Szlovák-orosz kapcsolatok: a barátságtól a barátságig

Szlovákia történelmileg is kötődik Oroszországhoz, a XIX. században kialakult szálak, valamint a második világháborús orosz felszabadítás pozitív megítélése miatt a társadalomban nagyobb mértékű a Moszkvával való szimpátia mértéke, mint más, környező országokban. 

A CEDMO idén februárban publikált felmérése szerint 

Szlovákia lakossága az amerikai befolyástól is ugyanannyira – ha nem jobban – idegenkedik, mint az orosztól. 

Ez egyedülállónak számít a régióban.

Politika és üzlet

A szlovák politikában az elmúlt harmincöt évben megfigyelhető volt a viszonylagos kétarcúság Moszkvával szemben – míg a szlovák külügy által képviselt vonal igazodott az Európai Unió és a NATO-tagság által támasztott igényekhez, a pártpolitikusok előszeretettel találkoztak orosz tisztviselőkkel. Míg az állam megalapítása idején aktív politikusok közül Vladimír Mečiar (HZDS), Anna Belousovová (SNS), vagy Ján Čarnogurský (KDH) is kimondottan szívélyes viszonyba került Moszkvával, majd a hagyományokat a kétezres években Robert Fico és Andrej Danko is folytatta. Az orosz szálak ápolása ellensúlyként szolgált a nyugati irányultsággal szemben, a szlovák politikusok ideológiai okokból is igyekeztek megerősíteni a Moszkvához fűződő viszonyt.

A kapcsolatépítést a szláv összetartozás eszméje mellett gazdasági érdekek is segítették – a Barátság kőolajvezeték Szlovákia kiemelt energiaforrása, ahogy a földgázvásárlás is különösebb diverzifikáció nélkül, orosz forrásokból került bebiztosításra a hosszú évtizedek alatt kiépült ellátási láncokon keresztül.

A szlovák politikusok megbízható partnernek tartották Oroszországot: 2009-ben, a háború előtti utolsó gázkrízis idején a szlovákiai gázszállítmányok két hétig tartó kiesése Fico olvasata szerint nem Moszkva akadékoskodása, hanem az ukrán fél rugalmatlansága miatt állt be. A kormányfő személyes sérelemként élte meg, mikor az ukránok (2024-hez hasonlóan) nem voltak hajlandóak figyelembe venni az ország speciális igényeit.

Oroszország Szlovákia fontos üzleti partnere, a szankciók ellenére is. 2023-ban 2,075 milliárd eurót ért el a keleti országba irányuló szlovák export mértéke – Moszkva Szlovákia kilencedik legfontosabb üzleti partnere. A behozatal terén Oroszország egyenesen a negyedik, 4,7 milliárd eurónyi áruval, melynek komoly részét a nyersanyagok teszik ki. Oroszországból emelett nukleáris fűtőanyag, szén és vasérc is érkezik, cserébe Pozsony autókat, gyógyszerészeti termékeket és technikai eszközöket szállít keletre.

Vizitek és látogatások

Szlovákia aktív és folyamatos kapcsolatot tartott fent a legfelsőbb orosz vezetéssel, a találkozók intenzitása 2014, az első orosz krími invázió óta kezdett csökkenni, majd az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően egyenesen ellenséges viszonyba csapott át, Robert Fico ismételt hatalomra kerüléséig.

Borisz Jelcin orosz államfő már 1993-ban felkereste Szlovákiát, Vlagyimir Putyin 2005-ben, ideiglenes utódja, Dmitrij Medvegyev pedig 2010-ben járt hivatalos látogatáson az országban. A szlovák tisztviselők sem maradtak el a kölcsönös látogatásokkal: Rudolf Schuster 2001-ben, Ivan Gašparovič pedig négy alkalommal is ellátogatott az országba. Érdekesség, hogy Gašparovič kétszer, 2005-ben és 2011-ben is részt vett a győzelem napi katonai parádén – amire most Robert Fico is elutazott miniszterelnökként.

Orosz miniszterelnök a konzulátus adatai szerint négyszer járt Szlovákiában, utoljára 2011-ben. A fordított irányú látogatásokból jóval több volt, Fico decemberi útját megelőzően tizenháromszor is útba ejtette az aktuális szlovák miniszterelnök Moszkvát.

A jobboldali vezetők közül egyedül Mikuláš Dzurinda vizitált Oroszországban, még 2003-ban, Peter Pellegrini viszont még a közelmúltban, 2019-ben és 2020-ban is járt az orosz fővárosban. Érdemes megemlíteni, hogy házelnökként Andrej Danko az előző kormány idején rendszeresen ingázott Moszkvába és közvetlen személyes kapcsolatokat is épített ki orosz kollégáival: Danko 2025 elején törte meg a hatéves csendjét és januárban ismét egyeztetett a dumát vezető Vjacseszlav Vologyinnal.

Háborús csend

A szlovák-orosz kapcsolatok 2022-ben villámgyorsan elhidegültek, köszönhetően annak, hogy az ukrajnai inváziót követő időszakban Zuzana Čaputová államfő mellett Eduard Heger és Ódor Lajos is következetesen nyugatpárti álláspontot képviselt (Igor Matovič pedig szó szerint belebukott a koronavírus-járvány idején Moszkvából érkező Szputnyik-vakcinák botrányába).

A kölcsönös együttműködést és a közös platformokat a Fico-kormány hatalomra kerüléséig felfüggesztették, az orosz nagykövetség nem kapott hivatalos meghívásokat az állami rendezvényekre. Szintén megszűnt a két ország közti kulturális együttműködés is.

Robert Fico visszatérésével azonban a korábban érvénybe léptetett gátak is feloldódni látszanak: a nagykövetség képviselői ismét rendszeresen feltűnnek a protokollrendezvényeken (legutóbb például a Slavínon koszorúzhattak), maga Fico pedig decemberben Moszkvába utazott, Orbán Viktor magyar miniszterelök után második uniós kormányfőként. Andrej Danko házelnök januári látogatása a szlovák parlamenti bizottság élén, Juraj Blanár külügy- és Denisa Saková gazdasági miniszter útjai, valamint Ľuboš Blaha EP-képviselő visszatérő látogatásai egyaránt jelzik, hogy a két ország közti kapcsolatok rakétasebességgel újjáépültek.