Minden idők legrosszabb munkái: milliókért sem akarnád csinálni őket

Piócagyűjtő

A piócakezelés a múltban nagy sikert aratott, és jelenleg ismét fellendülőben van. A piócákat a felesleges vértől és betegségektől való megszabadulás egyik eszközeként tartják. De elgondolkodott már azon, hogy honnan szerezték az ősi orvosok a piócákat? Piócagyűjtőktől vásárolták őket. És hogyan vadásztak rájuk? Klasszikus módon. Levetkőztek, és besétáltak egy piócákkal teli sáros tóba. Miután az állatok megharapták őket, és elegük lett, partra szálltak, leszedték a piócákat, és eladták őket.

Ételkóstoló

Papíron ez egy luxustevékenységnek tűnhet. Finom ételeket ehet, királyi rezidenciákon lakhat, és gyakran különleges társadalmi kiváltságokat élvezhet. A hátulütője az, hogy a múltban a királyok és királynők a mérgezés veszélye miatt bérelték fel az ételkóstolókat. Minden egyes falat akár az utolsó is lehetett. Manapság sem tűnt el az ételkóstoló munkája. Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin például állítólag még mindig alkalmazza őket.

Sírrablók és szemetesek

A múltban gyakori munka, de ma is megtalálható a világ legszegényebb részein. Néhányan pedig üzleti modellt csináltak a hulladékból és a szerencsétlenségből. A viktoriánus Angliában, és különösen Londonban hatalmas alvilági gazdaság működött. Voltak emberek, akik egész éjjel térdig gázoltak a fagyos Temzében, és a sárban kutattak valami csekély értékű dolog után. Mások csontdarabokat kerestek a hentesáru hulladékban, hogy eladhassák kézműveseknek vagy szappankészítőknek. Végül, a guberáló létra legalján az úgynevezett „tosherek” álltak. Ezek a szerencsétlenek abból éltek, hogy értéktárgyakat gyűjtöttek a viktoriánus London csatornáin átfolyó ürülékáradatból.

Gyufaárus

Ma már automatizált a gyártás, de régebben presztízsnek számított gyufával rendelkezni, mert a gyártási folyamat hosszadalmas és mérgező volt. Valójában fehér foszfort használtak. Maga a munka rendkívül unalmas volt: fogtál egy gyufaszálat, és belemártottad egy foszfortartályba. De a foszfor gőzöket bocsát ki, és ezek belélegzése rémálom volt: idővel a foszfor elkezdte felemészteni a munkások fogait. Először megduzzadt az ínyük, aztán a fogaik kezdtek fájni, majd kihullottak. Néhány hónapon belül elhalt az állkapcsuk, és lassan kezdhették is őket gyászolni.

Cserző

Szeretjük a bőrtermékeket, de a bőrt megmunkáló cserzők mindig a társadalmi hierarchia legalsó fokán álltak. Undorító és büdös munka volt. A cserzőműhelyek a történelem legbüdösebb helyei közé tartoztak, és általában nem volt szabad a közelükbe építeni őket.