Alkohol fogyasztásáról és négynapos munkahétről szóló javaslat is bukott a parlamentben

A kormánykoalíciónak megvan a számbeli többsége az akarata érvényesítéséhez, így a Smer, Hlas és SNS törvényei leginkább külső tényezők miatt kerülhetnek vissza a törvényhozásba. Peter Pellegrini államfő például visszadobta Maroš Žilinka főügyész életjáradékát és a civil szervezetekről szóló törvény is kulcsfontosságú módosításokon ment át még a szavazás előtti órákban is.

A kormánypártok mellett az ellenzék is duzzadt az ötletektől – ezek a törvényjavaslatok azonban esélytelenül hullottak el a parlamentben, jellemzően az utolsó két nap szavazásai folyamán.

Parlamenti alkoholstop-stop

A Szlovákia mozgalom és a frakciójában ülő minipártok kezdeményezésére szerették volna módosítani a parlamenti ülésrendet – de szerdán elbukott a kezdeményezés. A párt javaslata értelmében fel lehetett volna szólítani a képviselőket és az ülések más résztvevőit arra, hogy alkohol- és drogtesztet végezzenek rajtuk.

Igor Matovič stílusosan egy üveg pálinka kíséretében ismertette a javaslat részleteit. Eszerint az alkoholtesztet az ülést vezető parlamenti elnök vagy alelnök, esetleg egy frakció rendelhette volna el és azonnal el kellett volna végezni. A vizsgálatot elutasító képviselőknek el kellett volna hagyniuk az üléstermet, hogy illuminált állapotban ne szavazhassanak.

Nincs fizetés-befagyasztás

A képviselői fizetések befagyasztását – tehát jelenlegi szinten tartását – szintén a Szlovákia mozgalom javasolta, kedden szavazott róla a parlament és a kezdeményezés elbukott. A javaslat szerint a képviselők és asszisztenseik fizetését, az államfői bérezést valamint a képviselői irodákra fordítható üzemeltetési költségét a 2024-es szinten kellett volna befagyasztani.

A mozgalom indoklása szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben „erkölcstelen” lépés bármiféle fizetésemelés. Az érvényes rendelkezések értelmében egy képviselő fizetése havi 4076 euró környékén mozog, amihez hozzájönnek a lakhelytől függő fizetéskiegészítések – egy pozsonyi képviselő például további 2574 eurót keres, a többi megyében élők extra jövedelme 3000 euró felett mozog. A 2025-ös képviselői fizetések mértékét még nem hozták nyilvánosságra, de mivel az alapösszeg az átlagbér háromszorosa, valószínűleg emelkedni fog.

Megállj a négynapos munkahétnek

Szintén a Szlovákia mozgalom kedden elbuktatott tervezete – nem került a második olvasatba. A mozgalom szerette volna elérni, hogy az alkalmazottak kérhessék a munkáltatótól az ötnapos munkahetük négynaposra „tömörítését.” Mivel a ledolgozott munkaórák száma nem változna, a négy napon átlagosan két órával nőtt volna a munkaidő a javaslat értelmében.

A mozgalom szerint azokban a munkakörökben, ahol ezt a munka jellege lehetségessé teszi, az alkalmazottak megegyezhettek volna a foglalkoztatóval a meghosszabbított napokról – heti egy extra pihenőnapért cserébe. A parlamentben nem értékelték a szándékot.

Kaszinók hirdetése: nincs nagyobb szigor

A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) az áprilisi ülésen a hazárdjátékok elleni szigorúbb fellépés ügyét nézte ki magának. A párt törvényjavaslata értelmében a jelenlegi kétszázról ötszáz méterre nőtt volna a hazárdjátékos termek önreklámjának kihelyezésére vonatkozó tiltózóna.

A KDH szerint a jelenlegi határ nem tölti be a küldetését, mivel a kaszinók viszonylag közel hirdethetnek a székhelyükhöz, befolyásolhatják a szerencsejáték-függők viselkedését és szokásait, beleértve az impulzív döntéseket. Az európai gyakorlattal jobban összhangban levő ötszáz méteres, a párt szerint már biztonságosnak minősíthető tér nem jött létre, a javaslat kedden elbukott a második olvasat előtt.

Nem az agresszivitás elítélésére

Egy ellenzéki állásfoglalás-javaslat értelmében a parlament elítélte volna az „erő eszközeként” értelmezett erőszakot és agressziót. A Szlovákia mozgalom indoklása szerint a 2023-as parlamenti választások eredményei és a szűk többséggel működő kormánykoalíció megalakulása rámutatott, hogy a szlovákiai társadalom jelentősen polarizálódott.

A mozgalom szerint a kormánypártok képviselői agresszív kommunikációra hajlamosak, vegyítve a fenyegetésekkel. A parlamentnek ezért el kellett volna ítélnie a köztisztviselők fizikai és szóbeli támadásait, ahogy a rendőrség által elkövetett fizikai erőszakot is. A parlament nem értett egyet a határozattal.

Nem a nyugdíjpolitika alkotmányba iktatására

Az SaS-t a nyugdíjpolitika következetlenségei zavarták, a párt javaslata értelmében az idősek méltó, arányos anyagi javadalmazásáról szóló passzusoknak az alkotmányban lett volna a helye az állami nyugdíjpolitika alapelveinek lefektetésével.

Az SaS nehezényezte, hogy a nyugdíjakra vonatkozó szabályozás korlátozás nélkül a kormány hatáskörébe tartozik – így minden kormány a saját szája íze szerint értelmezi újra a nyugdíjrendszert. A párt alkotmánymódosítása alapján módosították volna a nyugdíjba vonulás korhatárát és a járulék összegébe beleszámított időszak tartalmát, valamint az évi emelések mértékét. A parlament nem bólintott rá a javaslatba.

Nem az alkotmányba foglalt EU- és NATO-tagságra

Az SaS másik alkotmánymódosító javaslata Szlovákia nemzetközi irányultságára vonatkozott. A párt szerette volna az alkotmányba iktatni az ország európai uniós és NATO-tagságát a „geopolitikai bizonytalanság időszakában.”

A képviselők érvelése szerint a két nemzetközi szervezetben való szerepvállalás hosszú ideje széleskörű társadalmi megegyezés részét képezi, rendszeresen szerepel a kormányprogramokban, így automatikusan helye van az alkotmányban is. A kormánykoalíció köszönte szépen a javaslatot, majd elutasította.

Nincs kataszter-amnesztia

A Progresszív Szlovákia egyik kedden elbuktatott törvényjavaslata a kataszteri jegyzék elérhetetlenné válása idején keletkezett adminisztratív költségekre vonatkozik. A PS azt szerette volna elérni, hogy az állampolgárokat mentesítsék a hivatali költségek alól, ha ezek a kiadások a kataszteri adatbázis leállása miatt keletkeztek.

Az indoklás szerint a lakosság sérelmet szenvedett el, mikor az állam nem volt képes minőségi szolgáltatásokat biztosítani nekik és egy törvénymódosítás a későbbiekben is motiválná az államot arra, hogy folyamatosan elérhető szolgáltatásokat biztosítson a számukra. Az illetékmentesség a január 5.-március 31. közötti időszakra vonatkozott és nagyjából 3-5 millió eurós költséggel járt volna. A kormánykoalíció kevéssé volt megértő a kezdeményezés iránt.