A régió egyik országának lakosai sem hisznek annyira a konspirációkban, mint mi

Az orosz propagandagépezet a háború kitörése óta igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy Moszkva azért támadt Kijevre, mert meg szerették volna óvni Ukrajna oroszul beszélő polgárait a Volodimir Zelenszkij elnök által elrendelt népirtástól. A Kreml terjesztette hamis hírek pedig több környező országban is fogékony közönségre találtak. Szlovákiában a lakosok csaknem fele, egészen pontosan 44 százaléka hiszi el a szóban forgó állítást, derül ki a Focus ügynökség és a Globsec által jegyzett felmérésből. Az adatgyűjtés arra is rámutatott, hogy a régió egyik országában sem hisznek annyian a konspirációkban, mint Szlovákiában. Ez feltehetően egyebek mellett annak tudható be, hogy ezek az üzenetek mostanra nemcsak az álhírportálokon jelennek meg, az egyes politikusok is a kommunikációjuk részévé tették őket. A népirtással kapcsolatos, valótlan állításokat például a külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) maga is többször hangsúlyozta nyilvánosan.

A legnépszerűbb konteók

A legnépszerűbb összeesküvés-elméletek listáját a háborúval kapcsolatos hamis állítások vezetik, a kormányellenes tüntetésekről szóló álhírek azonban alig egy hajszállal maradtak le az orosz-ukrán konfliktus mögött. A megkérdezettek csaknem 44 százaléka ugyanis meg van győződve róla, hogy a tiltakozásokat Soros György finanszírozza, akinek az a célja, hogy „ismét megdöntse Robert Fico kormányát”. A válaszadók annak ellenére is hisznek a milliárdos által szövögetett tervek létezésében, hogy az utóbbi hónapokban már maga a miniszterelnök sem hozta összefüggésbe Soros nevét a tiltakozásokkal, hiszen Fico mostanság inkább egy a grúz légió által szervezett puccstól tart. 

A kormányfő azon állítása, mely szerint az Európai Bizottság képviselői „eltérő véleményük miatt büntetnek bizonyos tagállamokat”, ugyancsak hallgatóságra lelt, a megkérdezettek több mint 40 százaléka egyért a Robert Fico által megfogalmazott gondolattal.

Szomszédaink többsége jobban áll

A felmérést jegyző Globsec kutatói úgy vélik, egy-egy ország politikusainak hozzáállása nagyban befolyásolja, hogy az adott állam polgárai mennyire fogékonyak a konspirációkra.

Szlovákiára, de a régió más országira is jellemző az a trend, hogy az emberek azért hiszik el ezeket a problémás, polarizáló narratívákat, mert azokat a választott tisztségviselőiktől is hallják

– mutatott rá Katarína Klingová, a Globsec munkatársa, aki egyúttal azt is megjegyezte, az általánosan érvényes megállapítások mellett azonban tapasztalható néhány kilengés is. Klingová ezek közé sorolja, hogy Magyarországon, ahol Szlovákiánál sokkal hosszabb ideje jelenik meg ellenségként a kormányzati narratívákban Soros György, mindössze az emberek 26 százaléka hiszi el, hogy a magyar származású Soros minden rossz forrása.

Ezek az állítások túlságosan hosszú ideje terjednek, így a legtöbben mára immunissá váltak

– magyarázta a Globsec szakértője.

Az adatgyűjtést egyébként Szlovákia mellett Magyarországon, Lengyelországban és Romániában is elvégezték, az eredmények pedig egyértelműen azt mutatják, hogy sehol sem hisznek annyian az összeesküvés-elméletekben, mint hazánkban.

A szlovákiai magyarok sem kivételek

Azt, hogy valaki mennyire fogékony a konspirációkra, nagyban befolyásolja az is, hogy egy-egy választás alkalmával melyik tömörülésre szavaz. A Globsec és a Focus egy rangsort is felállított, amelyből kiderül, hogy a kormánypártok támogatói hisznek leginkább a konteókban, a Republika szimpatizánsai a másik helyen végeztek, a képzeletbeli dobogó harmadik fokát pedig a Magyar Szövetség választói foglalnák el.

A korábban készült felmérésekben még látható különbség mutatkozott a Smer és a Hlas támogatói között, a Hlas szavazói ugyanis valahol az ellenzék és a koalíció között, félúton helyezkedtek el. Mostanra azonban gyakorlatilag teljesen elmosódtak a különbségek a két párt választói között. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy az elmúlt néhány hónapban komoly átrendeződés zajlott a politikai színtéren, amely következményeképp a Hlas elveszítette a mérsékeltebb szimpatizánsai jelentős részét. Az „újonnan érkezők” pedig jóval radikálisabbak, mint a korábbi szavazóbázis. 

Leginkább az ellenzék, valamint a parlamenten kívüli Demokraták támogatói utasítják el az összeesküvés-elméletet, azonban még az említett pártok támogatói között is akadnak kivételek, akik egyetértenek néhány feljebb említett állítással.