Így szavaztak a magyarok a választáson

A voksolás napján a Focus által készített exit poll szerint a magyarok 50 százaléka az MKÖ-re, 20,4 százaléka a Hídra, és 10,1 százaléka az OĽaNO-ra szavazott. A többi szlovák párt a magyar választók körében 5 százalék alatti eredményt ért el: például a Smer 4,6 százalékot, a PS/Spolu 2,3 százalékot. Összességében a magyarok 29,7 százaléka erősítette szavazatával valamelyik szlovák pártot.

Az exit poll során a szavazóhelyiségből kilépő szavazóknál arra is rákérdeznek, hogy négy éve kire adták voksukat. Kiderült, hogy az MKÖ mostani választótáborának 24,5 százaléka 2016-ban még a Hídra, 60,2 százaléka pedig az MKP-ra adta a voksát. A Híd szavazóinak 84,2 százaléka most és négy éve is ezt a pártot választotta. Az MKP-tól 7 százaléknyi szavazót tudtak átcsábítani. A szlovák pártoktól egyik formációnak sem sikerült jelentősebb számú szavazót áthoznia. Érdekes még a mobilizáció mértéke, vagyis azok a száma, akik 2016-ban nem járultak az urnákhoz, de most leadták a szavazatukat. A Híd mostani választóinak 4,9, az MKÖ szavazónak 12,1 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

Míg 2016-ban a Híd szavazóinak több mint fele szlovák volt, most választóinak közel háromnegyede magyar. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója lapunknak elmondta, a szlovák nemzetiségűek között is sokan lehetnek olyanok, akik beszélnek magyarul. „A párt megtartotta a választói bázisának magját, de ez a mag jelentősen csökkent” –  tette hozzá Slosiarik. Szinte az egész MKÖ-szavazóbázis magyarokból áll, és valamivel több benne a fiatal, mint a Hídban.

A Híd a 2020-as választáson a szavazatok 2,05%-át szerezte meg, ami 59 174 voksot jelent. Az MKÖ pedig 112 662 szavazatot kapott, amellyel 3,9%-os eredményt produkált. 

A részletes adatok tükrében

Slosiarik a szavazók mobilizációjával kapcsolatban elmondta, országosan a választók 14 százaléka a négy évvel ezelőtti voksoláson nem vett részt. A szlovák pártok közül a Sme rodina tudta legtöbbjüket megszólítani. A Boris Kollár vezette formáció szavazóinak 21 százaléka került ki ebből a csoportból. A választás győztesének, az OĽaNO-nak a választótáborát 18 százalékban alkották olyanok, akik négy éve nem szavaztak. Slosiarik kiemelte, ezeknél a számoknál mindig figyelembe kell venni az elsőválasztók által okozott hatást. Ők négy éve még nem szavazhattak. A Híd mostani táborából 4,9 százaléknyian, az MKÖ választóbázisából 12,1 százaléknyian nem járultak az urnákhoz 2016-ban. Ebből a Híd esetében 1,4, az MKÖ esetében 3,6 százalékpontnyi szavazó volt elsőválasztó. 

A hűséges szavazók

A 2. táblázat a Híd és az MKÖ mostani szavazóbázisának összetételét mutatja. Eszerint a Hídra most 84,2 százalékban olyanok voksoltak, akik már 2016-ban is ezt a pártot választották és 7 százaléknyi MKP-szavazót is meg tudtak szólítani. Az MKÖ választóinak 60,2 százalékát teszik ki a 2016-os MKP szavazók és 24,5 százalékát a 2016-os Híd szavazók. A Híd 4,9 százaléknyi, az MKÖ 12,1 százaléknyi választót mobilizált.

A 3. táblázatban látható adatok azt mutatják, hogy miként változott a Híd és az MKP 2016-os választótábora, vagyis a mostani voksoláskor hűek maradtak-e pártjukhoz, vagy átszavaztak máshová. Az MKP 2020-ban az MKÖ listáján indult. Az adatok szerint a most megkérdezett Híd szavazók 27 százaléka már 2016-ban is ezt a pártot választotta, de jelentős mértékben döntöttek az MKÖ mellett, illetve a Za ľudí, az OĽaNO és a PS/Spolu is nagy mértékben csábította magához a Híd választóit. Azok között, akik 2016-ban az MKP-t választották, most az MKÖ volt a legnépszerűbb (88,8%) és csak kevesen (4,5%) vándoroltak a Hídhoz, illetve még az OĽaNO-hoz is átpártolt 2,9 százaléknyi MKP-s szavazó. A többi szlovák párt egy százalék alatti 2016-os MKP-szavazót tudott magához csábítani.

A 2. és a 3. táblázat hasonló adatokat mutat, de, ahogy azt a számértékek is mutatják, nem tükörképei egymásnak. A 2. táblázat a Híd és az MKÖ mostani szavazóbázisának összetételét mutatja, míg a 3. táblázat a Híd és a 2016-ban önállóan induló MKP szavazóbázisának felépítéséből indul ki. A 3. táblázattal kapcsolatban Slosiarik arra figyelmeztet, ennek értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a benne szereplő adatok csak azokat a választókat tükrözik, akik most az urnákhoz járultak. Így azon a szavazók pártpreferenciáját, akik 2016-ban még voksoltak, de most távol maradtak a szavazóhelyiségektől, a 3. táblázat nem mutatja. Slosiarik szerint ez azért sem elhanyagolható, mert a Híd szavazóinak egy része valószínűleg csalódott, a magyar választók általában pedig azért ábrándulhattak ki, mert nem együtt indultak a magyar pártok. Így egy részük távol maradhatott a szavazástól. Focus vezetője szerint a 2. és a 3. táblázat összehasonlítása alapján az látszik, hogy a Híd megtartotta a választói bázisának a magját, de ez a mag jelentősen csökkent.

A döntés oka

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy miért döntöttek a választók egyik vagy másik párt mellett. A Híd esetében a szavazóik 30,7 százaléka azt válaszolta, a párt kisebbségi programja győzte meg őket. Ugyanezt a tényezőt az MKÖ esetében 57 százalék jelölte meg döntése indoklásául. Általában az egész program a Híd szavazóbázisának 16,9 százaléka, az MKÖ táborának pedig 9,4 százaléka számára volt a döntő érv. Jelentős különbség mutatkozik még a két formáció között abban, hogy a vezető személyiségeket hányan jelölték meg annak okául, hogy az adott formációra szavaztak. A Híd esetében ez 9,9, az MKÖ-nél pedig 3,5 százalék.

A vizsgálat eredményeinek korcsoportok szerinti bontása azt mutatja, hogy Híd szavazóinak 25,7 százaléka, az MKÖ választóinak 30,6 százaléka 18 és 39 év között van. A 40 és 59 év közötti korcsoportban mindkét formáció választóbázisának azonos részét teszi ki (Híd 40,6 %, MKÖ 41 %). A 60 év feletti generáció is hasonló arányban képviselteti magát a két szavazótáborban (Híd 33,7 %, MKÖ 28,4 %). A foglalkozás szerinti lebontás azt mutatja, hogy a Hídnak valamivel több a nyugdíjas szavazója (25,9 %), mint az MKÖ-nek (20,6). A Híd és az MKÖ szavazói között arányaiban a kétkezi munkások (Híd 25,4 %, MKÖ 23,6 %) vannak a legtöbben.

Nemzetiségi megosztás

A két szavazótábor összehasonlításban a nemzetiség szerinti megoszlást érdemes még kiemelni. A Híd választóinak most 73,3 százaléka magyar, és 26,3 százaléka szlovák nemzetiségű. 2016-ban még a párt szavazóinak 43,7 százaléka magyar nemzetiségű, 53,8 százaléka pedig szlovák volt. Az MKÖ választóinak most 94,2 százaléka magyar, 5,6 százaléka szlovák nemzetiségű. Összehasonlításként, az MKÖ listáján induló MKP választótáborának 2016-ban 96 százalékát adták a magyarok.
A voksolás napján a Focus közvélemény-kutató ügynökség a szavazóhelyiségekből távozó választók körében végzett rendkívül nagy mintás felmérést. A kutatás során 1736 magyar nemzetiségű választót is megkérdeztek. Már a válaszadók száma is mutatja, hogy a szokásos, országos felmérésekhez képest jóval részletesebb vizsgálatról van szó. A szokásos reprezentatív felmérésekben nagyjából csak 100 magyart szoktak megkérdezni. Az exit poll pontosságát tovább növeli, hogy az összes válaszadó valóban szavazott is, hiszen a kérdezőbiztosok a szavazóhelyiségek kijáratánál kérdezik a válaszadókat. A megszokott, időközi felmérésekben megkérdezett valamivel több mint 1000 emberből ellenben sokan, általában több mint 200-an, válaszolják, hogy nem mennek szavazni, vagy nem tudják, kire adnák a voksukat. Csak a maradékból számolják ki a pártpreferenciákat. Ehhez képest az exit pollban értelemszerűen nem szerepelnek olyan válaszadók, akik nem szavaztak volna.