Dubéci: A PS a magyarokat is meg akarja szólítani

Hol helyezné el a Progresszív Szlovákiát a politikai spektrumon?

Mindenekelőtt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy a Progresszív Szlovákia nemcsak egy párt, hanem egyben egy mozgalom is. Két évvel ezelőtt az üzleti-, a civil szférából és a politikából jövő emberek fogtak össze, akiknek nem tetszett, hogy miként működik a politika Szlovákiában, beleértve a kormány-oldalt és az ellenzéket is. Ezért változást szeretnének az országban. Ami az ideológiát illeti, mi egy progresszív párt vagyunk, ami azt jelenti, hogy liberálisak vagyunk, gazdasági szempontból pedig centristaként definiáljuk magunkat. Szerintünk a 21. században az ország előtt nagy kihívások állnak. Nem szeretnénk, ha Szlovákia egy összeszerelő üzem lenne. Ha azt akarjuk, hogy modern gazdaságunk legyen, akkor olyan, jobb és baloldali elemeket is tartalmazó új csomagot kell összeállítani, amely ezeknek a kihívásoknak meg tud felelni.

Milyen gazdasági megoldásokat vett fel a programjába a PS?

Ebben a témában nagy vita várható a következő választásig. Az előző tíz év receptje a tőke lehető legalacsonyabb adóztatása volt. Ennek tíz évvel ezelőtt volt értelme. Ma már azonban látjuk, ennek van egy határa. Nem lehet kizárólag arra építeni, hogy hol olcsóbb összeszerelni az autókat. Mi azt akarjuk, hogy csúcsgazdaságunk legyen, ez azt jelenti, hogy a tudományba, az oktatásba és az infrastruktúrába kell befektetnünk. Nem törekszünk minden áron arra, hogy az állam a lehető legkisebb szerepkörrel rendelkezzen, a fontos az, hogy egy hatékony közszféránk legyen.

A PS növelné, vagy csökkentené az adókat?

Nem ez most a legfontosabb téma. Aki most azt mondja, hogy legyen minél alacsonyabb az adó, az populista, mivel azt is meg kellene mondania, hogy honnan vesszük el a kieső adóbevételnek megfelelő összeget. Ha megnézzük, milyen állapotban vannak az iskoláink, az utaink, a kórházaink, akkor abból látszik, romániai szintű adókkal nem lehetnek svéd iskoláink. Ennek ellenére, a munkavállalók és a tőke megadóztatásának arányán lehetne úgy változtatni, hogy a tőkét egy kicsit magasabb, a munkát pedig kicsit alacsonyabb közteherrel sújtsuk. A lényeg, hogy a teljes adóbevétel nagyjából azonos maradjon a mostanival. A legfontosabb számunkra, hogy ezt a pénzt hatékonyan költsük el.

Mi a PS hosszú távú gazdasági víziója Szlovákia számára?

A szlovák tudományban, egyetemekben, iparban nagy potenciál van. Jelenleg azonban szigetszerű sikerekről van szó, amiket össze kell kötnünk, hogy egy 21. századi iparunk legyen. Ezzel azonban az utóbbi 15 évben senki sem foglalkozott, mindenki csak adókedvezményeket osztogatott. Mi a tudás alapú gazdaság fejlesztését tarjuk a legfontosabbnak. Két évvel ezelőtt már bemutattuk a progresszív Szlovákiáról szóló víziónkat, ami egy keretprogram. Most pedig már dolgozunk a parlamenti választásra szóló programunkon. Ebből már be is mutattuk a vidékfejlesztési és a radikális digitalizációra vonatkozó tervünket. Úgy látom, legkésőbb ősszel bemutatjuk a parlamenti választásra szóló részletes programunkat.

Hogyan működik a PS mint párt? Milyen regionális struktúrákkal rendelkezik?

Mi már a 2017-es kezdetekkor azt mondtuk, nagyon fontos, hogy egy kiterjedt mozgalomra, széles tagbázisra építsük a pártot. Nem értünk egyet ugyanis azzal, amikor egy pártnak csak néhány tagja van. Jelenleg 35-40 helyi szervezetünk működik országszerte, ami összesen 500 embert jelent. Ez a szám folyamatosan növekszik. A tagjaink több mint 95 százaléka korábban soha nem vett részt a politikában. Ezen kívül van egy szélesebb szimpatizáns körünk, akik az önkéntes munkájukkal segítenek a kampányainkban. Elmondhatom például, hogy az egyik aláírásgyűjtő akciónk során sem dolgoztunk fizetett alkalmazottakkal. Minden megyében van szervezetünk, a járások szintjén is viszonylag egyenletesen lefedjük az országot. Kassán, Rozsnyón, Rimaszombatban, de a kiszucai és az árvai régióban is vannak alapszervezeteink. Komáromban és Dunaszerdahelyen pedig most alakulnak a helyi szervezeteink. Mindkét helyen magyar nemzetiségű emberek vesznek részt ebben a munkában. Mi érezzük, hogy délen többet várnak az emberek. Azt szeretnénk, hogy a PS-t minden szlovákiai állampolgár, minden magyar, roma, ukrán vagy cseh nemzetiségű, Szlovákiában élő ember magénak érezhesse. A honlapunk egy jelentős része például magyarul is elérhető, ezt tudatos és fontos jelzésnek tekintjük.

Milyen az együttműködés a Spoluval?

Az EP-választás előtt azért kötöttünk szövetséget, mert sokkal több, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt. Láttuk, hogy a polgárok pozitívan értékelték ezt a koalíciót, és így indulunk majd a parlamenti választáson is. Az együttműködés azonban nem lehet öncélú, valamilyen értékbeli és programbeli egyezésen kell alapuljon. Minden héten találkozik a két párt politikai vezetése, a vezetőségek itt hozzák meg a legfontosabb döntéseket. Mindezt azonban a baráti kapcsolatok szövik át.

A PS–Spolu-koalíció milyen más pártokkal tudja elképzelni az együttműködést?

Mi már a kezdetekkor leszögeztük, hogy a Smerrel, az SNS-szel és az ĽSNS-szel nem fogunk együttműködni. Óriási kérdést jelent számunkra Boris Kollár pártja. Nekünk az a fontos, hogy egy stabil és értékeiben konzisztens kormányt tudjunk létrehozni. A Sme rodina esetében egyre nagyobb bizonyságot nyer, hogy például a Marine Le Penhez való közeledésük problémát jelent. Szlovákiának ugyanis az európai irányultsága stratégiai fontosságú, elképzelhető, hogy ezt Boris Kollár pártja megzavarhatná, ha egy kormánykoalíciónak a tagja lenne. A Spoluval azonban továbbra is probléma nélkül együttműködünk. Kíváncsian várjuk, hogy miként alakul Andrej Kiska pártja. Aztán az SaS, a KDH, az OĽaNO, de a Híd és az MKP is szóba jöhet. Az MKP esetében problémásak lehetnek az Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolataik. Sok múlik azonban magukon a magyar pártokon, hiszen nyilvánvaló, hogy valamiféleképpen össze kell fogniuk, hogy bejussanak a parlamentbe. De ezt nekik kell megoldaniuk. Azt gondolom, az elkövetkezendő fél évben nagy változások várnak a szlovákiai pártokra, bízom benne, hogy létrejön egy két-három pártból álló erős mag, amely stabil lesz.

A kisebbségekkel kapcsolatban mi a PS álláspontja?

Bármely pártnak, amely azt állítja magáról, hogy progresszív, a DNS-ében kell hordoznia a polgári elvet. Ez azt is jelenti, minden polgárnak, függetlenül attól, hogy magyar, roma, bolgár vagy éppen szlovák, lehetőséget kell adni arra, hogy megélhesse, fejleszthesse az anyanyelvi kultúráját és identitását. Mi ezekre garanciákat szeretnénk adni. Azt gondolom, hogy az itt élő nemzetiségi kisebbségeknek pont olyan természetesen hozzá kellene férniük a kulturális, nemzetiségi és egyéb jogokhoz, mint ahogy az általános egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének is természetesnek kell lennie. Persze a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban sok kérdés merül fel. De igazán sajnálom, ha egy-egy ilyen kérdés átpolitizálódik.

A kisebbségek képviselői gyakran elégedetlenek például a nyelvi jogokkal, vagy éppen oktatási kérdésekben fogalmaznak meg kritikát. Ezekben a kisebbségi kérdésekben mi a PS álláspontja?

Számunkra alapvető elvi kérdés, hogy az ilyen ügyekben a megoldás olyan legyen, amely alapján a polgár mindig teljesen megélheti a nemzetiségi jogait. Mi ezt minden ember általános polgári jogának tekintjük. A kis létszámú iskolák, a kétnyelvű útjelző táblák, vagy az egészségügyben való kisebbségi nyelvű kommunikáció ügyében is olyan megoldást kell találni, amellyel mindenki elégedett lehet. Ennek természetesnek kell lennie.

A PS meg akarja szólítani a magyar nemzetiségű választókat is?

Ez egészen biztosan így van. Szinte biztos, hogy lesz magyar nyelvű kampányunk, magyar óriásplakátjaink, ezzel már most is kísérletezünk. Én magam, mint egy kevert nemzetiségű családból származó ember, sosem szerettem azt, hogy elkülönül a magyar és a szlovák politikum. Szerintem nem jó az a felfogás, amely szerint csak a magyar pártoknak van joga a magyar nemzetiségű választókkal törődni. Nem tartom jónak azt a rendszert, amelyben csak a magyar pártok szólítják meg a magyar választókat, és aztán ezek a politikusok tárgyalnak a szlovák pártokkal. Ennek egy modern Európában nem így kell működnie. A PS Szlovákia minden polgárát igyekszik megszólítani. Zuzana Čaputová államfői kampánya után azt látjuk, hogy az embereknek elege van a magyar pártokból, illetve a rájuk jellemző feudalizmusból, és más lehetőségeket keresnek.

Martin Dubéci

Szlovák–magyar vegyes családban született Kassán. A Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola tanulója volt, később a Tiszolci Evangélikus Gimnáziumba járt. Egyetemi tanulmányait a brünni Masaryk Egyetemen, de a Koppenhágai Egyetemen és a London School of Economics and Social Science-en végezte. Felsőfokú tanulmányai után az Alfa nevű politikai elemzőcsoportban, de a pénzügyminisztériumban és a parlament titkárságán is dolgozott. A 2016-os parlamenti választáson a Híd listáján indult. Jelenleg a Progresszív Szlovákia párt elnökségi tagja és titkára, feladatai közé elsősorban a pártiroda vezetése tartozik. Szűkebb szakterületének a biztonságpolitikai kérdések számítanak.