Tények és tévhitek az anyagcseréről

Elhízás (obesitas) alakul ki, ha a bevitt kalóriák mennyisége tartósan magasabb, mint amit elhasználunk. Elhízás a túl sok energia bevitele vagy a túl kevés energia felhasználása miatt jöhet létre, vagyis a túl sok evés és a testmozgás hiánya is elhízáshoz vezet.

Az elhízás nem csak a bevitt kalóriák mennyiségétől függ?

Igaz. Érdemes megfigyelni, milyen okok alakítják ki a fokozott táplálékfelvételt. Nemegyszer pszichés és életvezetési problémák állnak a háttérben. Sokan öntudatlanul kedélyjavító vagy unaloműző tevékenységnek használják az evést. Gyakran alacsony önértékelés fedezhető fel a háttérben. Rossz szokások is könnyen elhízáshoz vezetnek.

A túlsúly kialakulásában szerepet játszik egy leptin nevű fehérje, amely a zsírsejtekben termelődik. Felismerése Jeffery Friedman New York-i táplálkozástudományi szakértő nevéhez kapcsolódik. A leptin szerepe, hogy az agy a táplálékfelvétel szabályozásáért felelős központjának működését befolyásolja. Az esti televíziózás ideje alatt a napközbeni rohanás mellett beiktatott étkezés vagy nassolás a kövérség kialakulásához vezet. Megfigyelhető, hogy valamely cselekvés közben akár 50 százalékkal is több ételt fogyasztunk el, mint amikor csak az evésre koncentrálunk. Ám a túlsúlyhoz sajnos nem ezek az utak vezetnek.

Egészséges körülmények között, illetve normál testsúly és kiegyensúlyozott táplálkozás esetén minél magasabb a leptin szintje, a szervezet annál kevesebb táplálékot vesz magához, az agyi régiók befolyásán keresztül. A leptinnel kapcsolatos szabályozás több ponton is károsodhat. A leptin termelődését szabályozó gén hibája miatt kóros szerkezetű fehérje termelődhet, ami a szabályozó funkció betöltésére nem képes. Emellett az agyi központ rezisztens lehet a leptin iránt, vagyis hiába a leptin fehérje normális struktúrája és megfelelő mennyisége, hatását mégsem képes kifejteni. A legfontosabb talán mégis az, hogy a súlyfelesleggel rendelkező személyekben a leptin iránti érzéketlenség törvényszerűen kialakul, vagyis elvész a táplálékfelvétel egyik szabályozó mechanizmusa. Ne felejtsük el azt sem, hogy ha az elhízás fogalmát nem számszerűsítjük, úgy a szűkebb-tágabb szociokulturális környezet is túlsúlyossá teheti az embert akkor is, ha egyébként orvosi értelemben vett elhízásról nem beszélhetünk.

A túlsúlyos személyek alacsonyabb önkontrollal rendelkeznek, mint sovány társaik.

Nem igaz. Sokak fejében él a sztereotípia, miszerint az elhízottak azért szednek fel magukra jelentős túlsúlyt, mert éhségüknek és túlzott táplálékfelvételüknek nem képesek gátat szabni, vagyis gyenge önkontrollal rendelkeznek. Nem egy tanulmány bizonyítja, hogy ez nem így van.

Blandine de Lauzon francia epi - demiológus 737 fő bevonásával 2 éven át keresztül végzett kísérlete során az evéssel kapcsolatos attitűdök és a testsúly változását vizsgálta. Az eredmények szerint éppen a túlsúlyos személyek voltak azok, akik az evést jobban kontrollálták, és nagyobb akaraterőt mutattak. Az önkontroll kérdése sokak számára nagyon nehéz téma. Ez nem meglepő napjaink agresszív marketinglégkörének ismeretét figyelembe véve. Ma már minden fogyasztásra buzdít, így nem véletlen, hogy az elfogyasztott táplálék mennyisége is nő.

Az elhízottak anyagcseréje lassú.

Nem igaz. Ma már számos adat támasztja alá, hogy a túlsúlyos emberek anyagcseréje gyakran gyorsabb, mint normál testsúlyú társaiké. Elég csak arra gondolnunk, hogy tartós éhezés esetén az anyagcsere lelassul, hogy a szervezet a kevés bevitt energia minél nagyobb hányadát hasznosíthassa. Ez pontosan a fenti megállapítás ellentéte.

Emellett a nagyobb testtömeg mozgatása és tápanyagokkal való ellátása több energiát is igényel, amely nem oldható meg pusztán az elfogyasztott táplálék mennyiségének növelésével.

Hízáskor a zsírsejtek száma megnövekszik.

Részben igaz. A felnőttkori elhízás hátterében nem a zsírsejtek számának megszaporodása áll, ugyanis új zsírsejtek keletkezése csak korai életszakaszban lehetséges. A kisgyermekkorban kialakuló elhízást szokás hiperpláziás elhízásnak nevezni (a hiperplasia a sejtek számának megnövekedésére utal).

Ezzel szemben felnőttkorban túlsúly kialakulása esetén a zsírsejtek mérete növekszik meg a bennük tárolt zsír mennyiségének felszaporodása miatt. Ezt a formát hipertrofiás elhízásnak is nevezik (a hipertrofia a sejtek méretének növekedését jelenti).

A light termékek nem okoznak túlsúlyt.

Nem igaz. A light (csökkentett kalóriatartalmú) élelmiszerek jelentik a fogyókúrázók és a testsúly megtartására törekvők csoportjára leselkedő egyik legnagyobb veszélyt. Mivel mind a bevitt szénhidrát, mind a bevitt zsír képes zsírpárnák formájában lerakódni. Az ilyen termékek esetében nagyon körültekintően kell eljárni. Az alacsony cukortartalmú élelmiszerek gyakran nagyobb mennyiségben tartalmaznak zsiradékokat, illetve az állítás fordítva is igaz. Mindez az élvezeti érték növelése miatt alakul így. A szénhidrátok csökkentése miatti aromacsökkenést zsírsavak hozzáadásával igyekeznek a gyártók pótolni, ugyanis a zsiradékok a legjobb ízfokozók. Az alacsony zsírtartalom miatti élvezetiérték-csökkenést viszont a cukortartalom növelésével próbálják kompenzálni.

Ha mégis sikerül olyan terméket választani, aminek mind szénhidrát-, mind zsiradéktartalma megfelelő, még mindig veszélyeket hordoz a pszichés csapda. Light termékekből az ember hajlamosabb többet fogyasztani, ebben az esetben viszont megint nem érhető el, hogy csökkenjen a kalóriabevitel.

(webbeteg)