Nem bízunk már egymásban: egyre borúlátóbbak és bizalmatlanabbak vagyunk

Az idősek és fiatalok is bizalmatlanok 

A legnagyobb bizalmatlanság a legfiatalabb és a legidősebb generációkra jellemző. Az 55–64 év közötti korosztály mindössze 16 százaléka gondolja úgy, hogy másokban meg lehet bízni. Ugyanakkor több mint 81 százalékuk vallja azt, hogy „nagyon ébernek kell lenniük”. Pavol Kosnáč, a DEKK Intézet igazgatója szerint ez a nemzedék még a totalitárius rendszerben nőtt fel, amikor „vigyázni kellett a nyelvünkre”.

Kosnáč rámutatott arra is, hogy 

Nyugat-Európában, ahol nem élték meg a totalitarizmust, az idősebbek jobban bíznak más emberekben, mint a fiatalabbak. 

Szerinte a bizalom megingását az is okozhatta, hogy a kommunizmus bukása után sokan reménykedtek a demokráciában, és azt várták, hogy az életszínvonal hamarosan eléri az osztrák szintet – ám ezek a várakozások nem teljesültek.

A kutatás szerint a bizalom szintjét némileg javítja az ezredfordulós generáció (1981–1996 között születettek). Ez a csoport olyan lehetőségekhez jutott, amelyeket szüleik nem élvezhettek. Kosnáč szerint ők „a legidealistább generáció közé tartoznak”, akik kevésbé anyagiasak, inkább élményekre költik a pénzt. Felnőtté válásukat a technológiai fejlődés kísérte, amely korábban optimizmusra adott okot – ez azonban mára már kevésbé igaz. 

A fiatal felnőttek eredményei

Az interperszonális bizalom a fiatalabb korosztályok esetében is ijesztően alacsony. A 18–24 évesek mindössze 22 százaléka véli úgy, hogy a legtöbb ember megbízható, míg több mint 75 százalékuk az ellenkezőjét gondolja. A 25–34 évesek körében a bizalom aránya 26 százalék, míg 72 százalékuk bizalmatlan. A 35–44 éveseknél hasonló arányokat mértek. Ezen adatok alapján elmondható, hogy az alacsony bizalmi szint szinte minden fiatal felnőtt korcsoportban megjelenik.

A diákok válaszai súlyos jövőbeli problémát jeleznek

A DEKK Intézet külön tanulmányt is készített a diákok körében. A nem reprezentatív kutatásban 2 887 szakközépiskolás és gimnazista vett részt. Az eredmények még az országos átlagnál is sötétebb képet festenek: a megkérdezett diákok 83 százaléka szerint „nagyon ébernek kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy kiben bízunk”, és csupán 17 százalékuk gondolja úgy, hogy a legtöbb ember megbízható.

A kutatók figyelmeztetnek, hogy ha egy reprezentatív felmérés is alátámasztaná ezt az eredményt, az azt jelentené, hogy egy új, extrém módon bizalmatlan generáció nő fel. Ez a társadalmi együttműködésre és a közösségi élet minőségére is negatívan hatna.

A bizalomhiány társadalmi következményei

A DEKK Intézet szerint a bizalom hiánya nemcsak az egyéni kapcsolatokra, hanem az egész társadalom működésére is kihat. A kutatás rámutatott, hogy a bizalomhiány növeli a rendszerellenes magatartásformák számát, csökkenti a válságokkal szembeni ellenálló képességet, fokozza a társadalmi polarizációt, rontja a gazdasági teljesítményt és gyengíti az általános biztonságot.

Pavol Kosnáč kiemelte: 

Érdekünkben áll, hogy a fiatalokkal kapcsolatban ne csak az agyelszívással és a negatív demográfiai fejlődéssel foglalkozzunk, hanem az esetlegesen alacsony általános interperszonális bizalommal is.

A fiatalok elégedetlensége és az elvándorlási hajlandóság mögött ez az alapvető bizalomhiány is állhat.