Akár nélkülünk is dönthet rólunk a bíróság?

A polgári perek egyik alapelve, hogy a résztvevőik egyenlő felek az eljárásban. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felek (írásban vagy akár szóban a tárgyaláson) reagálhatnak egymásra. Ám bizonyos esetekben a résztvevőknek nem joga, hanem egyenesen kötelessége aktívan reagálni a másik félre. Ilyen pl. az alperes kötelessége írásban nyilatkozni a felperes bírósági keresetéről, amely elmulasztása különösen az olyan pereknél járhat súlyos következményekkel, amelyek tárgya bizonyos (pl. pénzfizetési) kötelesség teljesítése.

Az ilyen perekben ugyanis a Tt. 160/2015 sz. a polgári perrendtartásról szóló törvény 273. §-a alapján akár ún. mulasztási ítéletet is hozhat a bíróság. Az ilyen ítélet az eljárásban passzív fél egyfajta szankciójaként is értelmezhető, mivel akkor jön szóba, ha az alperes egy bizonyos időn (általában 15 napon) belül nem nyilatkozik írásban az ellene beadott bírósági keresetről, holott a bíróság erre felszólította, a felszólítást az alperes saját kezébe kézbesítette, és figyelmeztette benne a mulasztási ítéletre mint a felszólítás figyelmen kívül hagyásának lehetséges következményére. Ha ugyanis az alperes már ezen a kezdetleges ponton nem működik együtt a bírósággal, azzal azt sugallhatja, hogy az ügy kimenetele nem érdekli – épp ezért ilyenkor a bíróság igenis dönthet az adott résztvevő (jelen esetben az alperes) ügyében akár nélküle is; sőt, akkor is dönthet valamelyik peres fél nélkül, ha az nem jelenik meg a tárgyaláson, a távolmaradását pedig nem igazolja nyomós okokkal.

Mivel olvasónk is egy ún. kötelességteljesítési per alperese volt, nála is szóba jöhetett az ún. mulasztási ítélet. A leírtak szerint ráadásul személyesen vette át a bíróság felszólítását, és valószínűleg a levél része volt az említett tájékoztatás is (mivel ez már gyakorlatilag automatikus). Úgy tűnik tehát, hogy olvasónknál minden adott volt ahhoz, hogy beigazolódjon a latin szentencia: sine nobis de nobis (nélkülünk döntöttek rólunk).

Az effajta ítélet ellen olvasónk, először is egy, a mulasztási ítélet megszüntetésére irányuló javaslatot adhat be a keresetre való válasznyilatkozatával együtt, de ebben elfogadható indokokkal kéne alátámasztania a válasznyilatkozat elmulasztását, ami olvasónknál (aki úgy gondolta, hogy majd a tárgyaláson védekezik) problémás lehet. A másik lehetőség egy klasszikus fellebbezés beadása, amelyben viszont olvasónknak bizonyítania kellene, hogy nem teljesültek a mulasztási ítélet törvényes feltételei, amivel adott esetben nehéz lesz érvelni. Valószínűleg tehát nem marad más, mint maga a tanulság, hogy egy sikeres perhez hozzátartozik a résztvevő aktív szerepvállalása is.