A mostani választási ciklusban ellenzékben lévő OĽaNO képviselői között, de talán az egész parlamentben nincs Grendel Gáboron kívül olyan személy, aki kizárólag a magyar nemzetiséghez köthető. (Norbert Skaličan felvétele)
Mélypont: alig van magyar képviselő a parlamentben
Soha nem volt még ilyen kevés magyar a parlamentben, a magyar kötődésű képviselőkkel együtt is alig néhányan ülnek a szlovák törvényhozásban. Szerda délelőtt ugyanakkor hat roma is letette a képviselői esküt.
Az összes kisebbségi képviselő szlovák párt listáján jutott a törvényhozásba, a Szövetség ugyanis a választás során a parlamenten kívül rekedt. A most megalakult törvényhozásban talán a legismertebb magyar Grendel Gábor, aki az OĽaNO listáján jutott a parlamentbe, de a Nova párt tagja, amely szorosan együttműködik Igor Matovič formációjával. Grendel a most véget ért választási időszakban a törvényhozás alelnöke volt, nemzetiségi témákkal azonban gyakorlatilag nem foglalkozott. Elsődlegesen belügyi és biztonságpolitikai kérdéseknek szentelte figyelmét. Matovič ugyanakkor a politikai formációján belül a magyar választók megszólítása érdekében létrehozta a Magyar Szívek nevű formációt, amely nevében a kampány során Grendel is felszólalt. „Személy szerint szeretnék a magyar nemzeti kisebbség hangja is lenni” – jelentette ki már a voksolás után. A választáson 28 181 preferenciaszavazatot kapott. A mostani választási ciklusban ellenzékben lévő OĽaNO képviselői között, de talán az egész parlamentben nincs más olyan személy, aki kizárólag a magyar nemzetiséghez köthető.
Magyar kötődés
Akad ugyanakkor olyan új képviselő, aki többes identitásúnak vallja magát. Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) soraiban ott találjuk a kassai Martin Dubécit, aki vegyes családból származik, és kétnemzetiségűnek tartja magát, magyar alapiskolába járt. Lapunknak korábban a nemzetiségek nyelvi jogainak és kultúrájának fontosságáról beszélt, de szintén a biztonságpolitika, azon belül a titkosszolgálatok ellenőrzése a szakterülete. 2016-ban a Híd listáján indult, de később részt vett a PS megalapításában. A párt 2020-ban azonban nem jutott a parlamentbe, ezért Dubéci úgy döntött, visszatér Kassára, ahol a Tabačka Kulturfabrik kulturális tér igazgatója lett. A mostani megválasztása után úgy nyilatkozott, regionális képviselő szeretne lenni, nem költözik vissza a fővárosba. A PS most őt választotta frakcióvezetőjének. Dubéci a választáson 6647 karikát szerzett.
Dubéci párttársa Jaroslav Spišiak korábbi országos rendőrfőkapitány, aki ugyan szlovák nemzetiségű, de kiválóan beszél magyarul, hosszú évekig Dunaszerdahelyen volt rendőrkapitány. Most először indult a parlamenti választáson és 69 354 preferenciaszavazatot kapott. Eddigi karrierjéből adódóan szintén a biztonság és a belügyi témák állnak hozzá közel.
Az egyetlen magyar kötődésű kormánypárti képviselő Vlček Erik komáromi kajakos, aki a Hlas kötelékében jutott a parlamentbe. Lapunknak a választás másnapján úgy nyilatkozott, ő maga 10 vagy 15 éves koráig volt magyar nemzetiségű. „Utána viszont inkább szlovákra módosítottam a nemzetiségemet, hiszen a különböző sportversenyeken Szlovákiát képviseltem és hát, így alakult” – nyilatkozta. Ezzel együtt is kijelentette, ha a parlament elé kerülne a kettős állampolgárságot tiltó törvény enyhítése, támogatná azt. A Beneš-dekrétumok kérdéséről, az egykori elnöki rendeletek alapján ma bevégzett földelkobzások ügyeiről azonban nem akart nyilatkozni. Vlček 2238 karikát szerzett.
A magyar kötődésű képviselők között mindenképpen meg kell említeni a magyar anyanyelvű Tankó Vilmos Roma Spirit díjas ökölvívót is, aki az OĽaNO listáján szerzett mandátumot, így egy frakcióban ül majd Grendellel. Tankónak a választáson való indulása körül némi zavart okozott, hogy a fiatal sportoló neve a Szövetség jelöltjeinek névsorában is felbukkant. A Szövetség listáján az 52. helyen volt, amelyre a pártegyesítési megállapodás szerint a Híd-platform állíthat jelöltet. Ugyanakkor Tankó Matovičéknál az 54. helyet kapta. Miután a duplicitás kiderült, a fiatal sportoló lemondott arról, hogy a Szövetség nevében induljon. Tankó azt állítja, nem írta alá a becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy a Szövetség listájára lép, az esettel kapcsolatban felmerült az aláírás-hamisítás gyanúja. A Szövetség azonban elutasítja, hogy ők hamisították volna a jelölt aláírását. Az ügy következtében azonban Gyimesi György a Szövetség listáján eredetileg elfoglalt 150. helyről a 149.-re került.
Roma képviselők
Tankón kívül az OĽaNO listáján még további három roma képviselő jutott a parlamentbe. Így ifj. Peter Pollák, Lukáš Bužo és Anežka Škopová, akik a formáció romaplatformját, a Pačivale Roma (Büszke Romák) platformot alkotják. Ahogy arról beszámoltunk, a parlamenti választás során az OĽaNO tarolt a roma telepeken. A Denník N és a közszolgálati RTVS is felhívta rá a figyelmet, hogy Matovič kampánya során több roma telepet is meglátogatott. Egy neve elhallgatását kérő válaszadó szerint azért szavaztak olyan sokan a pártkoalícióra, mert a szavazatukért cserébe 500 eurót ígértek. Matovičék nyíltan azzal az ígérettel kampányoltak, olyan törvényt szeretnének elfogadni, ami alapján 500 euróval jutalmaznák, ha egy polgár részt vesz a választáson.
További két roma képviselő dolgozik majd a Progresszív Szlovákia frakciójában. Az egyikük a párt korábbi elnöke, Irena Bihariová jogász, aki most a formáció alelnöki tisztségét tölti be. Tíz évig vezette az Emberek a Rasszizmus Ellen (Ľudia proti rasizmu) egyesületet, ahol a szélsőséges bűncselekmények áldozatainak nyújtott jogi segítséget. A PS másik roma képviselője Ingrid Kosová, akinek technikai-gazdasági, valamint pedagógiai végzettsége is van. Korábban a romaügyi kormánybiztosi hivatalban dolgozott, később pedig a civil szektorban tevékenykedett. Mind a hat roma képviselő ellenzéki párt frakciójában ül majd.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.