Meghalt a „bluesember”, az ittas sofőrök megéneklője

Too Drunk to Drive Drunk, vagyis Túl részeg az ittas vezetéshez – énekelte a leghíresebb dalában. A JoJo Russóval közösen jegyzett szerzemény 2012-ben jelent meg, a Hellfire című stúdióalbumon, s azóta sem volt egyetlen olyan dala, amely szélesebb körű ismertségre vagy kiemelkedőbb népszerűségre tett volna szert. A Spotifyon ez a leghallgatottabb dala, a YouTube kínálatában is a tíz legtöbbször lejátszott szerzeményeinek egyike. 

A védjegyévé lett sláger egyszerre tisztelgett a blues nagy klasszikusai előtt, s egyszerre vitt a funkys, groove-os basszussal és a kísérteties gitárral valami teljesen modern hangzást ebbe a négyperces száguldásba. Erőteljes, szenvedélytől fűtött hangja egy olyan blueshőst villantott fel, aki tökéletesen illeszkedik a műfaji hagyományokba: nagy adag öniróniával mesélt arról, hogy hiába a rendőrségi felszólítás, még ahhoz is mámoros volt, hogy lefékezzen megállni az igazoltatáshoz. Nem csoda, hogy egy csapásra a koncertek megkerülhetetlen záróeleme lett, amely általában a ráadás előtt hangzott el. A már tinédzserként fellépő gitáros ennél az egy dalnál persze sokkal több volt. Első albuma, a Rolling Stone magazin által „fergetegesnek” tartott Cold is the Night 1986-os megjelenése óta huszonötnél is több albuma jelent meg (a legutóbbi, a debütalbum újragondolása, idén márciusban), amelyek többnyire az elektromos blues, a dzsessz, a soul, a rock ’n’ roll és az R&B műfajokkal vegyítették a blues autentikusabb hangzását. Az Everybody Wants a Piece című albumát 2016-ban a legjobb kortárs bluesalbum kategóriában Grammy-díjra jelölték, de az elismerést nem ő kapta meg. 

Walker igazi „bluesember” volt, ahogyan Aretha Franklin nevezte. Olyan zenészekkel működött együtt, mint John Lee Hooker, Taj Mahal, Mark Knopfler, Bonnie Raitt és Steve Cropper, repertoárja olyan klasszikusokat tartalmazott, mint a T-Bone Shuffle. Rendkívüli színpadi ereje volt; egyik utolsó koncertjét is azon a New Orleans-i Jazzfesztiválon adta, ahol korábban hét-nyolc alkalommal fellépett, köztük a The Spiritual Corinthians Gospel Quartettel, még a szólókarrierje beindítása előtt.