Trump, a szuperhős

Az amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy százszázalékos vámot vet ki az Egyesült Államokon kívül gyártott filmekre. Szerinte az amerikai filmipar azért haldoklik, mert más országok különféle aljas adókedvezményekkel magukhoz csábítják a hol-lywoodi filmeseket. „Ez más nemzetek összehangolt akciója, ezért nemzetbiztonsági fenyegetésnek számít”– írta az új szuperhős a Truth Social nevű platformon, amelyről én még sosem hallottam, de már a neve is szimpatikus – szociális igazság –, úgyhogy mindenképp be fogok csekkolni.

Tény, hogy Hollywood legalább tíz éve bajban van, és sem a Covid, sem a színészek és írók sztrájkja, sem a mesterséges intelligencia megjelenése, sem pedig a januári Los Angeles-i erdőtüzek nem használtak neki. Több stúdió már át is tette székhelyét Kanadába, Angliába, sőt voltak, akik egészen Ausztráliáig menekültek a bizonytalanság és a gyártási költségek csökkentése érdekében. Épp most kezdtek kievickélni a partra, erre Trump visszanyomná a fejüket a víz alá. A menekülési útvonal elvágásával akar segíteni rajtuk.

Most is úgy történik minden, ahogy január óta már megszoktuk: Trump bejelent valami sokkolót, amit később az adminisztratíva finomítani kezd, majd kiderül, nem egészen úgy lesz, ahogy a főnök mondta – a végső döntés így emészthetőbb, mint amennyire egyébként lenne. Tegnap már arról szóltak a hírek, hogy az elnök egyeztetni akar a stúdiókkal a vámról – kíváncsi vagyok, mi sül ki ebből. Egy film előkészítése ugyanis évekig tart, a szerződések már rég megköttettek. Nem kell tehát attól félni, hogy az amerikai stábok holnapután pánikszerűen elhagyják a magyarországi helyszíneket. A pletykák szerint Mel Gibson például idén Budapesten forgatja a Passió 2-t (!), és ő ugyebár Trump régi harcostársa, sőt filmipari tanácsadója.

Talán sikerül megértetni az elnökkel, hogy Hollywood leginkább azzal segít magán, ha külföldön készít bizonyos produkciókat, utómunkákat. Ráadásul nem is lehet mindent Amerikában leforgatni – egy római jelenethez Rómába kell menni – vagy méregdrágán felépíteni a díszletet Hollywoodban, munkát adva az amerikai munkásoknak.

Ez a munkásmozgalmi szöveg a választási kampány alatt is jól működött: a fizetéstől fizetésig tengődő kisembereket sikerült meggyőzni arról, hogy ha rá szavaznak, jobb életük lesz, mert Trump majd megvédi őket a béreket leverő bevándorlóktól, az amerikai gazdaságot veszélyeztető külföldi vállalatoktól, ráadásul békét akar, nem háborút. (Ugye ismerős ez a narratíva?)

Trump a saját országa termékeire akar 100 százalékos vámot kivetni, miközben hangoztatja, hogy az amerikai munkások jövője a legfontosabb. De lehet, hogy szimplán csak Amerikában, jól felismerhető hazai helyszíneken játszódó filmeket szeretne látni, ezért nyírná ki a külföldi forgatásokat – ami viszont a művészi szabadság korlátozása lenne.

Egy biztos: Hollywoodnak most nem ilyen szuperhősre van szüksége.