Bábok és mesék a tópartról

Hogyan fesztiváloznak a kisgyermekes szülők? Az egyik opció, hogy sehogy: nemes egyszerűséggel otthon maradnak, vagy másfajta kikapcsolódási lehetőség után néznek. A másik pedig, hogy bepakolják a túléléshez szükséges dolgokat egy (két, három) hátizsákba, kézen fogják a lurkókat, ha kell, babakocsival törnek maguknak utat a fesztiváltömegen. Az elmúlt években azt tapasztalhatjuk, hogy a kis- és nagyobb gyerekes szülők sem hajlandóak lemondani a nyári fesztiválok nyújtotta kulturális tartalomról, hanem gyerkőcöstül vetik magukat bele a fesztiválforgatagba. Egyre több rendezvény kínál programokat a kicsik számára is, leginkább bizonyos időpontokban, az erre kijelölt programsávokban.

A színházi-nevelési foglalkozásokat tartó Vekker Műhely és a Gurigongo Symposium szervezésében készült NFGreen KIDS csavart egyet a képleten: egy olyan fesztivált teremtettek, ahol a gyerkőcök igényei kerülnek a középpontba. Ahol minden róluk szól, miközben a program a felnőttek számára sem válik unalmassá. Itt nincs tömeg, sem loholás a helyszínek között, a háromnapos rendezvénybe mégis meglepően sok tevékenységet sűríthetettek be a résztvevők: volt artistabemutató, kézműveskedés, sportjátékok és kincskeresés, a gyerkőcök tanulhattak egy kevéssé ismert hangszeren, dorombon játszani, sőt, profi eszközök és szakmabeliek segítségével kóstolhattak bele az animációkészítés különféle technikáiba. A program gerincét pedig a rendkívül igényesen megválogatott színielőadások alkották. Következzen három produkció egy kicsit közelebbről.

Hostomský Fanni, akit a Jókai Színház társulatának fiatal színészeként ismerhetünk, bábjátszóként mutatkozott be a közönség előtt. A zenész-bábos Kalocsányi Gáborral (akinek nevéhez egyébként a Jókai Színház A kacagó királykisasszony című mesejátékának zenéje is fűződik) Ulrich Hub darabját, a 8-kor a bárkán című mesejátékot bábozták el a kicsiknek. A bumfordian kedves plüssfiguráknak kinéző pingvinbábok annyira hitelesen keltek életre kettejük kezében, mintha csak egy hollywoodi stúdióban készült animációs produkciót néztünk volna – csak épp, tegyük hozzá, képernyő helyett élő előadásként sokkal igézőbb egy ilyen történet. A mesejátékot egyébként jó pár évvel ezelőtt színre vitte már a Jókai Színház társulata, akkor élő szereplős változatban láthatta a közönség.

Van az a produkció, amelynél már önmaga az a tény, hogy létrejön, értéknek számít. Ilyen a királyhelmeci Egyesített Iskola Varázskerék Színjátszó Csoportjának népmeséből kiinduló előadása. Az iskolában 2012-ben indult színjátszó kör, előadásaik érdekessége, hogy a feldolgozott népmesékbe a saját történeteiket is beleviszik: A tulipánná változott legény című mesében a karakterek a Bodrogközben valaha élt ismert személyeket idézik. Az iskolában speciális oktatást igénylő, többségében hátrányos helyzetű, főként roma tanulók járnak. Hogy mit nyújthat nekik a színjátszás? Talán mindent: egy olyan teret, ahol levetkőzhetik félelmeiket, frusztrációikat, megtanulnak odafigyelni egymásra, és közben persze kommunikációs készségük is fejlődik. És ahogy arról megbizonyosodhattunk, ezek a gyerekek fantasztikus adottsággal rendelkeznek a színpadi játékhoz, páran közülük egészen kiemelkedő színészi teljesítményt képesek nyújtani. A Pirigyi Mária és Leczová Alexandra rendezte előadás egyébként arany sávos lett az idei Duna Menti Tavaszon.

Végezetül pedig következzen egy olyan előadás, ahol a mesemondó személye is külön figyelmet érdemel: az egyesült államokbeli Danny Bain számára az ütős hangszerek és a világzene álltak fókuszban a West Virginiai Egyetemen – azon belül is az afrikai zene, főképp azért, mivel itt kifejezetten erős az ütőshangszerek kultúrája. Meseelőadásának egyik fő eleme a balafon volt, amely egy xilofonhoz hasonló hangszer, ahol a hang a hanglapok alatt elhelyezett, kivájt lopótökök rezonálásával képződik. Danny egy ghánai mestertől tanult meg balafonon játszani, tőle látott történetmesélést is. Amerika és Afrika után Magyarországra sodorta az élet. „2013-ban ismertem meg a veszprémi Kabóca Bábszínházat. Velük kezdtünk el beszélgetni az afrikai zenéről és kitaláltuk, hogy valami ilyet csinálhatnék én is” – meséli. Előadásában az afrikai motívumok mellett magyar mesemondási hagyományok vegyülnek. Tallóson a világot veszélybe sodró Kodzsugukila boszorkány történetét hallhattuk, melynek további érdekessége, hogy magyar szerző, Sándor Anna írta, tehát kortárs meséről van szó.

A szereplők mellett ugyanilyen fontos szerephez jutnak a hangszerek. Danny eredetileg egy ősi hangszeres előadást tervezett, az izgalmasabb hangzás érdekében azonban belopott a produkcióba néhány másfajta különlegességet is: ilyen például a nem mindennapi hangzású flexaton, amelyet leginkább az amerikai avantgárd zene használt, illetve a berimbau, amely a brazil capoeira tánc hangszereként vált ismertté. Bábjai pedig szintén csörgőhangszerekként használhatók.

A nyár még csak kezdődik, és mi örömmel várjuk a folytatást. Hadd hívjuk fel a határ mentiek figyelmét, hogy Danny Bainnel jövő hétvégén Győrben, a Győrkőc fesztivál keretén belül találkozhatnak, de a tallósi tavon is folytatódik a buli: az NFG klub szervezői a már felnőtteknek szánt NFGreen fesztivállal folytatják csütörtöktől.