A magas vérnyomás a szellemi leépülés egyik fő oka

A demencia többféle agyi kórfolyamat kapcsán létrejöhet, tehát nem egy konkrét betegséget, hanem tünetcsoportot nevezünk ezen az összefoglaló néven. Hátterében az alábbi elváltozások állhatnak: 

• az agy degeneratív elváltozásai – bizonyos anyagoknak (az idegsejtekben vagy a köztük lévő területeken történő) lerakódása következtében kialakuló idegsejtpusztulás, ide tartozik a legismertebb kórkép, az Alzheimer-kór;

• sztrók (szélütés) – ha olyan területeket érint, melyek károsodása demencia kialakulásához vezet (pl. a homloklebeny, halántéklebeny, thalamus); 

• agyi kísérőbetegség – az agyi erek károsodása okozhat demenciát, a gondolkodás lelassulását, koordinációs zavarokat. 

Mind az agyi kísérőbetegségek, mind a sztrók fő rizikófaktora a tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás. Ezeket a demenciákat összefoglalóan vaszkuláris (ér eredetű) demenciának nevezzük. A vaszkuláris demencia akkor alakul ki, ha az agy vérellátása nem megfelelő.

Hogyan okoz demenciát a magas vérnyomás? 

A hosszú ideje fennálló magas vérnyomás – mely tartósan 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértéket jelent – károsítja az agyi ereket, olyan változásokat indukálva az erek falában, melyek hatására azok már nem lesznek képesek megfelelő módon reagálni a vérnyomás változásaira. Az erek károsodásának hatására az agy vérellátása zavart szenved. A vér szállítja a létfontosságú oxigént és a tápanyagot az agyba, nélküle az agysejtek elpusztulnának. 

Ha a károsító folyamat elsődlegesen a nagyobb agyi verőereket károsítja, a sztrók valamely formája, agyvérzés vagy agylágyulás alakulhat ki. Míg ha a kis verőerek károsodnak, akkor mikrovérzések, mikrolágyulások, úgynevezett lacunaris infarctusok alakulhatnak ki az agy számos területén, valamint a kamraszarvak környezetében fehérállományi károsodás, azaz leukoaraiosis. Mindezek kapcsán olyan agyi területek, központok, illetve az ezeket összekötő pályák károsodhatnak, amelyek következménye különböző súlyosságú vaszkuláris demencia lehet. 

A demencia tünetei közé a feledékenységen, az új dolgok megjegyzésének és a régi emlékek felidézési zavarán túl a tájékozatlanság, a figyelemzavar, bizonyos addig rutinnak számító cselekvések (pl. öltözködés, evés, munkaképesség) képességének elvesztése, járászavar, alvás- ébrenlét ciklusának megváltozása, vizelet-, illetve széklettartási zavar, túlzott lehangoltság, vagy feldobottság, illetve közöny kapcsolódhat. Vaszkuláris demencia esetén a személyiségváltozás mértéke kisebb, mint az Alzheimer-kór esetén, ám a feledékenység és a tájékozódási zavar hasonló a két típus esetében. 

A magas vérnyomás agyi szövődményei közé tartozik a fejfájások jelentős része is. 

Megelőzés 

A vaszkuláris demencia előfordulási gyakorisága 1,5 százalékra tehető, az Alzheimer típusú demencia után ez a második leggyakrabban előforduló demenciatípus. Ebben a betegségcsoportban a halálozási arány magasabb, mint egyéb típusokban, a túlélési idő pedig rövidebb: az 5 éves túlélés a demencia kezdetétől számítva 39 százalék. 

A vaszkuláris demencia esetén nincs olyan kezelési mód, amely hosszú távon megfelelő mértékben javítana a tüneteken. A vaszkuláris demencia kialakulása azonban az esetek döntő többségében megelőzhető lenne az időben felismert és megfelelően kezelt magas vérnyomással, éppen ezért a megelőzésre kell törekedni. 

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás zajlott annak a vizsgálatára is, hogy a vérnyomáscsökkentők milyen hatást fejtenek ki a demencia kialakulására és a progresszió lassítására. Az eredmények szerint a gyógyszerek összességében előnyösen hatnak mind a betegség megelőzésében, mind a folyamat lassításában, bár önmagában a gyógyszerszedés az eltérő okok és egyéni jellemzők miatt nem jelent megoldást sem a demencia biztos elkerülésére, sem a szellemi leépülés megállítására. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek közül az ACE-gátlók (angiotenzin konvertáló enzim-gátlók), az ARB-k (angiotenzin II receptor-blokkolók) és a béta-blokkolók esetében mutattak ki kutatások előnyös hatást különböző vizsgálatok, a vaszkuláris demencia mellett Alzheimer- kór esetében is. A pontos összefüggések tisztázásához további kutatások szükségesek. 

(webbeteg)