Keresd, ami szétválaszt...

Ez a testület azért jött létre a sok különbíróság után, hogy az emberiségnek legyen egy olyan közös jogszolgáltató testülete, amely az államok jóhiszemű együttműködésében készült arra, hogy megbüntesse mindazokat, akik az emberiesség ellen vétettek. Akár saját polgáraik, akár más országok lakosai ellen. Szép ideálok voltak ezek a hidegháború után. Korábban ilyen volt a nürnbergi per, a ruandai genocídium vagy a jugoszláv háború után felállított különbíróság. 

Mivel se Kína, se az USA nem ratifikálta az ICC-re vonatkozó nemzetközi szerződést, így végeredményben már akkor sejteni lehetett, hogy hatékony nem lesz, de legalább megszüntetni nem akarták. 

Most Rubio nem kevesebbet állított, minthogy az ICC szerinte fenyegetést jelent az amerikai emberekre. Hogy ne csak az USA legyen az ellenző oldalon, ezért további szankciókat és a részes tagállamokra gyakorolt nyomás fokozását helyezte kilátásba. Emlékezzünk, ez az a nemzetközi szervezet, amelyből Orbán Viktor kiléptette Magyarországot, amikor Netanjahu érkezett budapesti útjára. Az új kormány április után bejelentette a visszatérést. Ki gondolta volna, hogy még ebből is konfliktus lesz Európa és az USA között ilyen magas szinten. 

Ha ez nem lenne elég, Európa kapott még egy hideg zuhanyt. Kiderült, hogy az amerikai külügyminisztérium egytől hárommillió dollárig terjedő támogatást ajánl a „nemzeti szuverenitással, migrációval, cenzúrával és az igazságszolgáltatás politikai célokra való felhasználásával kapcsolatos kihívásokkal” foglalkozó és a transzatlanti „civilizációs kapcsolatokat erősítése mellett” fellépő európai csoportoknak. Rubióék szerint a támogatásokra azért van szükség, mert „szupranacionális intézmények és kormányok a demokratikus önigazgatás alapvető elveinek elnyomására törekednek a gyűlöletbeszéd-törvényeken és az online tartalomszabályozáson” keresztül. Így gondoljunk arra, hogy Le Pen kampányát támogató erők, vagy akár a brüsszeli MCC is pályázhat. Nem rövid a sor, akik ilyenre jelentkeznének. 

Az USA tehát proaktívan avatkozik be az európai belpolitikába és törvénykezésbe. A kontinensünkön a világháborúk nyomán kialakult igazságosság, a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűnök a totalitárius rezsimek vérgőzös nyomai után nem véletlenül alakultak ki, mint jogi kategóriák. Úgy is mondhatjuk, hogy egyre szélesebbre nyílik a transzatlanti távolság, jelenleg inkább a különbségeket akarják látni Washingtonban, mintsem a közös érdekeket.