A fürdőkádból Jordániába

Ülünk a feleségemmel a konyhaasztalnál, körberakva az utazási irodák reklámújságaival. A nagy kérdés: hol töltsük a nyári szabadságunkat? Ami biztos, idén nem hagyjuk a nyaralóhely kiválasztását az utolsó pillanatra. Sőt, ha lehet, szeretnénk a lehető leghamarabb megrendelni a kirándulást, mivel az utazási irodák így, az év elején még jelentős árengedményeket kínálnak. Az idő sürget, a választás azonban egyre nehezebb. Mivel nincsenek millióink a bankban, az egzotikus, drágább utak szóba sem jöhetnek. Isten veled, Dominika, isten veled, Seychelle-szigetek! A nagy álom Jordánia. Olcsó és tiszta hely, garantáltan szép idő. Aztán elkezdenek csordogálni a hírek. Eltévedt és felrobbant rakéták, Abu Muszab az-Zarkávi. Ez utóbbi nem egy halandzsa gyermekmondóka, hanem az al-Kaida terrorhálózat egyik csoportjának a vezetője. Nos, Jordánia kihúzva. Marad Egyiptom és Tunézia. Már ott tartottunk, hogy felkeressük az utazási irodát, és megrendeljük az egyiptomi utat, amikor az európai újságokban megjelentek a muzulmánokat sértő karikatúrák, és az azt követő véres tüntetések. Puff neked, arab világ! Itt van még azonban a Balkán-félsziget, Olaszország és Spanyolország. Törökország már korábban esett a madárinfluenza miatt. Az elmúlt hetekben azonban ugyanezen okból mondtunk le a Balkánról és Olaszországról is. Vár a napfényes Spanyolország! A hideg zuhany nem várat magára. Nem mond le az erőszakról az ETA baszk szeparatista szervezet – bömböli a rádió. Rögtön meg is „nyugtat”, hogy az utóbbi időben inkább csak jelképes robbantásokat hajtottak végre a turisták által kedvelt helyeken. Köszönjük szépen, mi jelképes robbantás áldozatai sem szeretnénk lenni. Úgy döntünk, hogy a nyarat a városunktól pár kilométerre fekvő kavicsbányánál töltjük,. Biztonság, napsütés – ezzel a tudattal ülök le a városi kábeltévé hírműsora elé. „Városunk vasútállomásán a rendőrök egy telefonbejelentést követően pokolgépet keresnek, egy hónapon belül ez már az ötödik bombariadó” – közli széles mosollyal a bemondónő. – Itthon maradunk! – adom ki a parancsot. Az erkélyen napozunk, kádban fürdünk. És hogy választásom helyességéről megbizonyosodjam, rögtön be is veszem magam a fürdőszobába. Elmerülök a vízben, becsukom a szemem. Már hallom a sirályok rikkantását, érzem a nap erejét, a tenger illatát, a hullámok csattanását a sziklákon... Csattanás?! Kinyitom a szemem: fejemre zuhant a fürdőszoba mennyezetének vakolata. Irány Jordánia!