Hogy egészséges legyen a húsvéti étrend

A húsvéti asztalok elmaradhatatlan szereplője a sonka és persze a tojás, ami mellé „kötelező” az édesség. Az elmúlt években azonban előtérbe került a fenntarthatóbb, több zöldségfélét és más, növényi élelmiszert tartalmazó táplálkozás. Ezt persze nem lehet egyik pillanatról a másikra elérni, ugyanakkor már azzal sokat tehetünk az egészségünkért, ha színesítjük a napi étrendünket, például salátákkal, különféle zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával. 

Nemcsak a jégsaláta és a fejes saláta létezik, hanem például a rukkola, a madársaláta, az endívia, a bébispenót, a fodros kel, amelyekkel érdemes kísérletezni, növelni és változatosabbá tenni a zöldségfogyasztásunkat. Erdemes még a vegyes táplálkozást követőknek (tehát a húst is fogyasztóknak) bevezetni a húsmentes napokat a heti étrendben. Ezzel egészségünkért és a bolygónk védelméért is teszünk valamit. 

A növényi fehérjeforrásokkal hús fogyasztása nélkül is el tudjuk érni a megfelelő fehérjebevitelt, például olyan salátás fogások összeállításával, amelyekben hüvelyesek (pl. lencse-, bab- és borsófélék), olajos magvak (pl. dió, mandula, mogyoró, pisztácia) és/vagy gabonafélék (pl. zab, durum tészta, köles, gersli) is szerepelnek. A lényeg, hogy minden kis lépés számít, mert a táplálkozásunk nem fekete-fehér, hanem színes, mint a salátatálak. Zöldségbevitelünket akár párolt zöldségekkel és savanyúságokkal is növelhetjük, de a legjobb lenne a friss, nyersen fogyasztott zöldség és gyümölcs. A húsvéti időszakban mindezt megkönnyíti, hogy tavasszal kezdenek megjelenni a friss, primőr zöldségfélék, amire már sokan nagyon vágynak. 

A szezonalitásra helyezzük a hangsúlyt, ami anyagilag is hasznos, arról nem beszélve, hogy az idényterményeknek a legmagasabb a tápanyagtartalmuk. Szánjunk nagyobb szerepet a zöldségféléknek: sonka helyett például salátalevélbe is tekerhetjük a tölteléket. 

(eg)