, hogy egy társadalmi párbeszéd keretén belül, a társadalmi részvételt lehetővé téve szeretne új kereteket adni a politizálásnak. A közösség bevonásának szándéka visszatérő elemnek számít a Tisza Párt célkitűzései között. Tarr elképzelései szerint a határon túli magyarokkal való viszonyt is egy hasonló konzultáció keretei között kellene lefolytatni – a nagy magyarországi párbeszéd mintájára határon túli fórumokat is megvalósítanának. Konkretizálva az elképzeléseket Tarr a MÁÉRT fórum tartalmi feltöltését vagy más találkozókat képzelne el az egyeztetés szempontjából.

A beszélgetésen szóba került a határon túli szervezetek lobbizásának kérdése – a miniszter szerint természetes dolog, hogy jelenleg is sok megkeresést kap a határon túli szervezetektől, mindenki igyekszik felmérni a lehetőségeit az új körülmények között. Tarr szerint azt kell kizárni, hogy egy-egy szervezet hegemón helyzetbe kerüljön, helyette a közhasznúsága és cselekedetei alapján ítélnék meg a szervezeteket. Jelezte, hogy átalakítanák a pályázati rendszereket.

Támogatások és az MCC jövője

A tárcavezető szerint létezik erkölcsi határvonal, ami kizárja az együttműködést az új kormánnyal, de a beszélgetésből kiderült, hogy nincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, mi is diszkvalifikál valakit a körből. Tarr óvatosan fogalmazott a beszélgetésben és nyíltan egyetlen szervezetet sem nevezett meg az elfogadhatatlan szereplők között – a konkrétan felhozott, a Magyar Szövetséggel együttműködő Csemadok kapcsán sem fogalmazott elítélően. Az átláthatóságot szem előtt tartva támogatna szervezeteket. Az oktatási-nevelési támogatást és a kulturális intézmények támogatását szintén megtartaná, viszont átláthatóvá tenné. A szlovákiai képzéseket is tartó MCC kapcsán Tarr megjegyezte, a miniszterelnökség hatáskörébe tartozik a szervezet jövője, de együttműködnek a probléma kapcsán. 

„Sok értékes dolog és sok huncutság is van az MCC keretein belül” – fogalmazott Tarr, aki szerint az intézmény ebben a formában nem fog megmaradni, de a tehetséggondozó tevékenységeket valamilyen formában szeretnék megtartani. 

A fociakadémiák kapcsán szintén átvilágítást ígért, de nem a támogatások teljes leállítását és a médiatámogatások rendszerének újragondolása is folyamatban van.

Portálunk kérdésére Tarr Zoltán elmondta, nem szánták jelzésértékűnek, hogy a határon túli magyarságot érintő területtel nem államtitkári szinten foglalkoznak, elképzelhetőnek tartja a döntés felülbírálását. A kis- és közepes szervezeteknek nyújtott támogatások kapcsán megjegyezte, biztosan növekedni fog a részükre fenntartott keret és átláthatóbbá teszik a folyamatot, de meggyőződése, hogy ez nem jelent feltétlenül fennakadást a támogatások folyósításában és elbírálási folyamatában.

A beszélgetést áthatotta egy alapvető disszonancia: Tarr a leghatározottabban az Orbán-kormány klientúraépítő tevékenységét kritizálta és többször is megígérte, hogy véget vet a Budapestről érkező befolyásolási kísérleteknek. A határon túli szervezeteket azonban nem akarta pellengérre állítani és ígéretet tett arra, hogy a transzparens támogatások a határon túli magyar közösségek felé nem állnak le.