Az elmúlt hetekben ismét előtérbe került az előre hozott parlamenti választások lehetősége Szlovákiában. A jelenlegi kormánykoalíció működését súlyos belső feszültségek és egyre mélyülő bizalmi válság jellemzi. A politikai instabilitás már nem új keletű, de a közéletben tapasztalható állandó konfliktus és irányvesztettség hosszú távon is érezhető hatást gyakorol az egész társadalomra – különösen a kisebbségi közösségekre.
A magyar közösség politikai érdekképviselete az elmúlt időszakban tovább gyengült. Sem a jelenlegi, sem a korábbi kormány nem tett érdemi lépéseket a magyar szempontból fontos fejlesztések és ügyek előmozdítása érdekében. Bár gyakran elhangzanak nyitottságot sugalló kijelentések, ezek mögött kevés gyakorlati eredmény mutatható fel.
Közösségünk politikai térképe jelenleg többpólusú és rendkívül fragmentált. Berényinek igaza volt, amikor azt nyilatkozta, hogy a Magyar Szövetség döntése, miszerint Gyimesi Györgyöt kidobták a pártból, olyan következményekkel járhat, amelyek tovább nehezítik az egységes fellépést és az 5% elérését, mert ez a lépés tovább oszthatja az MSZ szavazóbázisát, ami különösen kockázatos a közelgő választások tükrében, ha egyedül szeretnének nekivágni.
De ha igazak az információk, miszerint a Magyar Szövetség egyes képviselői a Smer választási listáján való indulást fontolgatják, akkor már értelmet nyerhet Gyimesi kizárása. De a magyar politikai képviseletért dolgozó más szereplők is különböző utakat keresnek.
A Híd 2023 párt esetében logikus és kézenfekvő lépésnek tűnhet, hogy Bugár Béla újraélesztésével a Hlas listáján próbálnának bejutni. A Magyar Fórum jelenleg a konzervatívabb szárnyat erősítő SaS-szel működik együtt a jobboldali blokk keretében. Emellett újabb politikai szereplők is megjelentek, mint például Hamran István volt országos rendőrfőkapitány, aki szintén az SaS-nél kötött ki. A PS színeiben politizáló Ódor Lajos is aktív szereplője maradhat a közéletnek, és megszólíthatja a magyarokat.
Tehát a választók előtt álló döntés rendkívül összetett. Az ideológiai és értékrendbeli kérdések mellett most elsősorban az a tét, hogy lesz-e olyan politikai formáció vagy együttműködés, amely képes hitelesen képviselni a magyar közösség érdekeit és biztosítani a parlamenti jelenlétet. Egy egységes magyar parlamenti frakció kialakítása hosszú távon stratégiai fontosságú lenne – ez lehetne az alapja annak, hogy a közösség valódi érdekérvényesítő erőként jelenjen meg a törvényhozásban.
A jelenlegi kormányzati működést sokan a politikai amatőrizmus, az összeesküvés-elméletekre épülő retorika és a belső konfliktusok mentén értékelik. Ugyanakkor az ellenzéki térfél sem mentes a kihívásoktól. A legerősebb ellenzéki pártnak számító PS például gyakran túlzott liberalizmusával kerül a kritikák kereszttüzébe.
Ha lesznek előre hozott parlamenti választások, akkor azok nem csupán pártpolitikai versengésről szólnak majd. Közösségünk számára a legfontosabb kérdés az, hogy a választók hajlandók lesznek-e támogatni egy irányt, egy olyan kormány létrejöttét, amely vélhetően nemcsak stabilitást és szakmaiságot kínál, hanem a kisebbségi érdekek valós képviseletét is képes biztosítani – akár egy új kormánykoalíció részeként. Vagy marad továbbra is a jelenlegi kormány hatalmon – egy még szélsőségesebb formát öltve a fasiszta Republika párt érkezésével.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.