2022 a Szövetségben a belviszályok éve volt

A tavalyi egyesülés után 2022 volt az első teljes év, amelyet az MKP, a Híd és az Összefogás közös pártban, a Szövetségben élt meg. Ahelyett azonban, hogy a szubjektum egy egységes egészként viselkedett volna, a Szövetségben platformként továbbélő elődpártok között továbbra is nyílt ellentétek feszülnek. Először személyi kérdések, majd a magyarországi választási kampány, illetve Oroszország ukrajnai inváziója, ez után pedig a megyei választásra való jelöltállítás mentén feszültek egymásnak a platformok. Végül magának a platform-rendszernek a felszámolása vagy megtartása lett a legforróbb téma. Mindeközben a párt támogatottsága az öt százalékos parlamentbe jutási küszöb körül mozgott.

Személyi kérdések

Már a 2022-es év első napjaiban a Szövetség MKP-platformja közleményben szólította fel Jakab Elemért, a Híd-platform egyik kelet-szlovákiai vezetőjét, mondjon le arról, hogy a közös párt Országos Tanácsának (OT) tagja legyen. Jakab delegálását az MKP mellett az Összefogás is nehezményezte, sőt az utóbbi a hidas politikussal kapcsolatban toxikus személyiségről beszélt. Bugár Béla (akkor még Híd-platform) közleményben ugyanakkor kifogásolta, hogy az MKP- és az Összefogás-platformok elhatárolódtak Jakabtól. A pártelnök, Forró Krisztián viszont szintén nem örült annak, hogy Jakabot az OT tagjává nevezte ki a Híd-platform.

Március végén aztán a Híd két korábbi politikusa, Érsek Árpád egykori közlekedési miniszter és Csicsai Gábor, a párt hajdani mezőgazdasági államtitkára kilépett a Szövetségből. Május elején pedig Bugár Béla, a Híd korábbi elnöke távozott a pártból. Ezt azzal indokolta, a Szövetség MKP-platformja nem tartja be az egyezségeket, de Berényi Józsefet (MKP-platform) és a közös párt elnökét, Forró Krisztiánt is bírálta. Bugár azt mondta, nem tervez más pártban politizálni, Berényi szerint azonban pont ez lehetett a háttérben. Bugár egyébként december elején lapunknak úgy nyilatkozott, kizárt, hogy a parlamenti választáson bármilyen jelöltlistán elinduljon.

Bugár neve azzal kapcsolatban merült fel, hogy az augusztusban felröppent hírek szerint Mikuláš Dzurinda, az egykori SDKÚ vezetője egy új politikai projektet indítana és magyar személyiségeket is megkeresett azzal, csatlakozzanak a kezdeményezéséhez. Jelen összefoglalónk írásáig Dzurinda nem jelentette be a projektjét.

A magyar választás

Januárban a Híd és az MKP, illetve bizonyos mértékig az Összefogás között újabb konfliktustémát jelentett a magyarországi választási kampány. Az MKP-platform az önálló kommunikációjában a Fidesz–KDNP kampányrendezvényének tekinthető Békemeneten való részvételre buzdított. Az Összefogás-platform ugyan kiállt a magyarországi kormánypártok mellett, de elhatárolódott a kampányukban való részvételtől, a Híd-platform elnöke, Rigó Konrád pedig arról beszélt, ők egészen biztosan nem fordulnak a szimpatizánsaik felé azzal, hogy támogassák a magyar kormánypártokat.

Március utolsó napján még nem lehetett tudni, hogy a Szövetség elnöke, Forró Krisztián részt vesz-e április harmadikán a Fidesz-KDNP választási eredményváróján. Egyedül a Híd-platform vezetése jelentette ki egyértelműen, nem lesznek ott a budapesti eseményen. A magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter ugyanakkor az Új Szónak adott interjújában hívta meg Forrót az ő eredményvárójukra, amit azonban a pártelnök nem tekintett hivatalosnak, így arra az eseményre nem készült ellátogatni. Végül nem derült ki, hogy a magyar kormánypártok rendezvényén részt vettek-e a Szövetség vezetői, hiszen a vendégeket hermetikusan elzárták az újságíróktól. Az azonban biztos, az ellenzék eredményváróján, ahol nem szigetelték el a sajtó munkatársait, kollégánk nem találkozott velük. Végül a párt vezetése gratulált a Fidesz-KDNP-nek az újabb kétharmados győzelméhez.

Az orosz invázió

A Szövetségen belül újabb megosztó témává vált Oroszország ukrajnai háborúja. Február elején, még a nyílt konfliktus kitörése előtt az MKP-platform olyan Facebook-bejegyzést osztott meg, amely szerint Magyarország nem érzi, hogy Oroszország veszélyeztetné. Magyarország kormánya azonban nem tett ilyen állásfoglalást. A platform szerint egy hiba történt, a félrevezető bejegyzést eltávolították. Nem sokkal később az Ukrajna elleni orosz agresszió első lépéseit, így a szakadár Luhanszk és Donyeck megye önállóságának orosz elismerését, azonban élesen elítélte a párt. „A Szövetség támogatja Ukrajnát” – jelentették ki. A Híd-platform is ilyen üzeneteket fogalmazott meg, az Összefogás azonban inkább kerülte a témát. Az utóbbi platformban politizáló Mózes Szabolcs, a párt alelnöke viszont, ugyan csak a maga nevében, de nyíltan beszélt arról, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás helyes lépés. A párt politikusai között azonban nem mindenki állt ki Kijev mellett. Így az MKP-platform vezetője, Berényi József sem, aki ezt az ukrán kormány kisebbségellenes lépéseivel indokolta. Az MKP, a magyar kormány álláspontját osztva, ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. Ősszel aztán az Oroszország elleni szankciók miatt alakult ki némi feszültség. Míg a pártelnök Forró Krisztián a korlátozó intézkedések átértékelését szeretné, addig a Híd-platform vezetője, Rigó Konrád szerint fenn kell tartani a szankciók rendszerét, Mózes Szabolcs (Összefogás-platform) alelnök pedig rámutat, a gázárnövekedés nem áll összefüggésben a korlátozó intézkedésekkel.

A regionális választások

2022 az összevont megyei és települési önkormányzati választás éve is volt. A Szövetség számára több szempontból is fontos eseményről volt szó. Ez volt az első voksolás, amelyen a szubjektum megmérette magát, az MKP pedig hagyományosan nagyszámú és viszonylag erős regionális pozícióval rendelkező szereplő, sok polgármesterük, helyi és megyei képviselőjük, két megyei alelnökük volt, de a Híd is rendelkezett néhány ilyen pozícióval. Április elején azonban a Szövetség platformjai a polgármesterjelöltek állítása miatt feszültek egymásnak. A Híd felelőtlenséggel, az Összefogás obstrukcióval vádolta az MKP-platform vezetőjét, Berényi Józsefet, aki szerint azonban az Összefogás az, amely valótlan információkkal próbált előnyt szerezni. Ezután még élesebb konfliktus alakult ki, amelyben az MKP platform az Összefogás- és a Híd-platformmal állt szemben. Az MKP ugyanis mindenáron a platform-elnökét, Berényit szerette volna Nagyszombat megyében a megyeelnöki tisztségéért indítani, amivel a Híd és az Összefogás nem tudott azonosulni. Ezzel egy hosszas és kiélezett hatalmi harc kezdődött, míg aztán a szintén MKP-s pártelnök, a rendes jelöltállítási folyamatot megkerülve, Berényit indította a megyeelnöki tisztségért. Sólymos László és Rigó Konrád (mindketten Híd-platform), illetve Mózes Szabolcs (Összefogás-platform) ekkor arról beszélt, az elnök túllépte a hatásköreit és veszélyezteti a Szövetség jövőjét. Sőt a jelölt legitimitása is kérdéses lehet, amit a párt ún. döntőbizottsága elé is terjeszthetnek. Cikkünk írásakor azonban ennek semmi nyilvános nyoma még nem volt.

Az október 29-i választás aztán a Szövetség szempontjából sikernek bizonyult. Ugyan az önkormányzati választáson győztes településvezetők majdnem fele ezúttal is független, a pártok közül a második legtöbb polgármesterjelöltje a Szövetségnek futott be, 222 településvezető ennek az egy szubjektumnak a színeiben indult. További 41 olyan megválasztott polgármester is van, aki olyan koalíció jelöltjeként nyert, amelynek a Szövetség is a része. 14 esetben a Hlas és a Szövetség kettős indította a településvezetőt, hét további esetben a pároshoz a Smer is társult. Három településen pedig a Hlas–Sme rodina–Szövetség jelöltje nyert. A legtöbb polgármesterrel rendelkező párt egyébként a Hlas lett. A Szövetség ugyanakkor 54 megyei képviselői mandátumot szerzett, és azóta négy megyében az ő jelöltjük kapta meg a közigazgatási egység alelnöki tisztségét is.

A regionális választások kapcsán fontos megemlíteni a Simon Zsolt vezette Magyar Fórumot, amelynek eredményei összehasonlíthatatlanok a Szövetség által elértekkel, hiszen mindössze néhány kisebb településen járt sikerrel a polgármesterjelöltjük. A kampányban ugyanakkor több helyen is szembe-helyezkedtek a Szövetséggel. Így például Nagyszombat megyében Berényivel szemben Jozef Viskupičot (OĽaNO) támogatták. Simon pedig többször is elmondta, ezt megelőzően ugyan együttműködést ajánlottak a Szövetségnek, de a párt lényegében elutasította azt.

A Gyimesi-jelenség

Ahogy azt már a 2021-es összefoglalónkban is megírtuk, érdekes színfoltot jelent a szlovákiai magyar politikában Gyimesi Györgynek a kormányzó OĽaNO listáján parlamentbe jutott magyar képviselőnek az esete. Az év folyamán hol közelebbi, hol távolabbi volt a viszony a képviselő és a Szövetség, annak is az MKP-s, esetleg összefogásos tagjai között. December elején például Gyimesi és a párt egymásnak feszült, hiszen addigra kiderült, a kormány idén biztosan nem teljesíti ígéretét, miszerint elfogadnak egy kisebbségek jogállásáról szóló törvényt. Mindezt annak ellenére, hogy a jogszabály tervezete már egy jó ideje készen áll. Ez pedig egy újabb alkalmat adott a Szövetségnek arra, hogy bírálja a kormányt, illetve saját tervezet kidolgozását jelentette be. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban azonban az OĽaNO-s képviselő visszavágott a pártnak: „Nagyon sajnálom, hogy ezzel az indítvánnyal nem jöttek elő akkor, amikor az MKP 8, a Híd pedig 6 éven át kormányon volt” – nyilatkozta. Decemberben aztán Gyimesi és Forró egy közös munkaebédről készült képet posztolt a közösségi médiában, amely, látszólag legalábbis, baráti hangulatban telt. A 2022-es év végén az országos politikai válság is elérte a csúcsát, a kormány megbukott, az előrehozott parlamenti választás egyre valószínűbb lett. Ennek ellenére Gyimesi nem közölte világosan, melyik választási listán indul, marad-e az OĽaNO-nál, esetleg csatlakozik a Szövetséghez, vagy más megoldásban gondolkodik. A Szövetség Híd-platformjának politikusai korábban elhatárolódtak a képviselőtől és jelenleg is gyakran bírálják őt. Maga Gyimesi pedig az OĽaNO elnökének, Igor Matovičnak az egyik legközelebbi szövetségese lett.

A platformok

A Szövetség MKP-platformja novemberben váratlanul úgy döntött, január 28-ára összehívja a párt kongresszusát. A közgyűlésen fel akarják számolni a Szövetségen belül működő platformrendszert. Ezt azonban a Híd- és Összefogás-platform ellenzi. Ez az ellentét odáig fajult, hogy botrányba fulladt a párt decemberi Országos Tanácsa, az MKP-platform kivonult a testület üléséről. A Híd és az Összefogás vezetői az MKP-sok nélkül voltak kénytelenek sajtótájékoztatót tartani. A pártelnök, a szintén MKP-s Forró Krisztián sem állt a kamerák elé, sőt a lemondását is kilátásba helyezte, ha nem sikerül eltörölni a párton belül működő platformrendszert. A párt alakulásakor kötött megállapodás szerint ezt a belső rendszert csak az után értékelnék át, hogy a Szövetség a jelenlegi formájában megmérette magát a parlamenti választáson. Az MKP vezetése azonban attól tart, a Szövetség pont a platformok közti ellentétek miatt nem jutna a törvényhozásba. Ezzel együtt is a 2022-es év végén még nem lehetett látni, vajon a Szövetség platformokkal, vagy azok nélkül vág neki a soron következő választásnak.