Idén is elmaradt a Szövetség egysége

A Szövetség 2022-es évéről szóló írásunkat azzal kezdtük, hosszas egyesülési folyamat után a párt első teljes éve a megyei és az önkormányzati választások mellett, a belső feszültségekről szólt, amelyek során rendszerint az MKP a Híddal és az Összefogással állt szemben. Ez idén, 2023-ban sem volt másképp. Az ellentétek odáig fajultak, hogy a közös pártot létrehozók egyik csoportja, a Híd vezetése úgy döntött, távozik a Szövetségből. Nem értettek ugyanis egyet azzal, hogy a pártnak az előre hozott parlamenti választásra állított listájára vegyék Gyimesi Györgyöt, az OĽaNO korábbi képviselőjét, de az MKP ezt ennek ellenére megtette. Így a Híd vezetése a Mikuláš Dzurinda vezette Kékekkel együtt indult. Ez a formáció azonban, ahogy a Magyar Fórum körüli csoportosulás is, megsemmisítő vereséget szenvedett, néhány ezer szavazatot szereztek. Ugyanakkor a Szövetség sem jutott a parlamentbe, de az ő esetükben csak néhány tizedszázalék hiányzott ahhoz, hogy elérjék törvényhozásba jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Ezzel, a 2020-as parlamenti választás után, a 2023-as voksolás volt a második, ami után olyan törvényhozás állt fel, amelyben nem nincs magyar párt. Sőt, ahogy azt megírtuk, magyar nemzetiségű képviselőből is alig akad.

Ígéretes kezdet

A Szövetség a 2023-as évet még egységesen, az önkormányzati és megyei választáson elért, sikeresnek mondható, eredménnyel kezdte. Rengeteg polgármesteri és több megyei alelnöki tisztséget szereztek. Ennek ellenére az előző évből áthúzódott a Szövetségen belüli platform-rendszer felszámolása körül kialakult ellentét. Az MKP meg akarta szüntetni ezt a rendszert, a Híd és az Összefogás azonban meg akarta azt tartani. Az MKP a célja érdekében egy januári közgyűlés összehívását is indítványozta, amiből azonban nem lett semmi, a platformok egyelőre megmaradtak. Eközben maga a párt egy epizód erejéig országos szinten is szerepet kapott. 2023 elején ugyanis világos volt, a kormánykoalíció szétesése miatt előre hozott választásra fog sor kerülni. Az éppen kettészakadó OĽaNO egyik frakcióját vezető Eduard Heger, ügyvezető miniszterelnök tárgyalni hívta Forró Krisztiánt, a Szövetség elnökét. Meg nem erősített információk szerint Heger már ekkor puhatolni kezdte, a magyar politikai szereplők hajlandóak lennének-e vele és mozgalmával együtt indulni. Forró a találkozó után azonban kijelentette, a Szövetség önállóan méretteti meg magát a voksoláson.

A Magyar Fórum

Még 2023 januárjában tárgyalóasztalhoz ült a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum és a Szövetség, hogy megállapodjanak az előre hozott választáson való közös indulásról. Simonék egy pártközi megállapodáshoz ragaszkodtak, a jelöltlista jelentős hányadára igényt tartottak, míg a Szövetség, főleg annak MKP-platformja azt forszírozta, hogy az ő pártjuk listáján, de elsősorban a Híd és az Összefogásnak jutó helyeken induljanak a Magyar Fórum jelöltjei. Annak ellenére, hogy a Szövetség a nevét is úgy változtatta volna meg, hogy abban szerepeljen a Magyar Fórum megnevezése, a két párt között patthelyzet alakult ki, amely nyomán Simonék inkább kisebb szlovák pártokkal és egy roma formációval állapodtak meg a közös indulásról.

A pártszakadás

A Heger-kormány bukása miatt a szeptember 30-án esedékes előre hozott parlamenti választás azonban vészesen közeledett. A Szövetségben is terítékre került, miként állítsák össze a jelöltlistát. A névsor egyes helyeinek a platformok közti elosztását legnagyobbrészt a pártegyesítési megállapodás szabályozta, ahogy azt is, hogy a lista végső formáját a párt ún. grémiumának kell jóváhagynia, amiben mindhárom platformnak vétójoga volt. Az MKP-platformban politizáló pártelnök Forró Krisztián már februárban kommunikálni kezdett Gyimesi Györggyel, a képviselő egyre közelebb került a platformhoz, miközben a Híd-platform rendre elhatárolódott az akkor még az OĽaNO-frakcióban dolgozó politikustól. Sólymos László, a Híd-platformban politizáló Országos Tanács-elnök ugyanis már korábban kijelentette, Gyimesit szélsőséges és populista politikusnak tartja, akivel nem hajlandó együttműködni. Hasonló állásponton volt a Híd-platform vezetőinek legnagyobb része is. Gyimesi a platform elnökével, Rigó Konráddal áprilisban személyes összetűzésbe is keveredett, amiért ugyan később bocsánatot kért, de a Híd továbbra is élesen elzárkózott a képviselőtől. Újabb patthelyzet alakult ki.

Április végére azonban világossá vált, az MKP a Híd tiltakozása ellenére, a Szövetség listájának 150. helyére fogja venni Gyimesit, a pártelnök ezért még az előbb említett grémiumot is hajlandó lett volna megkerülni. A Szövetség alapszabálya ugyanis lehetőséget adott a Hídnak arra, hogy ebben a testületben megvétózza Gyimesinek a listára vételét. Május elejére az MKP formálisan is döntött a képviselő felvételéről, ami egyben azt is jelentette, hogy a Híd kilép a pártból. A Híd-platform vezetése erről május 16-án határozatot fogadott el. Két nappal később pedig megtartották a Híd 2023 alakuló kongresszusát. A név végén az évszám csupán formális okokból szerepelt, ugyanis a vonatkozó jogszabályok szerint nem lehet olyan nevű pártot alapítani, amely megnevezéssel már korábban létező politikai szubjektum is rendelkezett. A helyzet érdekessége, hogy a Szövetség ennek ellenére meg akarta tartani a Híd-platformját, amivel lényegében lefoglalta a szubjektum brendjét. A platformot országos szinten korábban szerepet nem vállaló, regionális politikusokkal töltötték fel. Ebben a platformban ugyanakkor az eredeti Híd vezetésének egyetlen jelentős politikusa sem szerepelt, sőt, a szubjektum interetnikus jellegét adó tagok nagy része, így a ruszin, roma és szlovák politikusok sem voltak jelen. Ők mind a Szövetségből távozó Híd vezetőivel tartottak. Ennek ellenére a Szövetség és az immár külön úton járó Híd között megindult egy érdekes vita arról, ki az „igazi Híd”. A Szövetségben maradt ugyanis az eredeti platform regionális tagságának jelentős része.

A csökönyös Híd

Még a Szövetségen belül az MKP- és a Híd-platform között, Gyimesi személye körül kialakult patthelyzetben egy érdekes epizód volt, amikor Bugár Béla, az egykor önálló Híd elnöke és Berényi József, az MKP-platform vezetője az Új Szó-stúdióban vitázott arról, felengedjék-e a képviselőt a listára. Itt Berényi elmondta, az MKP Gyimesi érdekében hajlandó alkut kötni a hidasokkal, később pedig arról beszélt, bizonyos ajánlataik is voltak. Bugár pedig megismételte, élesen elhatárolódnak a képviselőtől. Itt felmerül a kérdés, hogy miért volt a Híd ilyen kategorikusan elutasító Gyimesivel szemben. Ugyan a Híd vezetése gyakorlatilag a színre lépése óta populistának, sőt szélsőségesnek nevezte őt, a párt esetében mégis meglepő, hogy nem voltak készek valamilyen politikai alkut kötni. Háttérinformációk szerint ennek oka, hogy Gyimesivel a Szövetségen belül olyan jelentőssé váltak volna a Híd-platformmal szembeni erők, elsősorban az MKP-platform, ami az előbbinek a fokozatos elsorvasztására adott volna lehetőséget.

Egy helyett, három párt

A Szövetségből való kilépés után a Híd vezetése úgy döntött, a Mikuláš Dzurinda vezette Kékekkel együtt vág neki az előre hozott parlamenti választásnak. Forró Krisztiánék pedig rendezték soraikat, feltöltötték a hidas helyeket és szintén összeállították a jelöltlistájukat. Ezen túl pedig a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum körüli csoportosulás is önállóan indult. A Szövetség listáján a 150., majd egy jelölt visszalépése után a 149. helyéről induló Gyimesi jelentős plakátkampányba kezdett, amelynek költségeit, a vonatkozó szabályokat kijátszva, nem tüntette fel a párt transzparens számláján. A Szövetség akkori alelnöke, Mózes Szabolcs pedig az Új Szó kérdésére nem tudta megmondani, honnan származik az akkor már volt parlamenti képviselő által a kampányra költött, valószínűsíthetően sok tízezer eurós összeg. Később Gyimesi, aki a Heger-kormány tagjainak a parlamentbe való visszatérésével vesztette el a mandátumát, azt állította, a családja biztosította neki ezt a pénzt. A Szövetség kampányfinanszírozása körül is furcsaságok kerültek napvilágra. Ahogy azt megírtuk, a párt félmillió eurós kölcsönt kapott a kampányára egy magánszemélytől. A pénz forrása körül a Magyarországról 710 ezer euróval támogatott Libertate PT alapító elnöke, Németh Róbert, Csallóközcsütörtök MKP-s alpolgármestere is feltűnt. Szlovákiában tiltott a választási kampányok külföldi finanszírozása.

A Kékekkel együtt induló Híd és az MKP vezető képviselője, Rigó Konrád és Berényi József, valamint két pártelnök, Forró Krisztián (Szövetség) és Simon Zsolt (Magyar Fórum) a Gombaszögi Nyári Táborban még leült egymással nyilvánosan vitázni, de aztán a Szövetség elzárkózott attól, hogy a Magyar Fórum tagjaival esetleg Sólymosékkal nyilvánosan ütköztesse az érveit. Már meghirdetett vitát is le kellett ezért fújni. Nyitott kérdés maradt az is, hogy az országosan körvonalazódó két politikai oldal, amely egyikét a Smer, a másikát a Progresszív Szlovákia fémjelezte, melyikén képzeli el magát a Szövetség. A párt ugyanis nem tudott meggyőzően elhatárolódni a Robert Fico vezette oldaltól.

A bukás

Szeptember 30-án aztán sor került az előre hozott parlamenti választásra. A Szövetség valamivel több mint 130 ezer szavazattal 4,38 százalékos eredményt ért el, ami nem volt elég az 5 százalékos parlamenti küszöb megugrására. A Kékekkel együtt induló Híd alig 8 ezer szavazattal csupán 0,26 százalékot, a Magyar Fórum körüli csoportosulás pedig nagyjából 3500 vokssal 0,11 százalékot ért el. Ezzel immáron másodszor fordult elő, hogy nem jutott magyar párt a parlamentbe. Választási eredmények és az exit poll elemzéséből kiderült, hogy a Szövetség megtartotta a 2020-ban induló MKÖ választóinak nagy hányadát és az akkori Híd szavazóinak egy részét is magához vonzotta.

Az választásról szóló adatok vizsgálata azonban arra is rámutatott, annyi magyar szavazott szlovák pártra, mint még soha korábban. Az urnákhoz járuló magyar nemzetiségűek 40 százaléka döntött így. A körükben a legnépszerűbb párt a Robert Fico vezette Smer, minden tizedik magyar (10 %) rájuk szavazott. Ugyancsak sokan voksoltak a Peter Pellegrini vezette Hlasra, a magyarok majdnem 6 százaléka őket választotta. Ahogy arról beszámoltunk, a magyar kormánymédia a szlovákiai magyar fogyasztói körében is népszerűsítette Ficót. A Progresszív Szlovákiára (7,1%) és az OĽaNO-ra (6,9 %) is sok magyar szavazat érkezett.

A választás után

A parlamenti választás eredménye a Híd és a Magyar Fórum számára megsemmisítő volt. Gyakorlatilag azóta nem látni a részükről jelentős tevékenységet. Az egyes képviselőik egy-egy ügyben megszólalnak, illetve Rigó Konrád a lapunknak adott interjúban arról beszélt, nem tervezik felszámolni a Hidat, Sólymos László pedig kijelentette, januári kongresszusuk után minden bizonnyal önálló pártépítést folytatnak.

A Szövetség a választás után tetszhalott állapotba került, az elnöksége a kudarc ellenére nem mondott le. Az ország nyilvánossága eközben a Smer-Hlas-SNS kormány megalakulásával, és az új kabinet első lépéseivel foglalkozott. A párt ezzel kapcsolatban egy alkalommal nehezményezte, hogy a kormányprogram nem tartalmazza a déli régiók fejlesztését és a nemzetiségekről is megfeledkezik. A Szövetségben eközben lázasan keresték, milyen helyet ajánljanak fel a párton belül Gyimesinek. Ugyanis ha a volt parlamenti képviselőnek volt is olyan terve, hogy a választáson összegyűjtött preferencia-szavazatokkal legitimálva elinduljon a pártelnöki tisztségért, ezt a választási eredménye keresztülhúzta. Gyimesi ugyanis 31 351 karikát gyűjtött be, míg a tisztségben lévő pártelnök Forró Krisztián 56 438 preferencia-szavazatot szerzett, amivel megszilárdította a pozícióját a Szövetség élén. Gyimesi ezzel együtt is nyilvánosan és élesen bírálta a párt különböző tisztségviselőit, a formációhoz köthető szervezeteket.

December 9-én aztán sor került a Szövetség kongresszusára, ahol mindenekelőtt eltörölték a párton belüli platformrendszert. De új tisztségviselőket is választottak. Forró megtartotta a pártelnöki tisztségét, a párt őt indítja az államfői posztért is, a formáció egyik alelnöki tisztségét pedig Gyimesi kapta, aki mindössze pár nappal korábban lépet be a Szövetségbe. A másik alelnök Orosz Örs lett.

Ficóval, vagy az ellenzékkel?

Mindeközben az országos politikában rendkívül kiélezetté vált a helyzet. A 4. Fico-kormány nekilátott a jogállam lebontásához, de például a korrupcióért járó büntetéseket is csökkenteni akarják. Mindez tiltakozó tömegtüntetéseket váltott ki, amelyeket az ellenzéki pártok szerveztek, a megmozdulásokra a Szövetséget is várták. A párt elnöke és Gyimesi már alelnökként azonban kijelentette, nem vesznek részt azokon, sőt, a volt képviselő a Fico-kormány bizonyos álláspontjai mellett is kiállt. Ugyanakkor a párt másik alelnöke, Orosz Örs Mózes Szabolcs elnökségi tag kíséretében részt vett az ellenzéki tüntetésen, bár annak szervezésébe nem vonták be magukat, a színpadra nem léptek fel. Míg Mózes kijelentette, pártja egyértelműen ellenzéki, addig maga a pártelnök, Forró nem válaszolt világosan arra a kérdésre, a kormány, vagy az ellenzék oldalán állnak-e. A Szövetségnek ugyanakkor a Fico-kabinettel való egyeztetés nyomán sikerült elérnie, hogy decemberben az ő jelöltjüket, az MKP közegéből érkező Horony Ákost nevezzék ki a kisebbségi kormánybiztosi tisztségbe.