Magyarként a szlovák politika sűrűjében – Bugár Béla könyvbemutatója Galántán

Szerda este a neogótikus Esterházy-kastély borozójában mutatta be Bugár Béla magánkiadásban megjelent könyvét, melynek címe Magyarként a szlovák politika sűrűjében. Az alcíme – A rendszerváltástól a magyar képviselet megszűnéséig – kicsit közelebb hozza az érdeklődőt ahhoz, hogy miről szól a kötet. 

Az est házigazdája Cúth Csaba, a bumm.sk főszerkesztője volt, aki a könyv szerkesztője is egyben. Elmondta, hogy a kiadvány 30 évet dolgoz fel, rengeteg adatot, fényképet, dokumentumot tartalmaz. Annak érdekében, hogy olvasmányos és élvezhető legyen, öt fejezetre tagolták. A bevezetőben Bugár Béla családi hátteréről, tanulmányairól olvashatunk, az első fejezet az 1989-es rendszerváltás előzményeit tartalmazza, a második a mečiarizmus éveiről, a harmadik a működő magyar gyűjtőpártról, a Dzurinda-kormányokról, a negyedik az együttműködés pártjáról, az ötödik pedig a 2020 utáni időszakról szól. Minden fejezet végén összefoglaló található a jobb érthetőség kedvéért. 

Bugár Béla először arról beszélt, hogy a könyv azért született, mert a politikában töltött évei alatt olyan sok ferde és hazug információ jelent meg róla, a párttársairól és a velük kapcsolatos politikai eseményekről, hogy úgy gondolta, papírra kell vetni az eseményeket, hogy megmaradjon az utókornak, hogy ha valaki utána akar nézni az elmúlt eseményeknek, megtalálhassa azokat. 

Elmondta, hogy az első években nagyon sok dokumentumot összegyűjtött, így Cúth Csaba kérdéseire akkor is válaszolni tudott, amikor nem emlékezett pontosan a történtekre, elég volt előkeresni az elraktározott iratokat, emlékeket. Arról is beszélt, hogy noha a 2016-2020 közötti kormányzási időszak nagyon nehéz volt, mégis azt érzi a legsikeresebbnek, hiszen a kisebbségi témákat illetően minden pontot teljesítettek, ami bekerült a kormányprogramba. Meggyőződése, hogy a magyarok és a szlovákok közötti viszony nem javult volna a Híd nélkül, ezt abszolút pozitívumként értékelte. 

„A Dzurinda-kormányokban sem volt egyszerű, de ott még nem jelentkeztek nagyon a liberális és szociáldemokrata hangok. Valójában akkor tanultuk meg, hogyan kell kormányozni. Az első időszakban csak néztük, mi történik” 

– árulta el. 

A harminc év alatt négy kormányban vezette a pártját, kettőben az MKP, kettőben a Híd színeiben, rengeteg emberrel került kapcsolatba, természetesen nem értett mindenkivel egyet. Szavai szerint mindig voltak villongások, személyes sérelmek a párttársak között is, de ha a közös célokról, kisebbségi témákról volt szó, akkor mindig egyfelé húztak. Elismerte, hogy másképp és jobban is csinálhatták volna a dolgukat, de személyeskedés miatt sosem szavaztak egymás ellen. Úgy véli, hogy ami most megy a politikában, az egyenesen katasztrófához fog vezetni, amire a gyerekeink, unokáink fognak ráfizetni. 

„A gyűlölet mindig rosszat szül és rendkívül negatív dolog. Nem kell, hogy egyetértsünk. Ha valaki meg tud győzni érvekkel, akkor jó, ha nem, akkor tiszteletben tartom a véleményét. Ez az, amit ma a fiatal politikusok egyáltalán nem tudnak. A szakadék a két tábor és a szavazóik között is akkora, hogy nem tudom, hogyan lehet orvosolni, de egyik fél sem igyekszik pozitív lépéseket tenni érte. Robert Ficónak volt egy nagy esélye erre a támadása után, de sajnos nem élt vele, miután felépült” 

– fejtegette.

A könyvbemutatón a közönség kérdéseire is válaszolt Bugár Béla. Felmerült egyebek mellett, hogy vajon mikor fog véget érni a társadalom megosztása. Az egykori pártelnök szerint azok, akik 12 évig abban éltek, hogy ő és a társai az árulók, sosem fognak máshogy vélekedni, meg kell tanulni, hogy nem vagyunk egyformák, vannak, akik gyűlölködnek. Azóta, hogy nem pártelnök, többet megenged magának, ha valaki buta megjegyzést tesz rá, hasonlóan reagál. 

Szóba került a média szerepe is. Ezzel kapcsolatban Bugár Béla kiemelte, nagyon fontos lenne, hogy ellenőrizze a politikusok lépéseit, informáljon, de ne politizáljon. Példaként annak a diáknak az esetét említette, aki a kitüntetése alkalmával nem fogott kezet a köztársasági elnökkel. A sajtó egyik fele isteníteni kezdte, a másik fele elítélte, amivel szerinte csak azt érték el, hogy tovább mélyüljön a társadalmi megosztottság. 

A kérdésre, hogy kívülállóként szerinte mi lenne a megoldás arra, hogy a magyaroknak képviseletük legyen a parlamentben, azt válaszolta, hogy Gubík Lászlónak, a Magyar Szövetség elnökének végig kellene járnia a régiókat, hogy maga mellé állítsa azokat a magyarságért tenni akaró aktív embereket, akikkel esélyt kapnának a legközelebbi parlamenti választáson. 

Több személyes példával támasztotta alá azt, hogy mennyire nem tudnak a szlovák politikusok magyar fejjel gondolkodni, mennyire nem értik a kisebbségek helyzetét, ezért kellene szerinte mindent megtenni a parlamentbe való bejutásért, mert az a néhány magyar képviselő, aki most ott van, nem tud érdemben semmit tenni a magyarokért. 

Ha most lenne a választás, Bugár Béla vagy a megújult, magát összekapó Magyar Szövetségre szavazna, vagy üresen dobná be a szavazólapot. Elfogadta, hogy ha bármilyen politikus vagy politikai formáció mögé beállna, csak rontana a helyzetén, az aktív politizálást befejezte, nem is kívánja folytatni, de ha valaki felkeresné azzal kapcsolatban, hogy egykor ők hogyan csinálták, szívesen nyújtana segítséget.