Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közötti kereskedelmi és politikai feszültségek történelmi csúcsponton vannak.
Európáról vehetnének példát

Az USA tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, migránsáradattal és fentanilcsempészettel vádolta meg szomszédait. Donald Trump szerint Kanadának az USA 51. államává kellene válnia, javasolta a Mexikói-öböl átnevezését, és katonai műveletekkel fenyegetett a mexikói drogkartellek ellen. Ez a helyzet veszélyezteti az USA–Mexikó–Kanada közötti megállapodás (USMCA) stabilitását. A legvalószínűbb, hogy az USMCA-t hamarosan módosítani fogják. A hosszú távú megoldás azonban ambiciózusabb megközelítést igényel: egy észak-amerikai gazdasági unió létrehozását – tehát egy olyan egységes piacra lenne szükség, ahol nemcsak az áruk, hanem a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő, a technológia és az adatok szabad mozgása is biztosított. Európáról vehetnének példát, itt ezt sikerült megvalósítani, és Észak-Amerikában is megvan rá a lehetőség, sőt még nagyobb sikereket érhetnének el.
A gazdasági unió felé vezető első lépések a szabályozási politikák harmonizációját foglalnák magukban, Mexikónak és Kanadának alkalmazkodnia kellene a gazdaságilag domináns amerikai normákhoz. Ezt követően az iparpolitikákat harmonizálnák, majd fokozatosan bevezethető lenne egy, az európai mechanizmushoz hasonló rögzített árfolyamrendszer, hosszabb távon pedig egy monetáris unió. A közös valuta stabilizálná a kereskedelmi kapcsolatokat – gondoljunk csak az euróövezetre.
A következő lépés egy bankunió és egy tőkepiaci unió lehetne, ami segítene csökkenteni a pénzügyi kockázatokat, és hatékonyabb befektetéseket biztosítana. Később következhetne a fiskális unió és a gazdaságpolitika nagyobb fokú koordinációja. Hosszabb távon közös mechanizmusokat lehetne kidolgozni a migráció, a bűnüldözés és a drogkartellek elleni küzdelem kezelésére. Egy esetleges politikai unió távoli cél, de ha minden fél egyetértene, akkor az Európai Unióhoz hasonló föderációhoz vezethetne, amelyben minden ország megtarthatná bizonyos fokú szuverenitását.
A legvitatottabb kérdés a migráció lenne. Míg a munkaerő mozgása Kanada és az USA között nem jelentene problémát, a Mexikóból érkező korlátlan migrációhoz óvatosan kellene közelíteni. Az Európai Unió már megmutatta, hogy lehetséges hosszú távú átmeneti időszakokat bevezetni a határok teljes megnyitása előtt, ami Észak-Amerikában is megoldás lehetne.
Miért kellene Kanadának és Mexikónak beleegyeznie ebbe a tervbe? Gazdasági unió nélkül növekedésük korlátozott marad, és az USA-val szembeni jövedelemkülönbségük növekedni fog. Az USA az elkövetkező évtizedekben még erősebb technológiai hatalommá válik, három százalékot meghaladó növekedési potenciállal. Az USA-nak azonban szüksége van Kanada természeti erőforrásaira és Mexikó olcsó munkaerejére, így ez a projekt mindhárom ország számára előnyös.
Az Észak-amerikai Gazdasági Unió stabil és optimális megoldás lenne, amely hosszú távon jólétet hozna az egész régiónak. Kár, hogy csak az én fejemben formálódik...
A szerző a Trend gazdasági lap munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.