Messze még a társadalmi megbékélés, Szlovákia fél évvel a kormányfő elleni merénylet után is rendkívül megosztott

Azután, hogy május 15-én a nyitrabányai kormányülést követően merényletet követtek el a miniszterelnök, Robert Fico ellen, számos szervezet kutatja a miérteket és igyekszik felhívni a figyelmet a társadalom állapotára, hogy a jövőben ne történjen hasonló tragédia. Ezúttal a DEKK Intézet megbízásából a FOCUS közvélemény-kutató ügynökség készített egy felmérést, amelyben többek között arra keresték a választ, a lakosok megoldásnak tartják -e a véleménykülönbségek miatt kialakult nézeteltérések kezelésekor az erőszak alkalmazását.

Akadnak olyanok, akik helyeslik az erőszakot

A felmérés eredményeinek tanulságai szerint a megkérdezettek harmada ismer legalább egy olyan személyt, aki helyesli az erőszak alkalmazását, ha ellentétes nézeteket valló ellenféllel kerül szembe. A válaszadók negyede azonban egynél több hasonló meggyőződéseket valló egyént is meg tudott nevezni.

Mivel korábban nem készült ilyen jellegű felmérés, ezért nem tudjuk, hogy csökkenő, esetleg növekvő tendenciával van dolgunk. Az azonban biztos, hogy Szlovákia egyre inkább polarizált, mostanra Lengyelország és Magyarország mögött, alig egy hajszállal lemaradva, Európa harmadik leginkább megosztott társadalma vagyunk

– mutatott rá Pavol Kosnáč, a DEKK Intézet kutatója és igazgatója, aki példaként említi a Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat eredményét is, mely szerint a szlovákiai lakosok többsége meg van győződve róla, hogy a kívánt társadalmi változások kizárólag radikális megoldásokkal, például egy forradalommal érhetőek el.

Egyre kevésbé vagyunk szomorúak és hevesek

Az elemzők másik fontos célja az volt, hogy figyelemmel kövessák, hogyan alakul a közhangulat. Az ELV.ai és a CulturePulse adatait segítségül hívva értékelték, voltak -e különbségek a polgárok általános kedélyállapotában a kormányfő elleni merényletet után a korábbi erőszakos cselekményekhez viszonyítva.

A leginkább meglepő eredményekkel a Robert Fico elleni támadás és a prágai Károly Egyetemen történt tragédia összehasonlítása szolgált. Bár mindkét esetben jelentősen nőtt a düh, a bizonytalanság és a szorongás, az együttérzés és a vehemencia tekintetében lényeges különbségek tapasztalhatóak. Míg a prágai események erős érzelmeket váltottak ki az polgárokból, addig a kormányfő elleni merénylet esetében a legtöbb ember nem érzett szomorúságot.

Az eredmények arra utalnak, hogy még a lakosság azon részének, aki egyébként élesen elítélte a támadást, is gondot okozott, hogy empátiát érezzen az áldozat iránt. Azt azonban nem tudjuk, mi lehet ennek az oka

– jegyezte meg Kosnáč, aki legfeljebb a társadalmi polarizációval tudja magyarázni az adatokat. Szerinte a végletekig kiéleződött megosztottság csökkenti a különböző intézményekbe vetett bizalmat, emiatt az emberek a polarizáló politikusok iránt is nehezebben mutatnak együttérzést.

A megbékélést pedig az sem segíti elő, hogy „a nyilvános vita egyre inkább a bűnösök megtalálására, valamint az ellenfelek ellehetetlenítésére összpontosít”.

Mindig van visszaút

A tanulmány azokra a tényezőkre is kitér, amelyek erősítik a polarizációt. Ezek közé tartozik például a radikális megoldások iránti növekvő igény, a globális válságokra adott szlovákiai válaszok, a dezinformációk, a közösségi média, de a lakosok eltérő geopolitikai identitása is. A szakértők ennek ellenére arra figyelmeztetnek, hogy a társadalmi megosztottság ellen minden helyzetben lehet és érdemes is küzdeni.

Pavol Kosnáč úgy véli, mindenkinek elsősorban magából kellene kiindulnia.

„Az egészséges önreflexió révén minden személynek megvan az esélye, hogy felmérje, ő maga a polarizáció mely szakaszát éli” – mutatott rá a DEKK Intézet igazgatója, aki szerint nemzeti szinten az érzékenyítés lehet a probléma megoldásának a kulcsa.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ez működik. Az emberek kedvesebbek egymással, csökken a bűnözés és mérséklődik a megosztottság.