Több mint párt

Kissé váratlanul került elő a napokban az MKP jövőbeni programját megalapozó dokumentum. Nem egészen világos, ki a szerzője, annyi biztos, hogy nem a Duray Miklós vezetésével működő stratégiai bizottság. Amely, amint megtudtuk, továbbra is dolgozik saját párhuzamos anyagán, hogy a kettő hogyan kapcsolódik egymáshoz, az egyelőre ismeretlen.

Természetes, hogy a pártok ellenzéki helyzetbe kerülve átértékelik programjaikat. Az ellenzéki politizálás nyilvánvalóan egyedi stratégiát követel, amely nem lehet azonos azzal, amit kormányzati pozícióból követett a párt. Ilyen szempontból tehát dicséretes, hogy az MKP is újragondolja stratégiai téziseit, csaknem két évvel a választások után ennek legfőbb ideje volt.

Egy párt alaptéziseitől – így nevezték el szerzői a szóban forgó dokumentumot – az várható el, hogy definiálja a célközönséget érintő alapvető problémákat, és többé-kevésbé konkrét megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. Ez az, ami a leginkább hiányzik az MKP fémjelezte anyagból. A szöveg – egy átgondolt rendszert nélkülözve – egy egész sor, a társadalmi élet legkülönfélébb területeit érintő jelenséget nevez meg, amikre vagy semmilyen vagy annyira általános megoldási lehetőségeket irányoz elő, hogy kétségek merülnek fel a realitásértékük kapcsán. Csalódik az az olvasó is, aki a dokumentumból meg szeretné tudni a párt ideológiai irányultságát. A szöveg mintha célzottan kerülné a bármilyen besorolást lehetővé tevő értékítéleteket, tipikusan jobboldali és baloldali elemeket egyaránt tartalmaz. Ebből a szempontból a legszembetűnőbb megállapítás, hogy miközben az MKP jobbközép pártnak határozza meg önmagát, a jövőben fokozottabb figyelmet szán a szociális igazságosság érvényesítésének, ami viszont kimondottan baloldali elem, ha úgy tetszik, a Smer első számú témája. Mintha azzal a szándékkal íródott volna az anyag, hogy mindenkinek tessen – jobboldalnak, baloldalnak, liberálisnak, konzervatívnak egyaránt.

Ez azonban aligha lehet alapja egy szakmailag helytálló programnak. Bár a szöveg egy helyütt azt írja, az MKP bizonyos értelemben több mint párt, olyannyira mégsem az, hogy ne kelljen meghatároznia ideológiai és reálpolitikai arculatát. A „magyar érdekek” képviselete egy párt számára vajmi kevés, annál is inkább, hiszen ezek az érdekek sokrétűek, és sok esetben azonosak egyéb társadalmi csoportok érdekeivel.

Kár lenne azonban eleve elkárhoztatni a kezdeményezést, már csak azért is, mert szerzői egyfajta vitaindítónak, kiindulási pontnak szánták. Reméljük, a vita során letisztul az anyag, s egy szakmailag megalapozott, komoly program épül rá.