Pozsony | Az uniós átlaggal ellentétben, Szlovákia és Magyarország lakosságának többsége nem ért egyet azzal, hogy az orosz–ukrán háborúért elsősorban Oroszország a felelős – derül ki a YouGov, brit közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből.

Bár a koronavírus-járvány következtében egyre több ember kényszerült olyan online szolgáltatásokat igénybe venni, amelyek felhasználása korábban elképzelhetetlennek tűnt, az elmúlt két évben mégsem történt érezhető javulás a lakosság digitális készségeinek fejlesztése terén – derül ki az IVO társadalomkutató intézet legújabb felméréséből.

Pozsony | A lakosság egyharmada nem a kitanult szakmájában helyezkedik el – derült ki a Kariéra.sk portál legújabb felméréséből. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaerőpiacon továbbra is az informatikai szakembereket keresik a leginkább, de a diákok többsége nem a technikai szakok iránt érdeklődik.

Ha Szlovákiában törne ki háborús konfliktus, a többség az országban maradna, de nem lenne hajlandó fegyvert fogni – derült ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség friss felméréséből, amelyet a Markíza televízió Na telo című politikai vitaműsorában mutattak be.

Pozsony | Ha a parlamenti választást áprilisban tartották volna, a Hlas párt nyert volna a szavazatok 18,9 százalékát szerezve meg. A Smer (14,5%) megelőzte volna a harmadik helyre szoruló SaS-t (14%) – derül ki az AKO ügynökség felmérésének eredményéből, amelyet a JOJ televízió megrendelésére készítettek.

A 18 és 25 év közötti időszak meghatározó jelentőséggel bír a karrierrel, életstílussal és önfejlesztéssel kapcsolatos nézetek kialakulása és megszilárdulása szempontjából – derül ki a IUVENTA (Szlovák Ifjúsági Intézet) szakértőnek kutatásából, melyben azt vizsgálták, hogyan élik meg a fiatalok a felnőtté válást, s milyen hatással van jóllétükre a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos konspirációs elméletek terjedése.

Minden második ember elégedetlen azzal, ahogy az Európai Unió eddig reagált az ukrajnai konfliktusra – derült ki abból a felmérésből, melyet az Európai Bizottság szlovákiai képviselete rendelt a Focus ügynökségtől.

Szlovákiában egyre nagyobb aggodalomra ad okot a háború gazdasági következményei, különösen az árak emelkedése és a gazdasági válság. Ez az „Ako sa máte, Slovensko?“ („Hogy vagy, Szlovákia”) felmérésből következik. A felmérésből az is kiderült, hogy háború esetén az összes válaszadónak mindössze 27,5 százaléka lenne hajlandó harcolni Szlovákiáért.

A Plus JEDEN DEŇ napilap felmérésében, amelyben az olvasóikat főleg arról kérdezték, mennyire elégedettek a jelenlegi kormánnyal, arról is szavazhattak az emberek, hogy kiben bíznak leginkább a Heger, Kollár Caputová hármasból.

Pozsony | A lakosság egyharmada szerint a nyugati hatalmak provokációja váltotta ki az ukrajnai háborút, minden tizedik válaszadó pedig azt gondolja, színészek szerepelnek a háborús felvételeken – derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közvélemény-kutatásából.

Pozsony | A koronavírus-járványtól már alig, a növekvő energiaáraktól, az Ukrajnában zajló háborútól, valamint a hazai egészségügy állapotától viszont egyre inkább tartunk – derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének legújabb felméréséből.

Pozsony | Kevésbé félnek a világjárványtól, inkább az áremelkedés, az ukrajnai háború és az egészségügy állapota miatt aggódnak az emberek – derül ki a Hogy van, Szlovákia? (Ako sa máte, Slovensko?) felmérésből.

Pozsony | A lakosság többsége egyetért a NATO-seregek érkezésével Szlovákiába, az amerikai katonák jelenlétét azonban a többség ellenzi – derül ki egy friss felmérésből.

Dunaszerdahely | Kérdőíves felmérést indított a készülő városliget fejlesztéséről a városi hivatal. A képviselő-testület korábban jóváhagyta, hogy ligetet alakítanak ki a Kisudvarnoki út menti gokartpálya helyén.

Pozsony | A közelmúltban nyilvánosságra hozták a népszámlálás nemzetiségi eredményeinek részletes adatait. Ebből kiderül, hogy az elsősorban magyar identitásúak között több mint 39 ezren valamilyen más nemzetiséghez tartozónak is érzik magukat. Az elsődlegesen szlovák nemzetiségűek között pedig közel 30 ezren vannak azok, akik a felmérés során a magyar identitásukat is bejelölték. Az adatok értelmezésén is dolgoznak, 160 település kerülhet újonnan a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatálya alá. Ebből öt településen kerülhetnek ki magyar táblák.