Fülbemászó történet

Szenvedő alanyunk legyen mondjuk Jenő. Pontos, gondos fiatalember, aki külsejére épp annyi gondot fordít, mint testi-lelki állapotára. Sőt, időnként túlzásba is viszi önmaga gondozását. Naponta kétszer zuhanyozik, kétszer mos fogat, ebben nincs semmi különös, minden normális ember ezt teszi.

Szenvedő alanyunk legyen mondjuk Jenő. Pontos, gondos fiatalember, aki külsejére épp annyi gondot fordít, mint testi-lelki állapotára. Sőt, időnként túlzásba is viszi önmaga gondozását. Naponta kétszer zuhanyozik, kétszer mos fogat, ebben nincs semmi különös, minden normális ember ezt teszi. Egyetlen gondja van: tudja ugyan, hogy a fület nem szabad vattában végződő pálcikával tisztítani, mégis úgy gondolja, helyes, ha ezt az érzékszervét nem hagyja ki, ráadásul az illatszerboltokban készen árulják ezt a belkozmetikai segédeszközt. Reggel fogta tehát a vattás pálcikát, alaposan belemélyedt a fülébe, ám amikor a pálcikát kihúzta, döbbenten látta, hogy vattátlanította. Nosza, elő a csipeszt! Azzal még mélyebbre kotorta a fehér füldugót, hiszen az egykori vatta lépett egyet előre, és bal füléből kizárta a zajos valóságot. Irány az orvos, gondolta Jenő, egy orr-fül-gégeorvos, aki nyilván egy könnyed mozdulattal megszabadítja az aprócska, de annál bosszantóbb golyócskától. Hogy ne kelljen többszörösen várakoznia különböző orvosi rendelőkben, a sürgősségi osztályt választotta. Igen ám, de nem volt beutalója. Magyarázkodott, hogy ez friss baleset, jutalmul átküldték a baleseti sebészetre. Ott aztán látott vérbe fagyott arcokat, tehetetlenül lógó karokat, mindent, mi sebészorvosszem-szájnak ingere. Neki meg hány. Gondolt egy merészet, hazament, annak örülvén, hogy keze-lába ép, nem nyomták ki a szemét, nem kaszabolták szét az arcát, a füle meg várhat másnapig. Másnap telefonált egy újabb orr-fül-gégésznek, kell-é néki beutaló, ha balesetet szenvedett. Mondta a nővérke, jöjjön ízibe. Szófogadó páciens lévén elzarándokolt a város másik végébe. Be is jutott az orvosi rendelőbe. A keresztkérdésekre viszont nem készült. Mert arra, hogy mikor történet, azt válaszolta, hétfőn (aznap már keddet írtak), fáj-e, nem, valaki erőszakkal, az sem. De láss csodát, nem küldték el, kioktatták – vagy az életre nevelték, azaz megtanították füllenteni. – Tehát – mondá a doktor néni –, a maga füle fáj. Ma reggel kiskorú öccse tévedésből a fülébe nyomott egy darab vattát, mert vérzett az orra, csak nem találta el a megfelelő lyukat. Egyébként, ha nem tudná, orvosi szakszóval ez nem baleset, hanem vatta a fülben.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?