Nem egyszerű szépséghiba a seprűvéna

A házi gyógymódokhoz, vadgesztenye alapanyagú krémekhez sokan fordulnak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran nem lehet elkerülni a kisebb orvosi beavatkozásokat. A seprűvénák kezelésére  háromféle módszert szoktak alkalmazni.

A beavatkozás típusa függ az értágulat nagyságától, típusától, elhelyezkedésétől. Kezelhetők injekciós módszerrel vagy más néven szkleroterápiával, rádiófrekvenciás tűvel, illetve lézerrel, és alkalmazhatják a különböző módszerek kombinációját is. Ezek mind fájdalommentesek, altatást, érzéstelenítést nem igényelnek, és hegek sem maradnak a kezelések után. A leginkább elterjedt kezelési mód a  szkleroterápia (érelzárás), amely során egy finom tűvel olyan anyagot fecskendeznek az érbe, amely az érfalat károsítja, ennek következtében pedig a kezelést követő kompresszió (rugalmas pólya, kompressziós harisnya) hatására az érfal összetapad.

Az ér idővel felszívódik, és a vér más irányban, egészséges ereken keresztül áramlik tovább. Nyugat-Európában gyakran rádiófrekvenciás tűvel kezelik a seprűvénákat. A vékony tűn keresztül – amely nagyfrekvenciájú rezgés által hőt bocsát ki – roncsolják a kapilláris erek falát és azok tartalmát. A beavatkozás után azonban nem tapasztalható égés, bőrelhalás vagy pigmentáció. Bármely bőrtípus és testrész esetében is elvégezhető, de kerülendő nikkel–allergia, terhesség, pacemaker viselése és fertőző bőrbetegségek jelenlétekor.

Lehetséges még a  lézerfény  alkalmazása: a bőrön keresztül elzárják a kitágult ereket, amelyek idővel teljesen felszívódnak.

Mit tehetünk a seprűvénák ellen?

• Mozogjunk rendszeresen: a séta, a kerékpározás és az úszás különösen hatékony.

• Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, kerüljük a túl nagy súlyfelesleget.

• Ülőmunka esetén rendszeresen álljunk fel néhány percre, és mozgassuk meg végtagjainkat.

• Ne fürödjünk, inkább zuhanyozzunk, jó hasznát vehetjük a hideg-meleg váltózuhanynak.

• Figyeljünk a megfelelő folyadékés vitaminpótlásra (C-, E- és K-vitamin). 

(hazipatika)