Zárug: Magyar birtokba vette Orbán abszolút köztársaságát

„A választásokról mondani akartunk valamit” – jelentette ki a politológus Gombaszögön Mózes Szabolcs moderátornak. A Fidesz köreihez egykor közelálló, de a korábbi magyar kormánypárttól már évekkel korábban eltávolodó, az eseményeket sajátos, anekdotikus stílusában kommentáló Zárug szerint mondani akartak valamit a magyarországi közéleti jelenségekről. Ezért más politológusokhoz hasonlóan kategóriákat kerestek a magyar állam jellemzésére.

A megtalált fogalom végül az „abszolút köztársaság” lett – egy olyan struktúra, ami a köztársaságot fedő kulisszák mögött egy tekintélyelvű, egyéni vezetést takar Orbán Viktor vezérletével. „Egyelőre úgy tűnik, hogy az új hatalom ezt az abszolút köztársaságot ugyanúgy kétharmaddal birtokba vette” – jegyezte meg Zárug egy felvetésre azzal a kitétellel, hogy Magyar Péter kimondottan élvezi a hatalomátvételt – az érdemi változásra az ország irányításában pedig „majd” sor kerül.

A beszélgetésen szóba került, hogy a választók eltávolodtak a Fidesztől és ítéletet mondtak az Orbán-kormány előző 16 éve felett, valamint a kormánypárt erőszakosabb stratégiája sem feltétlenül bizonyult eredményesnek a választási kampányban.

A magyarországi berendezkedést vajon Szlovákiában is alkalmazható? – hangzott el a kérdés. Ez a kategória több országnál lebeg a levegőben – felelt Zárug, aki szerint a koncentrálódó szuverenitás, az akaratukat vezérként keresztülvivő politikusok pedig feltűnhetnek, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában is jelentkeztek már. Ugyanakkor bár igény volna rá a politikusok részéről, máshol nem jöttek létre Magyarországhoz hasonló feltételek a hatalom kiépítésére.

A politológus szerint a magyarországi viszonyokat hosszabb távon egy új alkotmányozás teheti helyre, amely teljesen más alapokra helyezi az ország irányítását és viszonyait. Zárug szeretné, ha egy, a szabadságjogokat tiszteletben tartó állam alakulna ki a folyamat végén, az európai uniós kereteket tiszteletben tartva – de megjegyezte azt is, hogy az erős vezetők iránti igény továbbra is fennmarad a társadalomban.

Hogyan érinthetik a változások a külhoni magyarsággal ápolt viszonyt? Zárug szerint a határon túli közösségekkel ápolt Fidesz-viszony sem volt annyira romantikus, mint ahogy a többség látta, a korábbi kormánypárt például a határon túli magyarok állampolgársága kapcsán is csak óvatosan kampányolt, majd fokozatosan változtatta meg az álláspontját és alakította ki a külhoni magyarokkal törődő, annak támogatásokat nyújtó kormány képét. Zárug reméli, hogy az új kormány és a kisebbségek viszonya is normalizálódik és a rövid távú visszaesést követően új, rendszerszintű, a magyarságot szolgáló intézményháló jön létre – a klientúrák helyett.

A Fidesz jövője kapcsán Zárug nem derűlátó: az Orbán Viktort körülvevő lojalitásháló megszűnt. „A polip befeszül és amit fog, az összes korongot elengedi, Orbán ebben a helyzetben van” – fejtette ki a politológus, aki szerint ezt érzékelik a vezetők párton belül is és korábban elképzelhetetlen módon rombolódik le az egykori miniszterelnök tekintélye. „Gulyás Gergely nem véletlenül mondott le, miközben még nem is tudjuk, ki lesz a Fidesz frakcióvezetője. A főnök meg ment Amerikába a focimeccsre” – mutatott rá Zárug.

Magyar Péter sajátos politikai stílusával kapcsolatban az elemző megjegyezte, a „filmszínház” típusú, látványra és szimbólumokra építőpolitizálás valójában az újvonalas politika. A véleménye szerint Magyar ebből a szempontból egyfajta trendsetternek tekinthető, azaz a világon több más vezető számára is példaként szolgálhat a stratégiája.

A beszélgetésre a Szakszög sátrában került sor – a helyszínen a szlovákiai magyar tehetségképzésre szakosodó szakkollégiumok szerveznek rendszeresen közéleti és tudományos előadásokat.