Pellegrini rábólintott a civiltörvényre, az ombudsman viszont az Alkotmánybírósághoz fordul

Pellegrini szerint a törvény parlamenti vitája során végrehajtott jelentős változtatásokkal elhárult a veszélye, hogy a norma nem lesz összhangban az európai uniós joggal, ami miatt Szlovákia szankciókkal nézne szembe. Meggyőződése, hogy a nyilvánosságnak joga van többet tudni arról, hogyan finanszírozzák a nonprofit szervezeteket.

Ugyanakkor Dobrovodský szerint a törvényben továbbra is maradtak olyan rendelkezések, amelyek nem felelnek meg az alkotmányos elvárásoknak. Különösen problémásnak tartja, hogy a nonprofit szervezeteket az információs szabadságról szóló törvény hatálya alá rendelik.

Ennek értelmében ugyanis 35 ezer euró éves bevételt jegyző civil szervezetek kötelesek közzétenni, kitől kaptak támogatást 5000 euró feletti értékben. Az adományozók pedig anonimitásukat elveszítve támadások célpontjaivá válhatnak, és végeredményben el is tántoríthatja őket a támogatástól.

Pellegrini érzi a súlyát, de problémát nem lát

Pellegrini tisztában van azzal, hogy döntése valószínűleg erős érzelmeket vált ki a társadalom egy részében.

„Alapos tanulmányozás után azonban nem látok okot arra, hogy a törvényt a tüntetések szervezőitől hallott jelzőkkel illessem” – fogalmazott, utalva arra, hogy a tiltakozók „orosz törvényként” hivatkoztak a jogszabályra.

Az államfő a pozitív változtatásokat emelte ki: nem neveznek a törvény alapján egyetlen civil szervezetet sem külföldi ügynöknek, és nem is lehet őket bezárni pusztán azért, mert nem teljesítettek valamilyen adminisztratív kötelezettséget.

Úgy véli, ha már sok szervezet nagyobb átláthatóságot követel a politikusoktól, akkor ezektől is elvárható a transzparens gazdálkodás.

„Vannak kétségeim, hogy mennyien tudnak évi 5000 eurónál többet küldeni egy olyan polgári társulásnak, amelyet anyagilag támogatni akarnak” – mondta. A jelenlegi megfogalmazás tehát szerinte a támogatók többségére nincs hatással.

Mit kifogásol az ombudsman?

„Nagyra értékelem, hogy a parlament a tárgyalások során számos olyan rendelkezést törölt, amelyeket én Szlovákia alkotmányával összeegyeztethetetlennek tartottam, és amelyek az emberi jogokba és szabadságokba ütköztek. Három alkalommal fordultam levélben a parlamenthez ebben a kérdésben. 

A törvényben azonban még mindig vannak olyan rendelkezések, amelyek nem felelnek meg az arányosság alkotmányos tesztjének. Ezért tartom fontosnak, hogy ezeket a rendelkezéseket az Alkotmánybíróság vizsgálja meg” 

– fogalmazott Dobrovodský.

Kifejtette, az alkotmány nem ad jogalapot a parlamentnek arra, hogy egy magánjogi alanytól (például egy nonprofit szervezettől) ugyanazt várja el, mint egy hatóságtól.