Championship, jövünk! – hollywoodi mese egy walesi bányászvárosban

Wrexham gy bányásztelepülés – amelynek sorsát a szegénység és a tragédia írta – rendelkezik Nagy-Britannia harmadik legrégebben alapított labdarúgóklubjával, amely a Covid-időszak első évében történelmi mélypontra süllyedt.  Majd jött két mecénás, akik Premier League-szereplést vizionáltak.

A klubot 1864 októberében alapították a Wrexham Krikettklub tagjai, akik annyira szerettek sportolni, hogy nem bírták ki nélküle a téli hónapokban.

A labdát azonban akkor is lehetett kergetni, és meglátták a futballban rejlő lehetőséget. Az biztos, hogy korán felismerték a sportág jelentőségét, hiszen a megalakuláskor Walesben még egyáltalán nem volt futballklub, de Nagy-Britanniában is csak a Notts County és a Stoke City előzte meg.

Első mérkőzésüket 1864. október 22-én játszották a Prince of Wales Fire Brigade nevű tűzoltócsapat ellen, és kezdetben tényleg csupán barátságos mérkőzéseken és kupasorozatokon vett részt. 1890-ben lépett be először egy szervezett ligába (The Combination), majd alapító tagként 1905-ben bekerült a Birmingham & District League-be.

Ennél feljebb 1958-ban lépett, amikor felkerült az újjászervezett harmadosztályba, innentől kezdve a harmadik és negyedik vonal között ingázott. A csúcsot az 1978–82-es időszak jelentette, amikor a másodosztályba jutott, innentől viszont minden szinten lejtmenet következett.  

A súlyosbodó pénzügyi problémák újabb kiesésekhez, majd 2004 decemberében csődeljáráshoz vezettek. Ebből a szorult helyzetből 18 hónap alatt ugyan sikerült kikecmeregni, ám 2008-ban a csapat kiesett a Football League-ből, azaz az angol futball profi rendszeréből.

A helyzet annyira rossz volt, hogy ha nem üt be a Covid, akkor elképzelhető, hogy a csapat kiesett a hatodik vonalba. A klubok azonban a járvány közepette 2020. április 22-én a szezon befejezése mellett szavaztak, a Wrexham ekkor egy ponttal a kiesőzóna felett állt, és megmenekült – igaz, így is története legrosszabb helyezését érte el. És nem látszott kiút a feneketlen mélységből.

Globális vonzerőről álmodni

A mélyponton egyszer csak elindult a suttogópropaganda: befektető érkezhet a csapathoz. Ráadásul nem egy kókler szélhámos, hanem igazi híresség, nem is egy, hanem kettő. Amikor a bányászváros kocsmáiban azt ecsetelték, baromság ez vagy csak egyszerű sörmámor, akkor a két addig ismeretlen színre is lépett.

Rob McElhenney volt a kevésbé ismert, bár aki szereti a sorozatokat, láthatta az egyik legsikeresebb amerikai vígjátéksorozat, az immáron 17. évadjára készülő Felhőtlen Philadelphia főszereplőjeként. Ryan Reynolds azonban igazi hollywoodi sztár, aki számtalan filmben játszott, jelölték Golden Globe-díjra is.

A Deadpool sztárja a bemutatkozásakor azt ígérte, a Wrexham futballcsapatát globális erővé akarja tenni, és a cél nem lehet más, mint a Premier League.

Ez a bolygó harmadik legrégebbi klubja, és nem látjuk, miért ne lehetne globális vonzereje? A célunk az, hogy a Wrexham történetének részévé váljunk, nem pedig az, hogy Wrexham váljon a mi történetünk részévé

– mondta Reynolds. Persze kinevették…

Pedig az általa felvázolt ígéretek nagyon jól hangzottak:

● megvédik azt az örökséget, amely a Wrexham AFC-t és a Racecourse Groundot a több mint 150 év alatt ilyen különleges hellyé tette
● megerősítik e közösség értékeit, hagyományait és örökségét, tiszteletben tartják a klub iránti hűséget és szeretetet
● erőforrásaikat a klub ismertségének növelésére használják
● megjutalmazzák azon szurkolók hitét, akik a Wrexham AFC története során kitartottak mellette, azzal, hogy minden erővel arra törekszenek, hogy... győzzenek, győzzenek, győzzenek.

2020 novemberében egy virtuális prezentáció során felvázolták elképzeléseiket (mellesleg megfogadták, hogy amíg itt lesznek, a Wrexham mindig legyőzi az ősi rivális Chestert), néhány nappal később pedig a Wrexham Supporters Trust (WST) tagjai elsöprő, 98,6%-os többséggel a felvásárlás támogatása mellett szavaztak. Így aztán a The RR McReynolds Company átvette a Wrexham irányítását.

Tragédia árnyékában

Pár hónappal később kiderült, a hollywoodi tündérmeséhez el kell nyerni a szurkolók szívét is. Márpedig a két színész értett a teátrális dolgokhoz, első dolguk az volt, hogy a mez hátuljára, a gallér alatti és a játékosnév feletti részre odakerült egy évszám. De nem az alapításé, hanem egy katasztrófáé: 1934. szeptember 22-én sújtólégrobbanás történt a közeli Gresford bányában, a detonáció és az azt követő föld alatti tűzvész 266 ember halálát okozta.

„Eddig még ki nem derített okokból, néhány perccel azután, hogy négyszáz bányász leszállt a tárnákba, bányalégrobbanás történt. A járatok nagy részét pusztító tűz árasztotta el. Az égő bányában 156 bányász tartózkodik, kiknek megmentésére alig van remény. Homokkal, földdel és minden elképzelhető módon igyekeznek elfojtani a lángokat. Az egész környékről összehívták az orvosokat és a mentőket, de a tűz miatt nem tudnak hozzáférni a szerencsétlenség színhelyéhez” – írta 1934. szeptember 23-án a Nemzeti Újság.

A Népszava október 2-án emlékezett meg a történtekről.

Szól a lélekharang. Szabályos időközönként kondul meg és utána még nyomottabb, még elviselhetetlenebb a csönd. A lélekharang azokért szól, akik lent maradtak a tárnában. Borzalmas ez a csönd.

A tragédia azóta sebeket tép fel még az utódokban is, hiszen a bányát bezárták (mindössze 11 holttestet – nyolc bányászt és a három mentőmunkást – sikerült kiemelni, a további 253 áldozat a lezárt tárnákban lelt örök nyugalomra), így a tragédia generációs traumát okozott: 200 asszony maradt özvegyen, 800 gyermek apa nélkül, és 1600 bányász vesztette el a munkáját, valamint megélhetését.

Ryan Reynolds és Rob McElhenney ezzel az apró, de mégis óriási gesztussal megfogták a közösséget. És akkor még hol volt a páratlan menetelés!?

Valóra vált álom

A csapat 2020–21-ben a 8. helyen végzett az ötödosztálynak megfelelő National League-ben, majd egy évvel később már a második lett, ám a playoffban egy egészen elképesztő mérkőzésen úgy kapott ki a Grimsby Towntól 5–4-re, hogy az ellenfél győztes találata a 119. percben esett.

2022–23-ban azonban nem volt pardon, 46 meccséből mindössze hármat veszített el a csapat, 111 pontot szerezve szintet lépett, majd tavaly a League Two-ban igazából könnyedén megcsípte a második helyet, és máris a harmadosztályban találta magát.

Az idei menetelésben is csupán egy rivális előzte meg, a Birmingham City, de a 27 győzelemmel és 11 döntetlennel elért 92 pont ismét elég volt a második helyhez. A feljutás április 26-án, a Charlton Athletic elleni hazai 3–0-s győzelemmel dőlt el, a szurkolók pedig diadalmámorban énekelték, hogy „Championship, jövünk!”

Az a szombati nap sokkal többről szólt, mint pusztán az eredményről: a visszatért büszkeségről, az ígéretek beváltásáról és arról a csodáról, amelyet a klub legutóbb 1982-ben élt át, a másodosztály varázsáról.

A Championship a világfutball egyik legnézettebb bajnoksága. Ez egy álom a klub számára. Néhány évvel ezelőtt még a National League-ben küzdöttünk, most pedig már a másodosztály vár bennünket. Most rajtunk múlik, hogy bebizonyítsuk, képesek vagyunk helytállni ebben a társaságban. Pont úgy, ahogy azt a múlt szezonban, amikor feljöttünk a League One-ba. Akkor is megmutattuk, és ezt újra meg kell tennünk

– nyilatkozta Phil Parkinson menedzser, aki igazán büszke lehet magára. Az 57 éves szakember 23 éve van az edzői pályán, de már sok helyen tett csodát, hiszen a Colchestert, a Bradford Cityt és a Boltont is feljuttatta egy-egy, a Wrexhamet pedig már három alkalommal.

Hogyan tovább?

A Wrexham lett az első csapat a szervezett angol futball történetében, amely három egymást követő szezonban is ki tudta harcolni a feljutást. Ryan Reynolds és Rob McElhenney körülbelül 2,3 millió euróért vásárolta meg a klubot, amely mostanra a becslések szerint több mint 175 millió eurót ér. Amikor a klub feljutott a negyedosztályba, körülbelül 4 millió eurót fizettek a játékosaiknak, míg egy átlagos National League-klub 1,2 millió eurót költött.

A tavalyi szezonban a League Two-ban is vezette a bérszámfejtést, hiszen mintegy 7 millió eurót költöttek a játékosok fizetésére (és 390 ezer eurót az átigazolási díjakra). Idén a League One-ban már körülbelül 12,5 millió eurót tett ki a bérköltség – ez a harmadik legtöbb a ligában – és közel 5 millió euróét vettek labdarúgókat. Ennél többet csak a Birmingham City bírt beletenni, talán nem véletlen, hogy egyedüliként végeztek a Wrexham előtt.

A 2023–24-es szezonban a klub 31 millió eurós bevételt könyvelhetett el, köszönhetően a karizmatikus, neves hollywoodi tulajdonosoknak.

A következő lépés azonban már túl nagynak tűnik, az ESPN azt írta, a Twenty First Group becsléseire hivatkozva, hogy ha a Wrexham megduplázza a becsült bérköltségét a következő szezonra, 13 millió euróról 26 millió euróra, az is csupán 10% plusz esélyt adna. Ahhoz, hogy a feljutási esélyeik elérjék a 25%-ot, a klubnak 32 és 40 millió euró közötti tartományba kellene emelnie a bérköltségét. Ehhez pedig már nem lesz elég Reynolds, kellenek az újabb befektetők…