Számháborúzik az Összefogás és az MKP

Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke, a párt ügyvivő elnökségének koordinátora, a szombati voksolás rájuk vonatkozó eredményeinek részletes számai alapján rámutatott: az MKÖ 150 fős választási listáján az MKP-nak 89 jelöltje volt. Szerinte a listára leadott 112 ezer voksból annak nyolcvan-kilencven százalékát az MKP szerezte. Hozzátette: a listán induló jelöltekre leadott 330 ezer preferenciaszavazat mintegy 70 százalékát is MKP-sok kapták. „A bázis a jövőben is az MKP” – szögezte le Őry Péter az MTI beszámolója szerint.

Az MKÖ máshogy látja

A választási eredményekkel kapcsolatban megkerestük Mózes Szabolcsot, az MKÖ elnökét. Arra a kérdésre, hogy van-e feszültség az MKÖ és az MKP között, hiszen a választás eredményének értelmezésében van egyfajta különbség a két szubjektum között, Mózes úgy válaszolt, részükről nincs ilyen feszültség. 

„Részünkről nincs értelmezési vita” – mondta, és hozzátette, ahhoz a megállapodáshoz ragaszkodnak, amelyet még novemberben kötöttek. Ez a szerződés arról szól, hogy az állami pártfinanszírozásként kapott 2,4 millió eurót a jelöltek által megszerzett preferenciaszavazatok szerint osztják szét az MKÖ listáján induló három szubjektum között. Az MKP, az MKÖ és a Magyar Fórum 69,25:22,11:8,63 arányban részesül az állami támogatásban. Mózes, aki a választás után a többi pártvezetőhöz hasonlóan benyújtotta a lemondását, hozzátette: „Teljesen felesleges számháborút indítani.” Hozzátette, ha mégis számszerű adatok elemzésére kerül a sor, akkor kétféle lehetőség adódik. „Az egyik a preferenciaszavazatok száma. Ez azt mutatja, hogy az Összefogás a jelöltlista 20 százalékát adta, de 22 százalék feletti preferenciaszavazatot szereztünk” – mondta. A másik lehetőségként a választás napján készült exit poll eredmények elemzését említette. „Eszerint a választóink 60 százaléka szavazott 2016-ban az MKP-ra” – magyarázta Mózes, és hozzátette a további 40 százalékot az MKP-n kívüli jelöltek hozták.

Tisztújítás az MKÖ-ben

Az MKÖ tegnap este, lapzártánkkal egy időben tartotta a tisztújító kongresszusát. Itt újra pártelnökké választották Mózes Szabolcsot. Az elnök elmondta, felhívást intéznek a kormányalakításban részt vevő parlamenti pártokhoz, hogy azok az MKÖ által javasolt kisebbségpolitikai intézkedéseket is vegyék be a kormányprogramjukba.

Előválasztás

Nagy József, a párt újraválasztott alelnöke a kongresszuson azt javasolta, hogy az elkövetkező választások előtt a kisebbségi pártok tartsanak előválasztást. Ennek lényege, hogy az állami választási rendszer mellett a nemzetiségi pártok külön voksolási körben döntenének arról, mely pártok és miként állíthatnak össze közös jelöltlistát. Nagy szerint fontos, hogy nemcsak az egyes településeken, hanem az interneten is lehessen az előválasztás során szavazni.

Petőcz Kálmán politológus, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke az előválasztással kapcsolatban elmondta, szerinte ezzel akkor kellene foglalkozni, amikor az aktuális problémák már tisztázódtak. „Akár más pártokkal közösen, kezdeményezni kellene, hogy csökkentsék a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt” – tette hozzá.