Miért tévedtek a közvélemény-kutatók?

A Szövetség eredményvárójában az először közzétett exit poll adatok a kivetítőn.(Somogyi Tibor felvétele)
Pozsony |

A közvélemény-kutató ügynökségek a mostani választás alkalmával is jelentősen melléfogtak. A választóhelyiségekből kilépő szavazók megkérdezésével készített ún. exit poll felmérések ugyanis jelentősen más eredményt mutattak, mint a voksolás valódi végkimenetele.

A Focus exit pollja szerint, amely során 20 ezer választót kérdeztek meg, a Progresszív Szlovákia nyerte volna a választást 23,5 százalékkal, a Smer lett volna a második 21,9 százalékkal, a Hlas 12,2 százalékot szerzett volna, míg az OĽaNO 8 százalékos eredményt ért volna el. A parlamentbe került volna még az SaS (6,4%), a Republika (6%) és a KDH (5,3%). Viszont nem jutott volna a törvényhozásba az SNS (4,4%), ahogy a Szövetség sem (4,3%).

A Median SK hasonló kutatása, amelyben 16 805 szavazót kérdeztek meg, ugyancsak a PS győzelmét jósolta (20%). A Smer a második helyet kapta (19,1%), a Hlas pedig a harmadikat (11,2%). Az OĽaNO-t 9,5 százalékra, az SaS-t 6,4 százalékra, a KDH-t ugyancsak 6,4 százalékra, a szélsőjobboldali Republikát 6,1 százalékra, az SNS-t 5,4 százalékra, míg a Szövetséget 4,2 százalékramérték.

Itt érdemes felidézni, hogy a választás valódi győztese a Smer lett 22,94 százalékkal és a PS csak a második helyezett lett 17,96 százalékkal. A Hlas valóban bronzérmes lett, de 14,7 százalékot szerzett. Az OĽaNO 8.89 százalékot, a KDH 6,82 százalékot, az SaS 6,32 százalékot kapott, de 5,62 százalékkal a törvényhozásba jutott az SNS is, míg a Republika (4,75%) és a Szövetség (4,38%) a parlamenten kívül maradt.

Slosiarik: Tévedtünk

A felmérések eredményei és a valós végkifejlet közötti eltérés nem írható csupán a statisztikai hibahatár számlájára, főként akkor, ha Smerre, a PS-re és a Hlasra vonatkozó adatokat nézzük. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója lapunknak ezt azzal magyarázta, hogy az exit poll felmérésük módszertanának kialakításában fontos szerepet játszik, hogy miként viselkedtek egy-egy párt szavazói a korábbi választások alkalmával. Így például számítottak arra, hogy a választóhelyiségekből kilépő szavazók megkérdezéséből származó adatokban a PS és az SaS támogatói túlreprezentáltak lesznek. Minden bizonnyal azért, mert ők nyíltabban vállalják a pártszimpátiájukat. Slosia-rik kiemeli, a Hlas esetében, mivel egy nemrégiben létrejött pártról van szó, nem tudták, a szavazóik mennyire hajlandóak a kérdezőbiztosok kérdéseire válaszolni. A valós eredmények láttán azonban kiderült, hogy a Hlas választói, a Smer szavazóihoz hasonlóan, nem igazán szeretnének részt venni egy ilyen felmérésben. Az igazgató szerint míg a Smer tekintetében erre számítottak is és a módszertanban ezt figyelembe vették, a Hlas szavazói esetében hasonló kompenzációs mechanizmust nem tudtak alkalmazni, hiszen nem volt azt mi alapján beállítani. Slosiarik szerint mindez oda vezetett, hogy a PS támogatottságát felülmérték. „A döntések meghozásánál hagytuk, hogy a legutóbbi felmérések is befolyásoljanak minket, amelyek inkább a Smer és a PS párharcát vetítették előre. Mindezt annak ellenére, hogy a mi választás előtt készített felméréseinkben a PS sosem előzte meg a Smert. Hibásan döntöttünk” – jelentette ki Slosiarik.

Társadalmi sokk volt

Tokár Géza politológus úgy véli, a valóságos és az exit poll eredmények közötti különbség szinte egy társadalmi megrázkódtatással ért fel. „A lakosság egy része Robert Fico vereségének tudatával ment aludni, aztán másnap reggel valami teljesen másra ébredt” – mutatott rá a szakértő. Tokár szerint kizárható, hogy a Focus felmérése esetében valamiféle tendenciózusság, valamely politikai oldal felé hajlás okozta volna a tévedést. „Már csak azért sem, mert az exit pollnál ha valaki rosszul mér, órákon belül kiderül, hogy téved. Ezt előzetesen egyetlen ügynökség sem vállalná be” – magyarázta azzal, hogy mivel az ilyen kutatások eredményét a választóhelyiségek zárása után mutatják be, a szavazók viselkedését egyáltalán nem lehet azokkal befolyásolni. Tokár szerint is valóban az lehet a Focus tévedésének oka, hogy rosszul állították be a felmérés módszertanát. „Az exit poll nem más, mint egy nagy közvélemény-kutatás, ami speciális körülmények között készül. És ugyan nagyon pontosnak szokták tartani, de könnyű rosszul beállítani a paramétereket és félre mérni” – mondta, és hozzátette, felmerül annak a kérdése, hogy szükség van-e exit pollokra. Úgy véli azonban, mivel a Statisztikai Hivatal nagyon lassan dolgozza fel a szavazatokat, a végleges eredmények nyilvánosságra kerüléséig az exit poll lehet az egyetlen kiindulópont.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?