Eljátszotta I. Erzsébetet és Maria Callast, húzóneve több nívós cseh filmvígjátéknak, Geraldine Aron keserédes monodrámáját, a Válásom csodás történetét tizenhat éve meséli töretlen sikerrel. Eliška Balzerováról elsőként mégis a Kórház a város szélén rokonszenves doktornője, Alžběta Čeňková jut az eszünkbe.
Budapest | Nem igazán ismert alkotója a huszadik századi magyar festőművészetnek a csíkmindszenti születésű Nagy István. Pedig a legnagyobbak egyike. Katonaportréit az első világháború idején készítette, csendéleteit, táj- és arcképeit főleg Erdélyben, később Magyarországon és Jugoszláviában. Alkotásaiból a budapesti Kieselbach Galéria rendezett kiállítást.
Mednyánszky László halálának 100. évfordulója alkalmából a pozsonyi Nedbalka Galéria Kiss-Szemán Zsófia művészettörténészt kérte fel, hogy a festőművész ott kiállított alkotásaihoz katalógust írjon. Ez jelent meg egy szépen kivitelezett album formájában.
Velence | Európa rangos fesztiváljainak díjazott alkotója Szergej Loznyica, a Németországban élő, 54 éves ukrán rendező. Cannes-ban több játékfilmjével versenyzett, tavaly a Donyeci történetekkel (Donbass) nyert, Velencében elsősorban dokumentumfilmesként jegyzik, Karlovy Varyban idén zsűritag volt.
Szemében, hangjában, zsigereiben feszítő erő. A játéka is ilyen. Energikus. Intenzív. Koncentrált. Értelem és érzelem sűrű keveréke. Nagy lángon égő, önpusztító életet élő alakok ideális megformálója Varga Ádám. A kamaszévek drámáit ugyanolyan hitelesen hozza, mint az érettebb férfikor lelki koloncait. A bátor és elhivatott Viharsarok öntudatra ébredő Áronjával valósággal berobbant a magyar filmbe, de ugyanezt a hatást érte el a képernyőn is. Előbb A tanár zűrös előéletű Pataki Gyulájaként, majd az Alvilágban, a Schmied Zoltán által alakított Veres Ádám ifjúkori alteregójaként is.
Fehér is, fekete is. Hol ez, hol az. Egyszer pozitív hős, máskor kegyetlen lélek. Bánk bán junior, Csongor, Cyrano, Lucifer. Nagy szerepei a Nemzeti Színházban. Most éppen tamburmajor a Woyzeckben, VIII. Henrik Robert Bolt darabjában, és Alfredo a Rocco és fivéreiben. A tévében ő volt a Csak színház és más semmi szépen nekivetkőzött restaurátora. A moziban ő a Kölcsönlakás csábító jógaoktatója. Fehér Tibornak nincs oka feketében látni a világot. Ellátják szerepekkel. És nemcsak ott, ahol szerződésben van. Erős színész. Izmos tehetség.
Olyan, mint egy futónövény, mondja, csak három cserépben a gyökere. A három cserép háromféle nyelvi közeg: cseh, szlovák és magyar. Prága, Pozsony és Kassa egymást váltja Kassai Csongor életében.
Mindketten Moszkvában születtek, és mindketten a művészetnek szentelték az életüket. Maja Pliszeckaja a balettnek, Rogyion Scsedrin a zenének. És ahogy a tánc eggyé válik a zenével, úgy, azzal a természetességgel fonódott össze kettőjük sorsa, alkotói pályája.
Rendszeresen ellenőrzésre jár, és folyamatosan gyógyszert szed Börcsök Enikő, a Vígszínház érdemes és kiváló művésze. Pedig tizenöt éve már, hogy a teste befogadta egy idegen férfi veséjét. „Nincs vészcsengő – mondja. – Ennyi idő után már természetesnek veszi az ember, hogy jól van.”
Nem ő volt a világ legegyszerűbb embere. De a legbonyolultabb sem. Tudta, mit akar, mint ahogy azt is, hogy előbb-utóbb el fogja érni. Vagy így, vagy úgy. Csak nem itt, ahol beszűkült a tér, és nem érezhette szabadnak magát.
Nincsenek nagy romantikus szerelmi történetei. Irena Pavlásková filmjei arról beszélnek, ami neki is fáj, ami őt is folyamatosan foglalkoztatja. Az egyén és a társadalom problémáktól terhes kapcsolata. A beteg társadalom és a betörhetetlenek viszonya.
Gaál István digitálisan felújított, 1963-ban bemutatott filmje, a Sodrásban is szerepel Európa egyik legrangosabb fesztiválján, a velencei mustra idei programján. A Venice Classics programba besorolt alkotás egyik szereplője Drahota Andrea, aki színművészeti főiskolásként állt Sára Sándor kamerája elé.
Még tervben sem volt, legfeljebb az édesanyja fejében vagy a csillagok alatt valahol, amikor 1983 nyarán, a Királydombon először hasítottak az égig a Szörényi Levente és Bródy János által írt István, a király dalai. Gubik Petra sok évvel később bakelitlemezről hallgatta a mára klasszikussá vált rockopera zenéjét, aztán még szorosabb kapcsolatba került vele. Ő lett Koppány tiszta lelkű lánya, Réka. Harminchat éves a darab. Ő még mindig csak huszonkilenc.
London után a magyar közönség is láthatta Ralph Fiennes frissen bemutatott rendezését Rudolf Nurejevről.