Könnyű a leltár. Második évét tölti Budapesten, ahol szerepet kapott egy napi sorozatban, játszik a Nemzetiben, vendége egy dunaújvárosi előadásnak, de továbbra is kötődik a Komáromi Jókai Színházhoz. Tóth Károly új közegre, új impulzusokra vágyott. Lépni egy nagyot.
Meztelen képernyő című, 2005-ben megjelent kötete után, amelyben a Magyar Televízió aranykorát, a 60-as, 70-es, 80-as évek művészvilágának, filmforgatásainak izgalmas hangulatát, a korszak nagy színészeinek emlékezetes pillanatait örökítette meg, Esztergályos Károly, a rangos nemzetközi díjakkal kitüntetett tévéfilmrendező most regényt írt.
Bár nem írt újabb regényt, sőt híre sincs annak, hogy újabb köteten dolgozna, az elmúlt év sem telt el Milan Kundera „láthatatlan jelenléte” nélkül.
Székely B. Miklós: „A nagyja, tudom, már megvolt. Nem számíthatok ilyen-olyan csodákra, így is elégedett vagyok...”
Világszám, Barackliget, Köszönöm, jól! Ebben a három filmben láthatta a közönség Molnár Xéniát. A Komáromban élő ragyolci színésznő most tálcán kapott újabb két lehetőséget. Nemrég Budapesten, napokkal ezelőtt pedig Pozsonyban állt kamera elé.
Villantani többször is tudott, kulcsszerepe is volt már nem egy filmben Krisztik Csabának. Katonatársai egymásra találását vigyázta érző szívvel az Oscar-díjas magyar rendező The Counterpart című rövidfilmjében, de játszott nála a Saul fiában és a Napszálltában is. Aztán jött a Kincsem, a Guerilla, az Apró mesék, majd az első főszerepet meghozó Valan – Az angyalok földje. Egy erős képi világú, komoly társadalmi problémákat boncoló bűnügyi történet, amelyben emberkereskedők után nyomozó brassói rendőrt alakít egy erdélyi bányavárosban, ahol a hétköznapokat még mindig a kommunista közelmúlt diktálja.
Soha nem volt nagy színésznő, ezt ő is tudta. De csak azért, mert nem nőtt nagyra. Apró termetű nő volt, fiatalon is olyan öregecske, idős fejjel pedig, de már túl a kilencvenen, kopasz vénasszony. Ez utóbbit ő találta mondani magáról. Ő, Pártos Erzsi, aki a jó színésznél sokkal jobb volt, mert szeretni is tudott, nemcsak játszani. Ez pedig kihatott a játékára. Átitatta azt. Hogy értette és érezte a nézők szívét. Igen, ő olyan színésznő volt.
Palermóból érkezett haza, Rómába Pier Paolo Pasolini 1975. november 2-án. Bolognában született, huszonötödik éve élt az örök városban, ahol neki is volt egy imádott angyala, filmjeinek állandó szereplője, Ninetto Davoli.
Nagy az öröme Hámori Ildikónak. Számos állami kitüntetése, színházi elismerése mellett élete első külföldi filmes díját veheti át Milánóban, a Pilátusban nyújtott alakításáért. A Szabó Magda regénye nyomán készült műben Annát, a vidéki otthonából kiszakított, városba költöztetett asszonyt játssza.
Bár a kalcium a csontok egyik fő alkotóeleme, felszívódásához, beépüléséhez, az egészséges csontozat működéséhez, fenntartásához a D-, a K-, a C-vitamin, a magnézium, a cink és a mangán is nagyon fontos. Vajon mit tesz Hegyi Barbara, a Vígszínház Jászai Mari-díjas művésze csontozata épségben tartásáért?
Színpadon viselt már korabeli kosztümöt. Pályája legelején, nem sokkal a pozsonyi színművészeti főiskola elvégzése után, Szolnokon. Proust regénye, Az eltűnt idő nyomában színpadi változatában. Filmen most először. A Mária Terézia folytatásában Kerekes Vica is szerepet kapott.
Prózai színészként kezdett Győrben, bár az Operettszínház zenés-színészképző stúdiójában végzett. Korábban sem a zene, sem a színház nem volt jelen Peller Károly életében. Ma a Budapesti Operettszínház rangos díjakkal kitüntetett művésze.
Barátok az életben, partnerek a színpadon. Személyes emlékek és szakmai élmények hosszú sora köti össze őket. Szerepeik révén többféle viszonyt megéltek már. Szerelmet, házasságot, anya-fia kapcsolatot. Most, az Anna Kareninában Halász Judit Lídia Ivanovnája mentora és bizalmasa a Hegedűs D. Géza által megformált Kareninnek. Karácsony második ünnepén is Tolsztoj remekművében láthatja őket a Pesti Színház közönsége.
Sok műfajú filmrendező. Rudolf – Sissi egyetlen fia, Bohémélet. Robert Kennedy, Anne Frank igaz története. A címek magukért beszélnek. Robert Dornhelm Temesvárról indult, Bécsben szerezett rendezői diplomát, Amerikában telepedett le, mégis európai alkotónak vallja magát. A Mária Teréziáról szóló tévésorozat újabb két része is az ő nevéhez kötődik.
Ünnepi színész. Várkonyi Zoltánnal forgatott filmjeit, a Kárpáthy Zoltánt és az Egri csillagokat piros betűs napokon, de főleg karácsony táján vetítik. Vagy a Zsurzs Éva rendezésében készült Abigélt. Jókai Mór, Gárdonyi Géza és Szabó Magda hőseinek eszményi megformálója volt Kovács István. Ideális romantikus hős. Vagy nem romantikus, de hős vagy nemesi sarj. Mint Komár István gróf a Jancsó Miklós megálmodta Allegro barbaróban. Formálta-e mindez, hatott-e rá azokban az években, és visszaköszön-e még a múlt a mai életébe?