Így fogják kiválasztani ki az új pápát

A pápa temetése után két-három héttel a Bíborosi Kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata. Elméletileg a pápai tisztség betöltésére bármely megkeresztelt férfi alkalmas, azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját.

A szavazás első napján a Sixtus-kápolnát lezárják, és a római katolikus egyház bíborosain és a konklávét lebonyolító személyzeten kívül senki sem léphet be (a később érkező bíborosokat természetesen beengedik). Azonban nem léphet be a sajtó, és a bíborosok közül csak néhányan kommunikálhatnak a médiával, azt is csak a konklávé beleegyezésével. Persze az újságírók ekkor már nagyjából tisztában vannak azzal, hogy kik a legesélyesebb jelöltek.

A konklávén nem a teljes 252 tagot számláló kollégium, csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. A szavazás titkos, a résztvevők az általuk támogatott jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd azt a bazilika oltárán lévő kehelybe helyezik. 

Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulót tartanak.

Egy nap akár négy forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. Egy 13. századi konklávé körülbelül három évig tartott, míg egy másik a 18. században négy hónapig.

(Index)