Elsöpri a reform a kisiskolákat?

Az MKP tegnap egyeztetett az oktatási szakma képviselőivel, utána Forró Krisztián, a párt elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, bízik abban, hogy a szaktárca által előrejelzett 300 fős határ nem lesz érvényes a kisebbségi iskolákra. Az MKP szerint az oktatási minisztérium által bemutatott reform 12 pontjához csatolni kell egy továbbit, amely kifejezetten a nemzetiségi oktatás kérdéseivel foglalkozna. 

Prékop Mária (Híd), a szaktárca nemzetiségi főosztályának korábbi vezetője még csütörtökön beszélt arról, hogy a nemzetiségi oktatás számára a legnagyobb veszélyt az iskolahálózat optimalizációja jelentheti. „2022-től azt tervezik, hogy a kis létszámú iskoláktól fokozatosan megvonnák a jelenleg járó kompenzációs támogatást” – mondta azzal, hogy jelenleg a kisiskolák ezt a pénzt a normatív támogatáson felül kapják. Hangsúlyozta, jelenleg az országban 244 magyar tanítási nyelvű iskola van. „Ha nem kapnák ezt a kompenzációs támogatást, akkor lehet, hogy csak 26 maradna” – fejtette ki. 

Az oktatási reformmal kapcsolatban az Összefogás sajtónyilatkozatot adott közre. Ebben azt írják, a szaktárca által jelzett 300-as tanulói minimális létszám a magyar iskolák többségének bezárását eredményezheti. „Magyar alapiskoláink 89%-át kevesebb mint 300 tanuló látogatja, és ez az arány demográfiai okokból már nem is lesz kedvezőbb. Ha valaki 300-as létszámnál húzza meg a támogatási határt, az tízből kilenc iskolánkat kivéreztetné” – idézi a közlemény Mózes Szabolcsot, az Összefogás elnökét. 

Az iskolahálózat optimalizációjával kapcsolatban Filip Mónika (SaS) oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, érzékenyen viszonyulnak a kisebbségi intézményrendszer átalakításához, a nemzetiségi szempontot is figyelembe veszik. Maga a minisztérium pedig hamisnak nevezte azokat az állításokat, hogy a kompenzációs támogatás eltörlésével nemzetiségi iskolák tucatjait szüntetnék meg. „A miniszter szavainak szándékos félreértelmezése alaptalan pánikot okozott” – írják. 

MKP: Ne is gondoljanak rá!
„Bízunk benne, hogy Branislav Gröhling oktatási miniszter fejében meg sem fordult, hogy a nemzetiségi iskolák működését a 300-as létszámkorláthoz kössék” – jelentette ki Forró Krisztián MKP-elnök. Hozzátette, amennyiben ez mégis így van, minden eszközzel élni fognak, hogy ezt megakadályozzák. Forró arról beszélt, a reform alakításába bele akarnak szólni, de nem pontosította, milyen eszközökkel kívánnak élni ennek érdekében. „Emellett a pozitív diszkrimináció csökkentését sem tudjuk támogatni” – folytatta a pártelnök. Arról is szólt, fontosnak tarja, hogy ebben a kérdésben a szlovákiai magyar politikai szereplők, de a szakma képviselői is egységesen lépjenek fel. Farkas Iván, a párt alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a nemzetiségi oktatás átalakításába a kormányzatnak be kellene vonnia az érintett közösség politikai szereplőinek szakértőit. „A közoktatási törvényben egy külön fejezet szóljon a nemzetiségi iskolákról” – mondta azzal, hogy egy nemzetiségi pedagógiai háttérintézményt is létre kell hozni. Arra a kérdésünkre, az MKP a témáról való sajtóesemények kapcsán egyeztetett-e a partnereivel, Forró azt mondta, a Hidat és az Összefogást tájékoztatták arról, hogy a kérdésben a nyilvánosság elé állnak.

Híd: nincs rendben
A Híd még csütörtökön tartott sajtótájékoztatót a témában. A párt szakértője, Prékop Mária az oktatási tárca nemzetiségi főosztályának korábbi vezetője szerint a minisztérium tervei között vannak olyan lépések, mint a kötelező óvodáztatás, amelyeket üdvözölnek, de több más pontot alkalmazhatatlannak tartanak. Prékop kiemelte, hogy a tankönyvpiac liberalizációja ugyan üdvözlendő, de a magyar iskolák ezzel a lehetőséggel nem tudnak élni, hiszen kevés alternatív kiadvány létezik. „A magyar tanítási nyelvű alap-iskolák alsó tagozata számára 71 tankönyv létezik, míg a szlovák iskolák számára 151 kiadvány áll rendelkezésre” – emelte ki azzal, hogy a ruszin iskolák számára 5, az ukrán iskolák számára pedig csak 7 ilyen könyv van. Arról is beszélt, ha 
2022-től az iskoláktól megvonnák a diákokra kapott fejpénzen felül utalt kompenzációs támogatást, akkor az sok iskola bezárását jelentheti. Szerinte az oktatási intézmények ilyen „fűnyíró-elv” szerinti bezárása azt is eredményezné, hogy egyes régiók teljesen nemzetiségi iskola nélkül maradnának. „Ilyen esetben sérülne az anyanyelvi oktatáshoz való jog” – tette hozzá. Szerinte a megoldást az érintett kisebbségi intézmények pozitív diszkriminációja jelenti.

A minisztérium reformtervében az is szerepel, hogy átszerveznék, összevonnák a tárca szakmai háttérintézményeit. A Híd oktatási szakértője szerint ennél a lépésnél nem szabad megfeledkezni a nemzetiségi oktatásról sem. A megoldást, abban látják, hogy ezekben az intézményekben a nemzetiségi oktatást önálló szervezeti egységbe utalják. „Mint ahogy magában a minisztériumban a Híd már kialakított egy ilyen főosztályt” – tette hozzá. A párt az előző választási ciklusban Peter Krajňák személyében egy oktatási államtitkárral is rendelkezett. Arra a kérdésre, hogy az előző kormány hivatali idejében, mindezek ellenére miért nem került sor a háttérintézményekben a nemzetiségi osztály kialakítására, Rigó Konrád, a párt elnökségi tagja a sajtótájékoztatón úgy válaszolt, az előző ciklusban az oktatási tárca az SNS-é volt. „A Híd a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal együtt kormányzott, ennek ellenére fontos reformokat tudott végrehajtani” – tette hozzá. Rigó elmondta, a most tervezett oktatási reformmal kapcsolatos meglátásaikat levélben küldik meg az oktatási minisztériumnak.

Az Összefogás térképe
Az Összefogás arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar tanulók 60,9 százaléka jár 300 fő alatti oktatási intézménybe, ez közel 19 000 diákot jelent. A párt találkozót kért Filip Mónikától, az oktatási tárca kisebbségi ügyekben illetékes államtitkárától, de egyeztettek a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, és a magyar pártok részvételével szakmai találkozót kezdeményeztek. Az Összefogás egy térképet is publikált, amelyen az intézkedés által veszélyeztetett iskolák láthatóak.

Filip: Érzékenyek leszünk
Gröhling még novemberben mutatta be azt a 12 pontot, amely mentén át szeretnék alakítani az oktatási rendszert. Ezek közül az egyik a szóban forgó racionalizáció is, amely során 300-as diáklétszámú iskolák kialakítását tartják ideálisnak. Ennek az elvnek az általános alkalmazása azt okozná, hogy a kisebbségi iskolák legnagyobb többségét be kellene zárni, mivel a nagy részük kis létszámú intézmény. Ezért megkerestük a szaktárcát is, hogy pontosítsák, miként kívánják átalakítani a nemzetiségi oktatási hálózatot. Egy írásos közleményben válaszoltak, amelyben az áll, hogy a racionalizációhoz „érzékenyen” állnak hozzá. „A létszámhatár mellett az optimalizáció során sok más kritériumot is figyelembe fogunk venni, így például az osztályok telítettségét, az iskolák elérhetőségét, a nemzetiségi szempontot, az oktatás szakmai színvonalát, de más tulajdonságokat is” – idézi a közlemény Filip Mónikát (SaS), a tárca nemzetiségi oktatásért is felelős államtitkárát. Filip hozzáteszi, a nemzetiségi iskolákat speciális kritériumok alapján ítélik majd meg, hogy a kisebbségi tanulók számára továbbra is elérhetőek legyenek, a színvonaluk pedig folyamatosan emelkedjen. A minisztérium a közleményben a diákokra kapott fejpénzen felül utalt kompenzációs támogatásra is kitér. Tudatos dezinformációnak nevezik azt az állítást, hogy ezt megvonnák a nemzetiségi iskoláktól. „Nem hangzott el, hogy ez az intézkedés azokra az iskolákra is vonatkozna, amelyekben a nemzetiségi kisebbségek nyelvén tanítanak” – fogalmaz a közlemény.

A szakma szerint
Kiss Beáta, a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatója az MKP által szervezett találkozó után lapunknak arról beszélt, a nemzetiségi oktatást rögzíteni kell a vonatkozó jogszabályban annak érdekében, hogy az önigazgatás elve érvényesüljön. „Ekkor tudunk kistérségi megoldásokat is javasolni” – magyarázta. Az esetleges iskolabezárások kapcsán azt említette, hogy például a lévai magyar tanítási nyelvű alapiskola közelében nincs elérhető távolságban másik ilyen intézmény. Hozzátette, a kérdés kezelésekor figyelembe kell venni annak szociális aspektusát is. „A fenntartók ugyanis tudják, ha feladják a minimális létszámmal működő kisiskolájukat, akkor a magyar szülő nem fogja akár csak a hat kilométerre lévő magyar intézménybe vinni a gyerekét, hanem inkább a helyi szlovák osztályba íratja be” – mondta. Hozzátette, ez annál inkább van így, minél hátrányosabb szociális helyzetű családról van szó. 

Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója ugyancsak azt hangsúlyozta, a helyi közösségekre kell bízni, hogy milyen formát találnak az iskolájuk működtetésére. Szerinte az óvodák és az alapiskolák alsó tagozatának jelenlegi hálózatát nem szabad, hogy érintse az intézménybezárás.

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, aki az MKP által szervezett találkozón és sajtótájékoztatón is részt vett, lapunknak elmondta, a magyar iskolahálózat átalakításakor szerinte abból kell kiindulni, hogy az egyes oktatási szinteken milyen problémák vannak. Az óvodák esetében ez azt jelentené, hogy több ilyen intézményt kellene nyitni. „Van még 200 olyan magyar település, ahol nincs magyar óvoda” – magyarázta. Az alapiskolák száma ugyanakkor viszonylag magas, a 244 intézmény között nagyon sok a kis létszámú. „Ezek a kisiskolák teljes szervezettségű intézmények tagiskoláivá válhatnak” – vetette fel. Ez szerinte azért is fontos, mert a kis intézményekben dolgozó pedagógusok így egy nagyobb szakmai közösség részeivé válhatnának. „Sok helyen pedig az lehetne a megoldás, ha az alapiskola és az óvoda egyesülne” – tette hozzá. A középiskolák, gimnáziumok esetében pedig szerinte két út kínálkozik. Az egyik bizonyos intézmények megszüntetése. „Ezt senki sem teszi meg szívesen” – fogalmazott. A másik lehetőségként pedig azt említette, hogy a kis létszámú gimnáziumok korszerű, szakirányú képzést nyújtó osztályokat is nyithatnának. „A magyar nyelvű szakképzési kínálat ugyanis jelenleg nagyon szegényes” – tette hozzá.