A legkisebb még számít?

„Még van másfél hónap” – állapította meg a tó tarajos tükrére tekintve Bandika.

„Több is annál – egészítette ki Ervin, majd egyből visszakanyarodott a Tescóhoz. – Hogy azért már mégis csak elhamarkodott egy lépésnek tűnik nekem a teszkósok részéről, hogy csak úgy kivonulnak innen, miután már mindenki megszokta, hogy itt vannak. Nem gondolja?”

„Ilyenek a vonulások – vont vállat Bandika. – Egyesek bevonulni szeretnek, mások kivonulni. Szerintem erre az aktuális széljárás is hatással van. Meg a terepviszonyok.”

Ervin képtelen volt elfogadni a választ. Emlékeztette barátját, hogy a Tesco céget 1919-ben, Angliában alapította egy bizonyos Jack Cohen. Úgy indult a történet, hogy Cohen, aki az első világháborúban a brit légierő pilótája volt, leszerelése után a kapott harminc fontból felvásárolta a hadsereg élelmiszer-feleslegének egy részét, majd elkezdte az utcán egy kocsiból árusítani. Huszonegy éves volt ekkor, az ötletet pedig tovább fejlesztette, így az 1920-as években már boltja volt, és megjelent a Tesco márkanév is, elsőként a teás dobozokon. Aztán persze növekedtek, a 20. század második felében már piacvezetők voltak, 1994-ben pedig megérkeztek a közép-európai országokba is. „Most pedig, ha igazak a hírek, kivonulnak tőlünk, ami szerintem aggasztó. Igaz, hogy a legkisebb is számít, de a jelek szerint eljön az a pont, amikor már nem is annyira” – zárta a visszatekintést Ervin.

Bandika továbbra sem volt hajlandó sem megijedni, sem felháborodni a hallottaktól. Szerinte van itt éppen elég üzletlánc, úgyhogy nem maradnak üresen a bevásárlókosaraink semmiképp. „Az utóbbi években már egyébként is az volt megfigyelhető, hogy mindegyikben nagyjából ugyanazt kapjuk. Ha az olcsó fehér zsemle népszerű az egyikben, a másik is előjön vele, ha a nagy kiszerelésű natúr joghurt jól megy a harmadiknál, a negyedik is kitalál egy majdnem ugyanolyat. Mindegyikben van minden, apró különbségekkel” – zárta érvelését Bandika. Aztán hozzátette: már csak azt nem érti, hogy miért mindig egy rakásra építik ezeket az üzletláncokat a városainkban... logikusabb lenne talán messzebb egymástól. Ervin azonban közbeszólt: „Hát a piacon a kofák sem kilométerekre állnak egymástól, hanem szorosan egymás mellett, nem? De. Ennyi.”