Egyre kevésbé bízunk a politikusokban, de egymásban is

A bizalom egyike azon kulcsfontosságú elemeknek, amik biztosítják a társadalom egységét. Ha ez az összetevő hiányzik, az nemcsak az emberek közötti kapcsolatok alakulására, de az ország gazdasági kilátásaira, valamint a közbiztonságára is negatívan hat. Minél kevésbé működnek együtt egymással a polgárok, az állam annál nehezebben birkózik meg a felmerülő krízisekkel. Ez a tendencia pedig Szlovákiában is megfigyelhető, ahol a lakosok egymással, de a döntéshozókkal szemben is bizalmatlanok, derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felméréséből, ami a DEKK Intézet megrendelésére készült.

Kísértő múlt

Az adatgyűjtés tanulságai szerint mostanra mindössze a válaszadók 21 százaléka szögezte le egyértelműen, hogy bizalommal fordul mások felé. 

Az elsőre sokkolónak tűnő adat azonban nem lepte meg a szakértőket, mivel hazánkban az emberek közötti bizalom szintje Szlovákia megalakulása óta 23 százalék körül mozog. Különösebb kilengést pedig általában az aktuális politikai, valamint gazdasági helyzetnek sem sikerül eszközölnie. Mindez annak tudható be, hogy a történelmi múlt megágyazott a bizalmatlanságnak, ezt pedig azóta sem sikerült levetkőzni. Nem véletlen, hogy a felmérés megállapításai szerint az idősebb generációk a leginkább szkeptikusak, míg az ezredforduló környékén születettek kifejezetten optimisták és idealisták, mivel nem élték át azokat az eseményeket, amik rányomták a bélyegüket a szüleik és nagyszüleik megéléseire.

A Z generációsok körében azonban fordulat tapasztalható. Mivel eddigi éltük során a gazdasági válságtól kezdve a világjárványon át a háborúig számtalan krízissel szembesültek, így kifejezetten bizalmatlanul viszonyulnak egymáshoz, de a választott tisztségviselőikhez is. 

Ha az iskolai végzettség, a jövedelem, valamint a párthovatartozás szempontjából közelítjük meg a kérdést, egyértelműen látszik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező, jobbára liberális beállítottságú polgárok sokkal több bizalommal fordulnak embertársaik felé, mint azok, akikre nem illik rá ez a leírás.

A politika egyre népszerűtlenebb műfaj

Az intézményekbe vetett hit mértékét nagyban befolyásolja, hogy az adott létesítmény kapcsolódik -e a politikához. 

Míg a tudósoknak és tudományos intézményeknek, valamint az egyetemeknek és főiskoláknak a válaszadók több mint 70 százaléka szavazott bizalmat, addig az elnöki palota (48 százalék), a kormányhivatal (30 százalék), valamint a parlament (22 százalék) kifejezetten rosszul teljesít. 

Mivel a három említett intézmény megítélése szorosan összefügg azzal, hogy éppen ki „irányítja” azt, így a Focus szakemberei kiemelték, hogy a válaszadók véleménye ebben ez esetben leginkább a politikusoknak szól.

Jó példa erre, hogy a volt államfő, Zuzana Čaputová mandátuma idején 56 százalék körül mozgott az elnöki hivatalba vetett bizalom, ami az aktuális köztársasági elnök, Peter Pellegrini beiktatását követően 48-50 százalék körül alakult. A Robert Fico vezette kormány (30 százalék) egyébként valamivel jobban teljesít, mint az Igor Matovič majd Eduard Heger vezette kabinetek (23 százalék). Általánosságban véve azonban elmondható, hogy az önálló Szlovákia létrejötte óta rendkívül ritkán, legfeljebb időszakosan sikerült valamelyik kormánynak 50 százalék fölé feltornáznia a bizalmi indexét. 

Míg egyre több ember hisz a rendőrségben, valamint a fegyveres erőkben, addig az egészségügybe és az oktatásügybe vetett bizalom területén jelentős visszaesés tapasztalható. Az elemzők ezt a tavalyi évben tapasztalható állandó bizalmatlansággal, valamint a folyamatos sztrájkkészültséggel magyarázzák. Annak ellenére, hogy Robert Fico (Smer) kormánya rendszeres kritizálja a civil szervezetek egy részét, a nonprofit szektor támogatottsága nem mutat komoly csökkenést. 

Változatlan problémák

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mi aggasztja leginkább az ország lakosait. A helyzet pedig nem sokat változott az elmúlt években. A 2023-ban és 2024-ben végzett adatgyűjtés eredményei teljesen egyformák. 

A polgárok az inflációt, valamint az áremelkedést tartják a legnagyobb problémának, szeretnék, ha javulna az egészségügy csapnivaló állapota, de annak is örülnének, ha a kormány lépéseket tenne a hazai életszínvonal emelése érdekében. Ez utóbbi a megkérdezettek szerint kivitelezhetetlen az egyes juttatások reformja nélkül.