Minden tizedik magyar Ficóékra szavazott

A Focus közvélemény-kutató ügynökség a mostani parlamenti választás alkalmával is készített ún. exit poll felmérést, amely során a szavazóhelyiségekből kilépő polgároktól kérdezik meg egyebek mellett azt, kire adták a voksukat. Bár az urnazárás pillanatában kiadott kutatás a választás győztesének tekintetében tévedett, a Szövetségnek a felmérésben 4,3 százalékos eredményt jósoltak, a valóságban pedig a párt a szavazatok 4,38 százalékát szerezte meg. Továbbá az exit poll eredményeit statisztikai módszerekkel a választás tényleges adatainak figyelembevételével korrigálták.

A magyar választók

A szavazóhelyiségekből kilépő választóktól azt is megkérdezik, milyen nemzetiségűek. Az exit poll kutatást rendkívül nagy, 20 000 fős mintán végzik, amelynek, az ország magyar lakosságának megfelelően, kb. nyolc százaléka magyar nemzetiségű válaszadó. Ezért a felmérés az egyik, ha nem a legnagyobb „magyar mintás” kutatásnak is tekinthető. Az adatokból, nem meglepő módon, az látszik, hogy a magyar nemzetiségű választók között a Szövetség teljesített a legjobban, 57,7 százalékuk szavazott erre a pártra. A második a Smer lett 10,1 százalékkal, a Progresszív Szlovákia pedig 7,1 százalékkal bronzérmes. A Kékek és a velük együtt induló Híd a magyar választók 1,7 százalékának bizalmát nyerte el, míg a Magyar Fórumra nem egész egyszázaléknyi magyar szavazott.

Ha a 2023-as exit poll eredményeit összehasonlítjuk a 2020-as voksolás alkalmával készített felméréssel, illetve a korábbi hasonló kutatásokkal, akkor azt látjuk, hogy még soha nem szavazott annyi magyar szlovák pártra, mint most. 2016-ban a legtöbb magyar az MKP-ra, illetve a Hídra szavazott (47,5 százalék az előbbire, az utóbbira 35,6 százalék), és csak a magyarok 16,9 százaléka voksolt szlovák pártra. 2020-ban az MKÖ választási párt (amelyben az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás indult) kerek 50 százalékot fogott, míg a Híd 20,4-et, de már a magyar választók valamivel kevesebb mint 30 százaléka szavazott szlovák pártra. 2020-ban a magyarok körében a legnépszerűbb szlovák párt az OĽaNO volt 10,1 százalékkal.

Ahogy az a fenti adatokból is látszik, idén a magyar választók nagyjából 40 százaléka voksolt szlovák pártra. Ezen belül pedig meglepő eredményt ért el a Smer, amely 2020-hoz képest több mint megkétszerezte a támogatottságát a magyar választók körében. Három és fél éve még csak a magyarok 4,6 százaléka szavazott Robert Fico pártjára, most pedig már több mint 10 százalék. Martin Slosiarik, a közvélemény-kutató ügynökség igazgatója szerint a Smer támogatottságának növekedéséhez hozzájárulhatott, hogy a párt vezetője, Robert Fico és Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök között jó a viszony. Ez ugyanis a magyar választók szemében legitimizálhatta a Smert és annak elnökét.

A magyar választók körében jelentősen veszített népszerűségéből az OĽaNO, amely 2020-ban 10,1 százalékos támogatottságot, 2023-ban pedig csak 6,9 százalékos eredményt ért el ebben a körben. Érdemes kiemelni még a Hlas magyarok közt elért eredményét (a magyar szavazatok 5,7 százalékát szerezték meg), hiszen Peter Pellegrini és a legtöbb párttársa a 2020-as választáskor még a Smer színeiben politizált.

A pártok tábora

A Focus 2020-ban és idén készített exit polljának összevetésével az is elemezhető, hogy az egyes pártok honnan csábítottak át választókat, vagy másként fogalmazva, a három és fél évvel ezelőtt induló szereplőktől hová vándoroltak át a szavazók. Ebből az látszik, hogy az MKÖ választási párt most is az urnákhoz járuló szavazóinak 88 százaléka a Szövetségre voksolt. Azok között is, akik 2020-ban még az MKÖ-re szavaztak, akad néhány százalék (2,1%), aki úgy döntött, idén a Smerre adja a voksát. Abszolút számokban ez kétezer szavazó körüli csoport lehet.

Azok közül, akik 2020-ban a Hídra szavaztak és most is az urnákhoz járultak, 59,9 százalék voksolt a Szövetségre, 12,4 százalék pedig a Hlasra adta a szavazatát. Magára a Kékekkel együtt induló Hídra pedig csak 6,9 százalék voksolt. Az egykori Híd-szavazók köréből a Progresszív Szlovákia és a Smer is tudott meríteni, előbbi a hidas szavazók 5,9 százalékát, az utóbbi pedig 5,3 százalékát vonzotta be.

Érdekes még az OĽaNO 2020-as magyar választóbázisának alakulása. lgor Matovič magyar választóinak legnagyobb része a Szövetséghez pártolt át; az OĽaNO 2020-as magyar szavazóinak 25,8 százaléka döntött így, de a Progresszív Szlovákia mostani szavazói között is találunk egykori OĽaNO-s magyarokat.

Martin Slosiarik, a közvélemény-kutató ügynökség igazgatója a fenti adatokkal kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, ezek a számok nem ragadják meg azokat a választókat, akik 2020-ban még az urnákhoz járultak, de idén otthon maradtak. Így például a fenti adatok nem a Híd 2020-as szavazóinak összességére, hanem csak azokra vonatkoznak, akik három és fél éve, illetve most is leadták a voksukat. 2020-ban a Híd valamivel kevesebb mint 60 ezer szavazatot kapott.

A szakértő szerint

Tóth Barnabás Felicián politológus az említett kutatások kapcsán arra mutat rá, az elmúlt 3 választás során készített exit pollból az látszik, jelentősen megnőtt a szlovák pártokra szavazó magyarok aránya. Ez a szám kb. 16 százalékról nagyjából 40 százalékra növekedett. „Ez egy újabb jele a szlovákiai magyar politika válságának” – tette hozzá. A szakértő szerint a magyar politikai szereplők együttműködésének hiánya és a választóknak az ebből fakadó elégedetlensége is a szlovák pártok felé fordíthatják a magyarokat, esetleg távol tartja őket a választóhelyiségektől. Hasonló oknak nevezte meg a magyar politikai szubjektumok intellektuális kiüresedését. „Vagyis azt, hogy nagyon egyszerű és alá nem támasztott üzeneteket tudtak csak megfogalmazni, ami pedig kevésbé meggyőző a választók számára” – magyarázta. Arra is rámutatott, a Szövetségnek nem sikerült egyértelműen meghatároznia magát az országos pártrendszerben. „Így például, bár kizárta a Smerrel való együttműködést, de nem volt hajlandó ezt az üzenetet aláhúzni” – mutatott rá. „A Smerre szavazók aránya azért is növekedhetett jelentősen, mert a magyarországi fideszes vezetés és az általuk befolyásolt média nagy teret engedett a Smernek. Támogató szerepbe állt be a Smer mögé” – szögezte le a szakértő. Ahogy arról szeptemberben beszámoltunk, az Adapt Institute, a Political Capital és az AKO közös kutatásából az derült ki, hogy a magyar kormányhoz közeli magyarországi médiumok Ficót gyakran erős vezetőként, a stabilitás zálogaként ábrázolják, míg a politikai botrányairól egy szót sem írnak. A szlovákiai magyarok 13,3 százaléka pedig a magyar kormánymédia hírtelevízióját, az M1-et nézi, hogy onnan tájékozódjon, de a magyar kormánymédia valamelyik másik csatornáját is nagy arányban követik azért, hogy híreket fogyasszanak.

Az exit pollról

Ahogy arról beszámoltunk, a Focus 2023-as exit pollja jelentősen felülmérte a Progresszív Szlovákia várható eredményét, 23 százalék feletti támogatottságot mutattak ki, míg a valóságban a párt 17,96 százalékos eredménnyel a második helyezett lett a Smer mögött. Robert Fico pártjának eredményét (22,94%) viszont egy százalék híján eltalálták, 21,9%-ot mértek a Smernek. A Hlas esetében ugyancsak tévedett a felmérés. Míg Peter Pellegriniék támogatottsága az exit poll szerint 12,2 százalékok állt, a valóságban a szavazatok 14,7 százalékát szerezték meg. Ezt Slosiarik azzal magyarázta, a Hlas szavazóiról, mivel egy új pártról van szó, nem lehetett tudni, mennyire utasítják el azt, hogy a kérdezőbiztosok kérdéseire válaszoljanak. Kiderült, Pellegriniék szavazói, a Smer választóihoz hasonlóan, nagy arányban utasítják el, hogy szóba álljanak a Focus kérdezőbiztosaival. A Smer esetében, mivel egy régóta létező pártról van szó, ezt számításba vették, a Hlasnál viszont nem annyira, amennyire kellett volna. Ahogy az azonban a feljebb részletezett adatokból is látszik, a magyar választók körében kisebb a Hlas-szavazók aránya, mint országosan, így a nemzetiségi választók viselkedésére vonatkozó adatokat a Pellegriniékre felállított pontatlan előfeltételezés kevésbé befolyásolta.