Még mindig csak huszonhét éves, de már harmadszor rendez külföldön. Moszkvában, a Majerhold Központban a Liliomot vitte színre, Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban a Rómeó és Júliát, most pedig Prágában, a Divadlo Komedie falai között dolgozik ifj. Vidnyánszky Attila.

Volt Mária királynő és York hercegné, Schneiderné, az úrhatnám feleség és Szerémi grófné, Aase anyó és Dürrenmatt Öreg hölgye. Bors néni még mindig az övé, de most Róza mama, a magyar–ukrán határzóna csempészhálózatának főnökasszonya. Tekintélyes Keresztanyu. Molnár Piroska egy évvel ezelőtt még úgy tervezte, halkan, elegánsan visszavonul, nem vállal már újabb színpadi szerepet. Aztán mégis visszalépett.

Legutóbbi filmje, az Aurora Borealis – Északi fény óta négy év telt el. Mészáros Márta, közel a kilencvenhez, újabb és újabb tervet forgat a fejében. Közben elkezdte írni az emlékiratait. Nem szokványos életrajz lesz, ígéri.

Kórház lesz ez is, de nem a város szélén, hanem egy nagyváros szívében. A Joj szlovák kereskedelmi csatorna nemsokára indítja új, huszonhat részes sorozatát a párkányi Uzsák Dávid főszereplésével.

Tamás atyából mintaapa lett. Egy mondatban így foglalhatnánk össze a lényeget Száraz Dénes sorozatbeli megjelenéseit illetően. Előbbiként évekig élvezte a nézők szeretetét, mintaapaként most készül az újabb széria forgatására.

Egyetlen verse elég volt ahhoz, hogy megszeressem. Egyetlen verse elég volt ahhoz, hogy kötetével a kezemben ledöntsön. Áramütésszerűen ért a felismerés: az ő hangja az én hangom, az ő fájdalma az én fájdalmam, az ő remegése az én remegésem. Szabó T. Anna Elhagy című verse keltette ezt az érzést bennem.

Pedagógusként végzett cseh nyelv és irodalom szakon Prágában. Három évig vidéken tanított, majd a barrandovi filmgyárba került, és az ország egyik legjobb forgatókönyv-írója, sokat foglalkoztatott színésze lett. Zdeněk Svěrák ma is dolgozik.

Azóta is élek címmel kínálja Bereményi Géza válogatott novelláinak gyűjteményét a Magvető Kiadó. A hetvenötödik évébe lépett, Kossuth-díjas író korábbi könyveiből maga állította össze új kötete anyagát.

Hét év telt el A velencei kalmár komáromi bemutatója óta. Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas, érdemes művész a velencei köztársaság fejét, a nagylelkű dózsét formálta meg Shakespeare színművében. Szigeti József darabjában rangban most ugyan lejjebb került, Sugár Mihályként azonban ismét főszerepet játszik. Egy vén bakancsost, akinek a fia huszár.

Ő nyitott ajtót báli zenész nagyfia hívatlan vendégének, a kis kofferrel beállító vidéki, cipőgyári munkáslánynak. Nem dohogott, nem dühöngött, arra ott volt a felesége. Josef Šebánek az elfogadó, megrakott tányérjához és délutáni szunyókálásához ragaszkodó, fele királyságát az asszonyára bízó cseh férfiember prototípusát hozta Milos Forman remekművében, az Egy szöszi szerelmében.

Závada Pál Természetes fény című regénye ihlette Nagy Dénes első játékfilmjét, amely a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét nyerte el az idei Berlinalén. Eva Andrejčáková fordításában szlovák nyelven is megjelenik a mű. A történet a második világháborúban, a Szovjetunió megszállt területén játszódik.

Pál utcai fiú a Vígszínházban. Fiatal sebész a Jóban Rosszban című televíziós sorozatban. Sir Winston Churchill titkára a Rózsa-völgyi Szalonban. Csiby Gergely most rendezőként is bemutatkozott. Leonard Gershe A pillangók szabadok című drámáját állította színpadra.

Nem kevesebb, mint harminc év után hazaköltözik Magyarországra Funtek Frigyes, aki friss diplomás színészként Mácsai Pállal és Hirtling Istvánnal együtt 1984-ben egy legendás vizsgaelőadással, Dürrenmatt János királyával robbant be a magyar színházi életbe. Négy évvel később már párizsi lakos volt. Tíz évig élt a francia fővárosban, huszonkettőt töltött el Cannes-ban. Pályájának harmadik szakaszához érkezve elsősorban rendezőként tervez. Rómeója is már a múlté. Pontosabban: a fiáé, akit tavaly mint nemzedéke egyik kiemelkedő tehetségét César-díjra jelöltek Párizsban.

Egy éve már, hogy pesti legénylakásából alsóörsi kertes házba költözött Bán János. Balaton melletti telkén sokkal szabadabban él, mint a fővárosban, két utcányi távolságra a Katona József Színháztól.

Szegény Dezső! Meg kell halnia! – mondja Pelikán József, a feketevágásra készülő gátőr Bacsó Péter filmjében, A tanúban. Hogy senki ne hallja az állat visítását, Gizikét, a lányát kéri meg, tartson egy gyors énekpróbával összekötött őrsgyűlést a vízparti házban. Monori Lili végzős a színművészeti főiskolán, amikor a szerepet játssza. Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd, énekli ő is, hogy a fenti hangerő elnyomja a pincében leszúrt disznó haláltusáját.