Kóla, puska, sült krumpli

Aki nem tudja mire számítson Michael Moore filmjével kapcsolatban, az könnyen feladhatja az első percek után. Azonban állítom, hogy érdemes túljutni a kezdő döccenőkön, mert hamarosan felpörögnek az „események”, és utána már vasvillával sem lehet elkergetni az embert a film elől. Moore felteszi a kérdést: „Mi vagyunk a fegyverőrültek nemzete, vagy csak egyszerűen őrültek vagyunk?”. Ezen mondatot olvasva az ember agyában már fel-felvillannak képek, híradásokból, újságokból, és ezzel bizony igen közel járunk a ránk váró két óra mondanivalójához. A rendező lépcsőzetesen indítja el a filmjét, fokozatosan bontja ki a témát, amire később igyekszik megkeresni a választ.

Egy európai ember számára megdöbbentő képek peregnek állig felfegyverzett emberekről, és megdöbbentő hallani, ahogy amerikai férfiak és nők a fegyverek (nem csak kézifegyverek) természetességéről beszélnek. A mindennapi polgárt néha megszakítják bejátszások, felvételek melyek megrázóak, tragikusak, de legfőképp rámutatnak arra, hogy talán mindez mégsem olyan természetes. Az egyes véleményektől lassan eljutunk az egyik központi motívumhoz, mely évről-évre megrázza a közvéleményt: diákok fegyverrel az iskolában, és az ebből származó tragédia.

A film ezek után elénk tárja, hogy a társadalom miként keres bűnbakokat, és mit tesznek azok, akik a fegyverek mellett harcolnak. Feltűnik itt Charlton Heston (az NRA egyik fő szószólója), Chris Rock, Marilyn Manson, és megjelenik maga a média, mely egyszerre utasítja el és gerjeszti az erőszakot.

A film mindamellett, hogy rávilágít egy eldurvult társadalom mindennapjaira, komoly történelmi lecke, mely segít megérteni azokat az embereket, akik tőlünk olyannyira különböznek, akik számunkra olyannyira idegenek. (mozinet)

Kóla, puska sült krumpli (Bowling for Columbine), színes, amerikai film, 120 perc, Rendezte: Michael Moore, Szereplők: Michael Moore, Charlton Heston, Marilyn Manson, Matt Stone