Még nem dőlt el a kisiskolák sorsa

Az államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, az iskolahálózat optimalizációja, amely a magyar intézményeket is érinti, előreláthatóan 2022-ben indulhat meg. Hozzátette azonban, hogy a folyamat részletei egyelőre nem ismertek. „A tárcánál jelenleg a vonatkozó adatok összegyűjtése zajlik. A nemzetiségi iskolák optimalizációjáról sem létezik még semmiféle konkrétum” – emelte ki. Filip Mónika hangsúlyozta, számára rendkívül fontos, hogy a nemzetiségi identitás és kultúra szempontjából nélkülözhetetlen nemzetiségi iskolákat megvédjék. „Mindenekelőtt a színvonalukat szeretnénk emelni” – fűzte hozzá. 

A kisiskolák jövője

Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben megvonnák-e az iskoláktól a diákokra kapott fejpénzen felül utalt kompenzációs támogatást, az államtitkár elmondta, egyelőre nem szüntetik meg az ilyen plusz források kifizetését. A kérdéses támogatás elsősorban azon kis létszámú iskolák számára létfontosságú, amelyek pusztán a diáklétszámmal arányos fejpénzből nem tudnának működni. A szlovákiai magyar iskolák legnagyobb része ilyen, a dotáció megvonása nagy valószínűséggel a bezárásukat jelentené. „Aztán aszerint, milyen terv születik az iskolahálózat optimalizációjára, elképzelhető, hogy a jövőben csökkenni fog ez a kompenzációs támogatás” – tette hozzá azzal, még nincs tervük arra, hogy ez miként történjen. 

Tudjuk, mit akarunk?

Filip szerint egyelőre a magyar szakmai szervezetek és politikai pártok körében sincs konszenzus abban a kérdésben, hogy fenntartható-e a jelenlegi iskolahálózat, vagy ehelyett intézmény-összevonással jobb minőségű iskolákat érdemes-e létrehozni. Szerinte először a magyar szakmai és politikai nyilvánosságnak kellene megállapodnia, milyen megoldást talál a legjobbnak, ők pedig igyekezni fognak, hogy ezt átültessék. Az államtitkár arról is beszélt, a magyar iskolahálózat átalakítását nem lehet egy általános kritériumhoz igazítva fentről diktálni. A kínálkozó lehetőségeket először egy-egy helyen próbálnák ki, azzal, hogy a folyamatba eleinte az iskolák saját kezdeményezésből kapcsolódhatnának be. „Mi pedig módszertani irányelveket dolgozhatunk ki arra, miként kapcsolódhatnának össze az egyes intézmények, mire lenne ez jó és így tovább” – magyarázta. 

Arra, hogy az iskolahálózat racionalizációja végbemenjen, az oktatási államtitkár szerint a csökkenő diákszám és ebből adódóan a fejpénzből származó bevétel zsugorodása jelenti a fő motivációt. Azt állítja, a kormányzat nem fog anyagi nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a racionalizációt kikényszerítse. Hozzátette azonban, hogy egy ilyen kényszer természetesen is kialakul, hiszen sok oktatási intézménynek már most nagyon kevés a pénze. „Számomra nagyon fontos, hogy minden magyar anyanyelvű gyermek magyar iskolába, magyar óvodába tudjon menni” – mondta, és hozzátette, hogy az oktatás minősége ugyanilyen fontos. 

12 (oktatási) pont

Filip szerint a Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter által bejelentett 12 pontos oktatási reform során a nemzetiségi iskolákra is gondolnak, még akkor is, ha az külön pontként nem szerepel a tervben. „A nemzetiségi iskolák külön kritériumrendszerrel rendelkeznek majd” – mondta az államtitkár, aki úgy nyilatkozott, a magyar pártok által korábban hangsúlyozott elv, a kisebbségi iskolák pozitív diszkriminációja szerinte jelenleg is létezik, de a jövőben is szeretnék megtartani azt. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, az egyik céljuk, hogy törvényben szeretnék meghatározni a nemzetiségi oktatás fogalmát. Úgy látja, a vonatkozó jogszabály módosítására jövő év első felében kerülhet sor. Az oktatás finanszírozását, amely jelenleg nagyrészt a belügyminisztérium alá tartozik, az oktatási tárca hatáskörébe vonnák össze. Az erről szóló törvény arra vár, hogy a kormány jóváhagyja. Filip Mónika személyes véleménye szerint ez csak a miniszterelnök, Igor Matovič (OĽaNO) és Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter közötti ellentét miatt húzódik.

Tankönyv-liberalizáció

A tárca a tankönyvpiac liberalizációját is tervezi, de a nemzetiségi nyelvű iskolák számára jóval kevesebb ilyen kiadvány létezik, mint a szlovák intézmények számára. Ezzel kapcsolatban Filip Mónika elmondta, ezt a problémát úgy szeretnék megoldani, hogy akár közvetlenül is kérhetnek tőlük támogatást azok, akik nemzetiségi nyelvű tankönyvet szeretnének írni. Az államtitkár arról is beszámolt, a minisztérium olyan új oktatási segédanyagok, munkafüzetek, tankönyvek kiadását is támogatja, amelyek kifejezetten a nemzetiségi iskolák tanulói és tanárai számára készülnek. Ezek között olyan is van is, amely a szlovák nyelv második nyelvként való oktatását segíti. Ezzel a módszertani változással kapcsolatban szakértői csoport létrehozását kezdeményezték. A jövőben az óvodák és az alapiskolák pedagógusai számára olyan didaktikai segédeszközöket készítenek, amelyek már a szlovák nyelv második nyelvként való oktatására irányuló módszertant tartalmazzák.