Tízezerszer több madarat ölnek meg a macskák, mint a szélturbinák – az emberek aggályai tévhiteken alapulnak

Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.

Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. 

Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.

Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. 

Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.

1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát

„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. 

Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házimacskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.

Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.

„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.

2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságot

Magyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.

„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: 

egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. 

A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határmenti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő.

3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajt

Az energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.

Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. 

A betonalap esetében kevesebb, mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötő út, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez

– hangsúlyozta Magyar.

Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.

4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnek

Magyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: 

a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. 

„Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.

Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában.

5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeket

Magyar László szerint 

ez a tévhit teljesen megalapozatlan. 

A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. 

„Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.

6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldott

A szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint 

a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.

Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból,kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók,biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. 

Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül.