A tranzakciós adóról

Amióta az emberek különböző közösségekben, társadalmakban, államokban élnek, közös szükségleteik, ill. céljaik is vannak. Az adó alapvetően ezen szükségletek, célok megvalósításához történő kötelező hozzájárulás egy adott közösség tagjai részéről.

Az új, ún. „tranzakciós” adó valóban egy egyedülálló adónem, amelyhez hasonló a környező országokban csak Magyarországon létezik (ott 2013 óta tranzakciós illeték néven). Egyedülállósága viszont nem változtat azon, hogy mivel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (a parlament) tavaly októberben elfogadta a Tt. 279/2024 sz. a pénzügyi tranzakciók adójáról szóló törvényt (Ptat.), az állam idén áprilistól beszedheti ezt a fajta adót is (mindezt a bankokon keresztül, az új adó ugyanis nem önbevallásos, mint pl. a személyi jövedelemadó). Az állam tehát valóban „találhat ki” akár új, eddig nem alkalmazott adónemeket is, ha azokat törvénybe iktatja.

A tranzakciós adó lényege, hogy a törvény által kötelezett adófizető személy saját banki utalásai és banki pénzfelvételei után az utalt vagy felvett összegen felül fizet az államnak is, utalás esetén konkrétan az utalt összeg 0,4%-át, ám legfeljebb 40 €-t – vagyis az új adó mértéke minden 10 000 € feletti utalásnál egyaránt 40 €. A bankból (vagy automatából) való pénzfelvétel esetén viszont a tranzakciós adó mértéke más, mégpedig mindig a felvett összeg 0,8%-a, ráadásul felső határ nélkül.

Fontos továbbá leszögezni, hogy a tranzakciós adót gyakorlatilag csak a vállalkozók fizetik, akár jogi személyként (pl. kft.-ként), akár természetes személyként (magánvállalkozóként) vállalkoznak. Olvasónkat tehát valóban sújtja ez az új adónem, de ez sem jelenti azt, hogy minden banki utalásnál fizetni fogja. A Ptat. 4/2. §-a ugyanis viszonylag sok, a tranzakciós adó alól kivételt képező utalást tartalmaz, amelyek alá esnek pl. az adó- és járulékfizetéssel összefüggő utalások, de az adófizető saját számlái közt, ugyanazon bankon belül történő utalások is. Vagyis nincsenek megadóztatva olvasónk azon utalásai, amikor alkalmazottai után fizeti pl. a jövedelmi adóelőleget vagy a különféle járulékokat, de azok az utalások sem, amikor olvasónk a magánvállalkozói számlájáról a saját személyi számlájára utal bizonyos összeget, feltéve, ha a két számla ugyanabban a bankban van.

Ami pedig olvasónk utolsó kérdését illeti, nem véletlen, hogy a tranzakciós adóval kapcsolatban senki nem kezdeményezett népszavazást (referendumot). Az alkotmány 93/3. cikke ugyanis konkrétan nevesíti, hogy mi nem lehet népszavazás tárgya, az alapjogok és szabadságok és az állami költségvetés mellett pedig bizony az adók és járulékok is ide tartoznak. A tranzakciós adó eltörléséről tehát nem lehet népszavazást tartani, ezért az esetleges eltörlés a törvényhozón, vagyis a parlamenten múlik.