Gombaszög: ahány kisebbségi érdekképviselet, annyi probléma

A szervezők igyekeztek kárpát-medenceivé tenni a beszélgetést. Kotiers Róza a felvidéki Köz.ügy platformot képviselte – ez a szerveződés aktivizálódott a Beneš-dekrétumok kapcsán és a későbbiekben is témaalapon igyekezne konszenzust teremteni a szlovákiai magyarok között. Kiss Anna a helyileg népszerű erdélyi Miközöd podcast, Kiss Tamás szociológus a kutatási és mozgósítási tevékenységekkel foglalkozó Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, Gyulai Zsolt pedig a szintén civil aktivitásokat koordináló vajdasági Malter képviseletében vett részt a beszélgetésen.

A vitában érintett civil mozgalmak jellemzően hasonló helyzetbe csöppentek bele: egy olyan közegbe, ahol a politikai nyomás és az ellenvélemények megfogalmazásának nehézségei miatt külön hangot próbáltak megfogalmazni.

Videókkal, az interneten, különféle mozgósítási eszközökkel képviseltek egy-egy, jellemzően régiós jelentőségű ügyet. A magyarországi kormányváltás azonban új helyzetet teremt, a megszokott struktúrák felbomlanak – és ez új lehetőségeket eredményez. Különbözőségek ugyanakkor vannak, míg Szlovákiában a perifériára szorult a politikai elit, addig a romániai és szerbiai közösséget képviselő RMDSZ és a VMSZ a parlamentben van.

Hogyan kellene kinéznie az ideális kisebbségi magyar nyilvánosságnak? – hangzott el egy ponton a kérdés. Kotiers Róza szerint alapvető problémát jelentett, hogy a média ideológiai különbségei miatt árkok jöttek létre és a közös szlovákiai magyar vonzatú ügyek nem kerültek át a médiába, helyette a közösségi médián keresztül működik hatékonyabban az üzenetek terjesztése.

Kiss Anna szerint az erdélyi frusztrációkról beszélt: a helyi közéletben problémát jelent, hogy az RMDSZ számára a nagyvállalkozók vagy a középosztály jelenti azt a réteget, amelynek a különféle intézkedéseikkel kedveznek. Az erdélyi civil mozgalmak ezért öntenek nem csak civil színezetet, hanem bizonyos szempontból szociális, népi mozgalomnak is tekinthetőek.

Ha egy kisebbség képes kollektívan cselekedni, az érték – vélekedett Kiss Tamás, aki szerint ugyanakkor a közösség nem képes megfelelően megfogalmazni, pontosan mit is szeretne elérni a nemzeti mobilizáción túl. Szintén hiányolta a demokratikus visszacsatolást, meglátásai szerint az RMDSZ folyamatosan politikai hibákat követett el a romániai politikában és a Fideszhez való alkalmazkodással is, miközben ezeknek a hibáknak nincs következménye.

Hasonló politikai opportunizmus jellemzi a Vajdasági Magyar Szövetséget is, amely a saját érdekeit követve szövetkezik az aktuális politikai vezetéssel. A VMSZ jelenleg is kilenc államtitkárt ad a szerb kormánynak, miközben egy autoriter rendszert támogat – jelentette ki Gyulai. Eközben a társadalmi feszültségek az országban növekednek a szerb kormánnyal szemben – mutatott rá.

Az autonóm kisebbségi szervek fontosságának margójára Kotiers megjegyezte, a fontosságukat Szlovákiában különösen értékelik és érzik. A nyelvtörvény szigorítása, a kisiskolák finanszírozását érintő problémák, vagy a Beneš-dekrétumok büntethetősége kapcsán egyaránt megtehette a Fico-kormány, hogy figyelmen kívül hagyja a magyar közösség igényeit és nem egyeztet.

A civil szervezetek cselekvőképességének margójára Kiss Tamás rámutatott, Erdélyben a régióban az egyik legmagasabb az intézményi sűrűség. Ami a probléma, hogy ezek a szervezetek nem demokratikusak és nem alulról szerveződve kormányozzák magukat – függenek a politikai klientúrától és a politikusok kegyeitől. A beszélgetésen szó esett az önnfenntarthatóságról és közösségi finanszírozásról is, a kisebbségi kezdeményezések ugyanis jellemzően küzdenek az önfinanszírozással.

A jövőbeni jó gyakorlatokat tekintve Gyulai a civil szervezetek közti kommunikációt és koordinációt tartaná fontosnak és Erdélyből is hasonló igények érkeztek. Szintén közös pontként jelent meg az igény az átvilágításra, ami az elmúlt időszakok támogatásait érinti.